EPA - mi ez? Miben segít

Az eikozapentaénsav (EPA) az omega-3 zsírsavak csoportjába tartozik, amelyek az étrend alapvető összetevői. Az omega-3 zsírsavak többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyeket sajátos szerkezet jellemez - molekulájukban az első kettős kötés a szénlánc végétől számítva a harmadik szénatomnál található (az úgynevezett omega végén). Ennek a szerkezetnek köszönhetően kulcsfontosságú funkciókat látnak el a szervezetben, de a szervezet nem termeli őket megfelelő mennyiségben, ezért táplálékkal kell őket pótolni. A legfontosabb omega-3 zsírsavak: az alfa-linolénsav (ALA), a dokozahexaénsav (DHA) és éppen az eikozapentaénsav (EPA).

1. Az eikozapentaénsav tulajdonságai
2. Az EPA hasznos hatásai
3. Újabb tanulmányok

Az eikozapentaénsav tulajdonságai

Az EPA-nak 20 szénatomja van láncba rendezve, és öt kettős kötéssel rendelkezik. Kémiai szerkezete miatt szobahőmérsékleten folyékony, és érzékeny az oxigén, a fény és a hő által okozott károsodásra. Zsírokban és szerves anyagokban oldódik, de vízben nem.

Előfordulása

Az EPA főként tengeri halakban, például lazacban, makrélában, szardíniában, heringben és tonhalban található. A természetben segíti a vízi szervezeteket, például a halakat és a tengeri emlősöket a sejtmembránok folyékonyságának fenntartásában a hideg vízben. A vízi mikroorganizmusokban, főként algákban képződik, és a halak e mikroorganizmusok vagy azok fogyasztóinak fogyasztásával halmozzák fel.

Az emberi szervezetben

Az emberi szervezetben az EPA kis mértékben egy másik zsírsavból, az alfa-linolénsavból (ALA) is keletkezik, de ez a folyamat nem túl hatékony. Hatékonysága legfeljebb néhány százalékot ér el. A legtöbb EPA a sejtmembránokban található, ahol befolyásolja azok rugalmasságát és működését. Az EPA megtalálható a tartalék zsírban, a májban és a vérben a lipoproteineknek nevezett zsíros részecskékben is.

Az EPA hasznos hatásai

Egészségfejlesztési potenciál - irányok

Az eikozapentaénsavval (EPA) kapcsolatos kutatások kimutatták annak fontos egészségfejlesztő potenciálját, különösen a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az anyagcsere- és idegrendszeri funkciók összefüggésében. Egy 24 publikáció áttekintése, amely kilenc placebo-kontrollált kísérletet fedett le, és legalább napi 2 g EPA-t vagy DHA-t tartalmazott, összehasonlította a hatásukat. Mindkét sav csökkentette a trigliceridszintet, de az EPA kifejezettebb hatást mutatott az összkoleszterin és az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) szintjének csökkentésére.

A sejtkárosodás ellen

Az oxidatív stressz markereivel végzett vizsgálatokban az EPA csökkentette a reaktív oxigénfajok (ROS) szintjét, amelyek károsítják a sejteket. A szívszövetekben úgy hat, hogy növeli az antioxidánsok, például a szuperoxid-dizmutáz és a glutation-peroxidáz elérhetőségét. A szívinfarktus kockázatának elemzése során kimutatták, hogy az EPA napi 4 g-os dózisú szupplementációja dózisfüggő módon jelentősen csökkenti a nem halálos szívinfarktus kockázatát, ami megkülönbözteti a DHA-tól.

Szív- és érrendszeri kockázat

A szív- és érrendszeri kockázati tényezőket vizsgáló, több mint 140 000 beteg bevonásával végzett vizsgálatban az EPA 20 százalékkal csökkentette a szívbetegségből eredő halálozás kockázatát, a szívinfarktus kockázatát pedig 27 százalékkal az ásványi olajjal végzett placebohatáshoz képest. Az EPA hatékonyabban modulálta a gyulladás feloldásáért felelős útvonalakat, mint a DHA, és csökkentette a kiújuló érelmeszesedés kockázatát, így hatékonyabban csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Kognitív funkció

Az Alzheimer-kóros betegek kognitív funkcióit vizsgáló tanulmányokban kimutatták, hogy az EPA nagy dózisban (napi 1,5-2 g) antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt jobban javítja a kognitív funkciókat, mint a DHA. Korábban úgy gondolták, hogy az EPA nem jut át a vér-agy gáton, mivel az agyban alacsony ennek a zsírsavnak a szintje, és hatása a perifériás szövetekre korlátozódik.

