C-vitamin és más öregedésgátló antioxidánsok

A kognitív károsodással összefüggő öregedés jelentős közegészségügyi probléma, amely világszerte a 60 éves és idősebb emberek mintegy 50%-át érinti. 80 éves korukra körülbelül minden nyolcadik embert érint a demencia. A korai diagnózis és kezelés hatékony stratégiáit még mindig keresik. Új, a specifikus kockázati tényezők módosítására összpontosító megelőző megközelítésekre is szükség van.

1. Mi az oxidatív stressz?
2. Mi a szabad gyökök funkciója?
3. Milyen kockázatot jelent a túlzott oxidatív stressz?
4. Az oxidatív stressz demenciához vezet?
5. A C-vitamin-pótlás ellensúlyozza a demenciát?
6. Milyen más antioxidánsok fontosak az agy számára?

Az Alzheimer-kórral kapcsolatos valamennyi eddig ismert patofiziológiai mechanizmus az oxidatív stresszhez kapcsolódik. Ezért az antioxidánsok, például bizonyos vitaminok szerepe ígéretesnek tűnik.

Mi az oxidatív stressz?

Az oxidatív stressz olyan állapot, amelyben egyensúlyhiány áll fenn a szabad gyökök termelődése és a szervezet azon képessége között, hogy gyorsan eltávolítsa őket, vagy helyreállítsa az általuk okozott károkat. Bár az oxidatív stressz számos élettani folyamatban kulcsszerepet játszik, fontos mindig szem előtt tartani, hogy a szabad gyökök rendkívül reaktív molekulák, és ellenőrizetlen körülmények között károsíthatják a sejteket, valamint a fehérjéket, a lipideket vagy a DNS-t is.

Mi a szabad gyökök funkciója?

Kis mennyiségű szabad gyökök szükségesek ahhoz, hogy a szervezet alkalmazkodását serkentsék a különböző belső és külső tényezőkhöz, olyan sejtfolyamatok módosításával, mint a sejtosztódás, az apoptózis (programozott sejthalál) vagy a neuro-hormonális válasz. Érdekes módon az immunrendszer sejtjei is használják őket a kórokozók elpusztítására.

Milyen kockázatot jelent a túlzott oxidatív stressz?

A túlzott szabad gyökök sejtkárosodáshoz vezethetnek, beleértve az idegsejteket is, és összefüggésbe hozhatók az olyan neurodegeneratív betegségekkel, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór. Az erek károsodásához is vezethet, és az érelmeszesedés, a magas vérnyomás és más szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezője. Maguk az érrendszeri problémák is összefüggésbe hozhatók a demencia kockázatával.

A szabad gyökök által okozott DNS-károsodás mutációkhoz és rák kialakulásához vezethet, valamint a test sejtjeinek és szöveteinek károsodásával hozzájárulhat az öregedési folyamathoz is. A szervezetnek az oxidatív stressz ellen komplex védelmi rendszere van, amely olyan enzimeket foglal magában, mint a szuperoxidodiszmutáz (SOD), a kataláz és a glutation-peroxidáz, és felhasználja az élelmiszerekből származó antioxidáns tulajdonságú kismolekulákat, például a C- és E-vitamint. Ennek a rendszernek a tulajdonságai azonban megzavarodnak, ha az egészséges életmódról nem gondoskodunk.

Az oxidatív stressz demenciához vezet?

Az oxidatív stressz több összetett molekuláris és sejtes mechanizmuson keresztül kulcsszerepet játszik a demencia, köztük az Alzheimer-kór kialakulásában. A szabad gyökök és más reaktív oxigénfajok károsíthatják a sejtek összetevőit, például a sejtmembránokban lévő lipideket és fehérjéket. A sejtmembrán-lipidek károsodása a membránok csökkent rugalmasságához és a receptorfunkció károsodásához vezethet, ami negatívan befolyásolja a sejtek kommunikációját az agyban.

A reaktív oxigénfajok károsíthatják a DNS-t, ami mutációkhoz és az idegi funkciókhoz kapcsolódó gének rendellenes kifejeződéséhez vezethet, ami viszont a kognitív képességek szempontjából lényeges sejtfolyamatok megzavarásához vezethet. Az oxidatív stressz gyulladásos folyamatokat is kiválthat a mikroglia sejtek és az asztrociták aktiválásával, az idegeket védő és tápláló struktúrák aktiválásával. Az agyi gyulladás hozzájárulhat az idegsejtek károsodásához és a szinaptikus kapcsolatok károsodásához, ami a demencia tüneteihez vezethet.

