A kurkuma befolyásolja a hangulatot?

A szorongásos zavarok a mentális zavarok egyik leggyakoribb formája, világszerte emberek millióit érintik. Hatékonyan akadályozzák a szakmai fejlődést vagy a társadalmi életet. A szorongás megelőzésében nagy jelentősége van az oktatásnak, mivel számos technika létezik az ilyen típusú stressz csökkentésére, amelyek közé tartozhat a testmozgás, vagy a kiegyensúlyozott, különböző bioaktív anyagokkal támogatott étrend. Egy 2024 tanulmányt tartalmazó áttekintés leírja, hogy a kurkuma milyen hatással lehet a szorongásra.

1. A szorongás szubsztrátjai
2. Szorongásos tünetek
3. Gyulladás és szorongás
4. Kurkuma és szorongás
5. Hogyan adagoljuk a kurkumint?

A szorongás szubsztrátjai

A szorongásos zavarok neurobiológiája összetett, különböző agyi struktúrákat és neurotranszmittereket érint. Kulcsszerepet játszanak a következők: a limbikus rendszer, beleértve az amygdala, a hippokampusz és a prefrontális kéreg. Az amygdala, amely az érzelmi reakciók, köztük a félelem és a szorongás központi központja, gyakran túlműködik a szorongásos zavarokban szenvedőknél.

A hippokampusz, amely a memóriáért és a térbeli navigációért felelős, csökkent térfogatot és aktivitást mutat, ami befolyásolhatja a szorongásos reakciók ellenőrzésére és az emlékek feldolgozására való képtelenséget. A végrehajtó funkciókért és az érzelemszabályozásért felelős prefrontális kéreg szintén diszfunkcionális lehet, ami impulzuskontroll-problémákhoz vezethet.

Számos olyan gént azonosítottak, amelyek neurotranszmitterekkel, receptorokkal és jelátviteli útvonalakkal kapcsolatosak, és amelyek hajlamosíthatnak a szorongásos zavarok kialakulására. A környezeti tényezők, például a traumatikus események, a krónikus stressz vagy a kedvezőtlen életkörülmények epigenetikai mechanizmusokon keresztül módosíthatják a génexpressziót, ami viszont hatással van az agyműködésre.

Szorongásos tünetek

A szorongásos zavarok tünetei változatosak, és szomatikus és pszichológiai aspektusokat egyaránt magukban foglalhatnak. A leggyakoribbak közé tartozik a túlzott szorongás, a koncentrációs nehézségek, az ingerlékenység, a fáradtság, az izomfeszültség és az alvászavarok. A szomatikus tünetek közé tartozhat a felgyorsult szívverés, izzadás, remegés, szédülés, hányinger és légzési problémák.

A szorongásos zavarok diagnózisa alapos kórelőzményen, pszichológiai vizsgálatokon és standardizált diagnosztikai eszközök, például speciális kérdőívek használatán alapul. Fontos a tünetek egyéb lehetséges okainak, például endokrin, neurológiai vagy kardiovaszkuláris rendellenességek kizárása is.

Gyulladás és szorongás

Az oxidatív stressz és a gyulladás szerepe a hangulatszabályozásban intenzív kutatások tárgya. Az oxidatív stressz, amely a sejtekkel kölcsönhatásba lépő káros oxigénfajok túlzott termeléséből és az antioxidáns rendszerek elégtelen aktivitásából ered, sejtkárosodáshoz vezethet, beleértve a neuronális károsodást is.

Az immunrendszer krónikus aktiválásával járó gyulladás viszont az agyműködést befolyásolhatja olyan citokinek termelődése révén, amelyek áthatolhatnak a vér-agy gáton, és hatással lehetnek a neuronokra és más agysejtekre. A gyulladásos markerek emelkedett szintje összefüggésbe hozható a szorongásos zavarok és a depresszió magasabb kockázatával.

Kurkuma és szorongás

A kurkumin, a kurkumából kivont természetes anyag a polifenolok közé tartozik, és erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő potenciállal rendelkezik. Nyolc tudományos publikáció kísérleti eredményeinek elemzése 567 résztvevő bevonásával kimutatta a kurkumin szignifikánsan csökkentő hatását a szorongásos tünetekre a kérdőívek segítségével értékelve. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a kurkumin a szorongásos zavarok kezelésének kiegészítőjeként is felhasználható, de érdemes megjegyezni, hogy további kutatásokra van szükség ezen eredmények megerősítéséhez és a kurkumin szorongáscsökkentő hatásainak jobb megértéséhez.

Hogyan adagoljuk a kurkumint?

A kurkumát porított formában általában napi 1-3 grammos adagokban fogyasztják, ami körülbelül 200-600 mg kurkuminnak felel meg. A kurkumin izolált vegyületként azonban gyakran nagyobb adagokban, jellemzően napi 500 mg és 2 gramm között, több adagra elosztva kerül alkalmazásra. A kurkumin pótlásának fontos szempontja a standardizálás, mivel a készítményeknek meghatározott, általában 95%-os mennyiségű kurkuminoidot kell tartalmazniuk. A kurkumin biológiai hasznosulásának növelésében fontos szerepet játszik a piperin, a fekete borsban található alkaloid. A piperin hozzáadása a kurkumin-kiegészítőkhöz akár több száz százalékkal is növelheti annak biológiai hasznosulását.

Források:

Fathi, S., Agharloo, S., Falahatzadeh, M., Bahraminavid, S., Homayooni, A., Faghfouri, A. H., Shafiei, D., & Shafagh, S. G. (2024). Effect of curcumin supplementation on symptoms of anxiety: A systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Clinical nutrition ESPEN, 62, 253–259. https://doi.org/10.1016/j.clnesp.2024.05.017