Fáradtság és álmosság edzés után – mit jelent ez?

Bár úgy tűnhet, hogy az edzés utáni időszak mindig kellemes dolog, mert ilyenkor endorfin, szerotonin és kannabinoidok választódnak ki, érdemes tudni, hogy az erőfeszítés abbahagyása után nem mindig várható megkönnyebbülés. Vannak, akik rendszeresen sportolnak, de krónikus és egyre mélyülő fáradtságot tapasztanak, amelyet a nem túl megerőltető edzések után is jellegzetes energetikai "zuhanás" kísér, ami rontja az életminőséget és a munkahelyi vagy tanulási hatékonyságot.

1. Ásványi anyagok, elektrolitok hiánya miatti fáradtság
2. Fehérjehiány miatti fáradtság
3. Rossz edzésterv miatti fáradtság
4. Betegséggel összefüggő fáradtság

Ásványi anyagok, elektrolitok hiánya miatti fáradtság

A fizikai gyakorlatok végzése az anyagcsere-változások felerősödését idézi elő, ami az energiaszubsztrátok fogyasztásával, idővel pedig az anyagcsere nemkívánatos melléktermékeinek felhalmozódásával jár. A sejtkörnyezet ezután savasodik, ami hátrányosan befolyásolja az edzéskapacitást, beleértve az izomösszehúzódást is. Ez az állóképességben és az erőnlétben is megmutatkozik. Ezt az állapotot súlyosbítják olyan tényezők, mint a kiszáradás, és különösen az elektrolitok, például magnézium, kálium vagy kalcium hiánya az étrendben.

A túlzott fáradtsághoz vezető hiba az, hogy ezeket a tápanyagokat „szemre” fogyasztjuk, mert a gyakori és/vagy nagy intenzitású edzések során az étrend pontos megválasztása nagyon fontos minden izom működése szempontjából, beleértve a szívet is. Az ásványi anyagokról beszélve az elektrolitokon kívül nem maradhat ki a vas sem, amely szükséges az oxigén szervezetben való szállításához, a hemoglobinon keresztül.

Fehérjehiány miatti fáradtság

A nem megfelelő bevitellel és a tápanyagellátás mértékével járó fáradtság, az izomösszehúzódásokhoz közvetlenül kapcsolódó okokon kívül, közvetlenül az idegrendszerből is eredhet. Az izomstimuláció az idegrendszerből érkező impulzusokon keresztül megy végbe, amihez nemcsak a fent említett elektrolitokra van szükség, hanem a neurotranszmitterek szintézisében részt vevő fehérjékből származó aminosavakra és peptidekre is.

Amikor a szervezet fehérjehiánnyal küszködik, nem tud olyan vegyületeket előállítani, amelyek az idegrendszert testmozgásra serkentik és a regenerációt is lehetővé teszik. Ide tartozik pl. a dopamin vagy a noradrenalin tirozinnal történő szintézise, valamint az izomfehérje leucinnal történő szintézisének aktiválása.

Rossz edzésterv miatti fáradtság

Vékony a határvonal a test fejlődésre való ösztönzése és a saját kárunkra való cselekvés között. Még a legjobban összeállított étrend sem segít, ha az edzésterv egyszerűen "túlterhelt". Az edzés utáni túlzott fáradtságot okozhatja a túl nagy gyakoriságú és hosszú ideig tartó edzés, valamint a különböző típusú fizikai tevékenységek és a szélsőségesen eltérő erőfeszítési gyakorlatok keverése.

Az egyszerre több sportágban való előrelépésre lett kísérlet katasztrofális lehet, mert annak az esélye, hogy univerzális atléta vagyunk igen csekély, a mindenáron való törekvés pedig kiégéshez, csüggedéshez vezethet, amit gyakran összetéveszthetünk fáradtsággal és álmossággal. A fáradtságérzetet fokozó további tényező lehet az idegrendszert serkentő anyagok túlzott fogyasztása edzés előtt és napközben.

Betegséggel összefüggő fáradtság

Egy jó étrend és edzésterv bizonyos esetekben nem elegendő a jó közérzet eléréséhez. A túlzott fáradtságot egyes súlyos életveszélyes betegségek, például rák (pl. csontvelő), vagy genetikai (pl. disztrófiák) és mentális zavarok (pl. depresszió) okozhatják. Az allergia, emésztési problémák, krónikus fájdalom vagy álmatlanság is problémát jelenthet. Ezek olyan betegségek, amelyeknek az esetében az életmód lassulást, megakadályozást vagy akár remissziót is jelenthet, így a fáradtság, álmosság okától függetlenül érdemes az egyénileg kiválasztott étrendre és edzéstervre koncentrálni.