DHA-sav - mi az? Miben segít?

A dokozahexaénsav (DHA) az omega-3 csoportba tartozó, többszörösen telítetlen zsírsav, az étrend egyik esszenciális zsírsava. Jellemzője, hogy 22 szénatomot és hat kettős kötést tartalmaz, ami az egyik legmagasabb érték a táplálékzsírok között. Érzékeny az oxidációs és lebomlási folyamatokra, és oldhatóságot mutat zsírokban és szerves oldószerekben, de vízben nem, ami azt jelenti, hogy az élő szervezetekben a kulcsfontosságú lipidszerkezetekben, például a sejtmembránokban tárolódik.

1. DHA-sav az étrendben
2. A DHA segít a gyulladásban
3. A DHA segít a gyenge szívnek
4. DHA adagolás

DHA-sav az étrendben

Előfordulás a természetben

A természetben elsősorban a zsíros tengeri halakban, például a lazacban, makrélában, szardíniában, heringben és tonhalban, valamint a halolajokban és a mikroalgákban található, amelyek a vízi ökoszisztémákban a DHA elsődleges forrását jelentik. A mikroalgák szintetizálják a DHA-t, amely aztán a táplálékláncon keresztül eljut a magasabb rendű szervezetekhez, ahol felhalmozódik a halak és más vízi állatok szöveteiben.

Alacsony termelés az emberi szervezetben

A vízi szervezetekben a DHA kulcsszerepet játszik a sejtmembránok fizikai-kémiai tulajdonságainak fenntartásában, lehetővé téve a hideg vizekben való túlélést. Az emberi szervezetben a DHA korlátozott mennyiségben előállítható más omega-3 zsírsavakból, például alfa-linolénsavból (ALA) vagy eikozapentaénsavból (EPA), de a folyamat hatékonysága legfeljebb néhány százalékos.

A DHA segít a gyulladásban

Jelentős egészségfejlesztő potenciál

A kutatások a dokozahexaénsav (DHA) jelentős egészségfejlesztő potenciáljára utalnak, még akkor is, ha hatását az EPA-tól függetlenül elemezték. Egy 20 randomizált vizsgálatot tartalmazó szisztematikus áttekintésben értékelték a különböző EPA/DHA arányok hatását a gyulladásra és a kachexiára (testkachexia) előrehaladott rákos betegeknél.

Hatékonyság még kemoterápia mellett is

Megállapították, hogy az alacsony EPA-DHA arány (több DHA) a gyulladásos markerek, például a CRP (C-reaktív fehérje) alacsonyabb szintjével járt együtt, a legnagyobb hatékonyságot a kemoterápia során a csoportban tapasztalták. A 20 tanulmányt és 1231 résztvevőt érintő publikációk egyik elemzése során a DHA erősebb gyulladáscsökkentő hatást mutatott, mint az EPA, csökkentve az interleukin-6 (IL-6) és a TNF-α (tumor nekrózis faktor alfa) szintjét, de a különbségek csekélyek voltak.

A DHA segít a gyenge szívnek

Alacsonyabb halálozási kockázat

Egy 117 702 ember bevonásával végzett nagyszabású vizsgálat a plazma DHA-szintjének a teljes halálozásra gyakorolt hatását elemezte, körülbelül 12 éves követés mellett. Az eredmények azt mutatták, hogy a legmagasabb DHA-szintek 21%-kal alacsonyabb összhalálozási kockázattal, a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás 21%-kal alacsonyabb kockázatával jártak együtt a legalacsonyabb szintekhez képest. Hasonló eredményekre jutottak egy másik, 14 év alatt több mint 150 000 minta átlagolt eredményeinek áttekintése során.

Szívelégtelenség ellen

A szívbetegségek területén a DHA bizonyítottan képes csökkenteni az alacsony sűrűségű lipoproteinek (LDL-koleszterin) méretének növelésével, ami csökkenti aterogén hatásukat. Ezenkívül a DHA szívműködésre gyakorolt hatásáról szóló tanulmányok megállapították, hogy támogatja a mitokondriumok membránjaiban lévő specifikus fehérjék működését, ahol az energia termelődik, csökkentve az oxidatív stressz okozta károsodást és csökkentve a szívizomzat fibrózisát, ami szívelégtelenséghez vezethet.

DHA adagolás

A napi gyakorlatban alkalmazott DHA-dózisok az étrend összetételétől és a halfogyasztás mértékétől függenek. Egészséges egyének számára napi 250-500 mg ajánlott. Terhes és szoptató nőknek naponta kb. 200-300 mg DHA-t kell bevenniük, mivel ez az anyag támogatja a baba ideg- és immunrendszerének fejlődését. Nagyobb adagokat, napi 1 g-tól 4 g-ig terjedő mennyiséget alkalmaznak olyan helyzetekben, amelyek fokozott omega-3 zsírsav-ellátást igényelnek, például intenzív fizikai aktivitás vagy a szervezet speciális igényei, például a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának kitett csoportban.

A DHA napi pótlása, általában EPA-val párhuzamosan, halolaj formájában, megkönnyíti az étrend kiegészítését egy olyan összetevővel, amelyet nehéz fogyasztani, ha valaki nem szereti a halat, vagy nem fér hozzá jó minőségű halhoz.

Források: 

• Szlendak, M., & Kapała, A. (2024). Does the ratio of eicosapentaenoic acid to docosahexaenoic acid matter in cancer treatment? A systematic review of their effects on cachexia-related inflammation. Nutrition (Burbank, Los Angeles County, Calif.), 124, 112466. https://doi.org/10.1016/j.nut.2024.112466
• Seth, J., Sharma, S., Leong, C. J., & Rabkin, S. W. (2024). Eicosapentaenoic Acid (EPA) and Docosahexaenoic Acid (DHA) Ameliorate Heart Failure through Reductions in Oxidative Stress: A Systematic Review and Meta-Analysis. Antioxidants (Basel, Switzerland), 13(8), 955. https://doi.org/10.3390/antiox13080955
• O'Keefe, E. L., O'Keefe, J. H., Tintle, N. L., Westra, J., Albuisson, L., & Harris, W. S. (2024). Circulating Docosahexaenoic Acid and Risk of All-Cause and Cause-Specific Mortality. Mayo Clinic proceedings, 99(4), 534–541. https://doi.org/10.1016/j.mayocp.2023.11.026
• Fatahi, S., Sohouli, M. H., da Silva Magalhães, E. I., da Cruz Silveira, V. N., Zanghelini, F., Rahmani, P., Kord-Varkaneh, H., Sharifi-Zahabi, E., & Shidfar, F. (2023). Comparing the effects of docosahexaenoic and eicosapentaenoic acids on cardiovascular risk factors: Pairwise and network meta-analyses of randomized controlled trials. Nutrition, metabolism, and cardiovascular diseases : NMCD, 33(1), 11–21. https://doi.org/10.1016/j.numecd.2022.09.013
• Vors, C., Allaire, J., Mejia, S. B., Khan, T. A., Sievenpiper, J. L., & Lamarche, B. (2021). Comparing the Effects of Docosahexaenoic and Eicosapentaenoic Acids on Inflammation Markers Using Pairwise and Network Meta-Analyses of Randomized Controlled Trials. Advances in nutrition (Bethesda, Md.), 12(1), 128–140. https://doi.org/10.1093/advances/nmaa086