A szabad gyökök károsíthatják a mitokondriumokat is, ami a sejtlégzés és az energiatermelés károsodásához vezet. Az idegsejtek energiahiánya ismert tényező az agy és a perifériás idegrendszer károsodásában.

A C-vitamin-pótlás ellensúlyozza a demenciát?

Korábbi tanulmányok szerint a fokozott antioxidáns-bevitel csökkentheti a kognitív károsodás kockázatát, beleértve az Alzheimer-kórt is. Az antioxidáns-bevitel és a demencia és a kognitív hanyatlás kockázata közötti összefüggés vizsgálatához olyan kohorszvizsgálatok eredményeit keresték, amelyekben a résztvevők antioxidáns-bevitelről (étrend és/vagy étrend-kiegészítés) számoltak be. Hetvenhárom, összesen több mint 28 000 résztvevőt tartalmazó tanulmányt vontak be a metaanalízisbe.

Az Alzheimer-kór kockázati indexét 0,70-re becsülték a C-vitamin étrendi forrásait kiegészítő táplálékkiegészítéssel fogyasztók esetében. A C-vitamin-bevitel és a demencia kockázata közötti kapcsolat fordítottan arányos volt, a kockázat körülbelül 2%-kal csökkent minden egyes 20 mg C-vitamin-kiegészítéssel az étrendben.

Milyen más antioxidánsok fontosak az agy számára?

Ginkgo biloba

A természetes gyógyászatban évszázadok óta használt növényekre gyakran jellemző a magas antioxidáns-tartalmuk. Ilyen például a ginkgo biloba, vagy ginkgo biloba. Fő hatóanyagaik a magas antioxidáns aktivitással rendelkező terpenoidok.

A ginkgo kognitív funkciókra gyakorolt hatásáról szóló tanulmányok metaanalízisét demencia tüneteivel küzdő embereknél végezték el a hatékonyság ellenőrzésére. Tizenhárom, standardizált kivonatot használó tanulmány felelt meg a felülvizsgálatba való bekerülési kritériumoknak, 2381 beteg bevonásával. A 13 tanulmányból kilencet metaanalízisnek vetettek alá.

A vizsgálatok többségében jelentős javulást figyeltek meg az alkalmazott kognitív funkciótesztek eredményeiben. Ez alól kivételt képeztek a már kialakult Alzheimer-kórban és vaszkuláris demenciában szenvedők. A napi 240 mg-os adagot hatékony dózisnak írták le.

Aronia

A mindennapi életben könnyebben hozzáférhető termékek, mint például a bogyós gyümölcsök, például a fekete áfonya, és különösen a bennük található bioaktív anyagok, például az antociánok, szintén értékesnek bizonyulhatnak. Annak érdekében, hogy megerősítsék a táplálékkiegészítők vagy bogyós gyümölcsökből készült élelmiszerek hatását az idősebb felnőttek kognitív funkcióira, áttekintették a főbb adatbázisokat, és 2021 márciusáig végzett humán intervenciós tanulmányokat kerestek.

Összesen tizenegy cikket választottak ki; ezeket a vizsgálatokat olyan idős emberek körében végezték, akiknek nem volt ismert kognitív funkciózavara vagy enyhe károsodása. A kimenetek között szerepeltek az általános kognitív és pszichomotoros funkciók, valamint a tanulás és a memória, a munkamemória „kapacitása”, a végrehajtó funkciók és az agyi vérellátás.

Összefoglalva, a meglévő bizonyítékok arra utalnak, hogy a bogyós gyümölcsökből készült étrend-kiegészítők és élelmiszerek jótékony hatással vannak a nyugalmi agyi perfúzióra, a kognitív funkciókra, a memóriateljesítményre, a végrehajtó működésre, a feldolgozási sebességre és a figyelmi sebességre.

Források:

• Zhou, F., Xie, X., Zhang, H., & Liu, T. (2023). Effect of antioxidant intake patterns on risks of dementia and cognitive decline. European geriatric medicine, 14(1), 9–17. https://doi.org/10.1007/s41999-022-00720-7
• Hashiguchi, M., Ohta, Y., Shimizu, M., Maruyama, J., & Mochizuki, M. (2015). Meta-analysis of the efficacy and safety of Ginkgo biloba extract for the treatment of dementia. Journal of pharmaceutical health care and sciences, 1, 14. https://doi.org/10.1186/s40780-015-0014-7
• Bonyadi, N., Dolatkhah, N., Salekzamani, Y. et al. Effect of berry-based supplements and foods on cognitive function: a systematic review. Sci Rep 12, 3239 (2022). https://doi.org/10.1038/s41598-022-07302-4