Újabb tanulmányok

Újabb vizsgálatok azonban megerősítették, hogy az EPA az agyba jut, ahol gyorsan metabolizálódik, és nem halmozódik fel nagy mennyiségben. Az EPA jelenléte a mikrogliákban arra utal, hogy homeosztatikus mechanizmusok szabályozzák beépülését a sejtek jelátviteléhez létfontosságú foszfolipidekbe. Az EPA az aggyal kölcsönhatásban álló perifériás szövetekben keletkező jelzőmolekulákon keresztül is hathat.

Egy 916 résztvevőn végzett 15 vizsgálat metaanalízise kimutatta, hogy a legalább 60%-ban EPA-t és DHA-t tartalmazó étrend-kiegészítők hatékonyan csökkentették a depresszió tüneteit, míg az EPA alacsonyabb aránya hatástalan volt. A legnagyobb javulást napi 200 és 2200 mg EPA közötti dózisoknál figyelték meg, és a hatékonyság az EPA és a DHA arányának túlsúlyától függött.

Források: 

• Choi, G. Y., & Calder, P. C. (2024). The differential effects of eicosapentaenoic acid and docosahexaenoic acid on cardiovascular risk factors: an updated systematic review of randomized controlled trials. Frontiers in nutrition, 11, 1423228. https://doi.org/10.3389/fnut.2024.1423228
• Seth, J., Sharma, S., Leong, C. J., & Rabkin, S. W. (2024). Eicosapentaenoic Acid (EPA) and Docosahexaenoic Acid (DHA) Ameliorate Heart Failure through Reductions in Oxidative Stress: A Systematic Review and Meta-Analysis. Antioxidants (Basel, Switzerland), 13(8), 955. https://doi.org/10.3390/antiox13080955
• Tseng, P. T., Zeng, B. S., Suen, M. W., Wu, Y. C., Correll, C. U., Zeng, B. Y., Kuo, J. S., Chen, Y. W., Chen, T. Y., Tu, Y. K., Lin, P. Y., Carvalho, A. F., Stubbs, B., Li, D. J., Liang, C. S., Hsu, C. W., Sun, C. K., Cheng, Y. S., Yeh, P. Y., Wu, M. K., … Su, K. P. (2023). Efficacy and acceptability of anti-inflammatory eicosapentaenoic acid for cognitive function in Alzheimer's dementia: A network meta-analysis of randomized, placebo-controlled trials with omega-3 fatty acids and FDA-approved pharmacotherapy. Brain, behavior, and immunity, 111, 352–364. https://doi.org/10.1016/j.bbi.2023.04.017
• Yokoyama, Y., Kuno, T., Morita, S. X., Slipczuk, L., Takagi, H., Briasoulis, A., Latib, A., Bangalore, S., & Heffron, S. P. (2022). Eicosapentaenoic Acid for Cardiovascular Events Reduction- Systematic Review and Network Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. Journal of cardiology, 80(5), 416–422. https://doi.org/10.1016/j.jjcc.2022.07.008
• Zhang, H. J., Gao, X., Guo, X. F., Li, K. L., Li, S., Sinclair, A. J., & Li, D. (2021). Effects of dietary eicosapentaenoic acid and docosahexaenoic acid supplementation on metabolic syndrome: A systematic review and meta-analysis of data from 33 randomized controlled trials. Clinical nutrition (Edinburgh, Scotland), 40(7), 4538–4550. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2021.05.025
• Sarajlic, P., Artiach, G., Larsson, S. C., & Bäck, M. (2021). Dose-Dependent Risk Reduction for Myocardial Infarction with Eicosapentaenoic Acid: a Meta-analysis and Meta-regression Including the STRENGTH Trial. Cardiovascular drugs and therapy, 35(5), 1079–1081. https://doi.org/10.1007/s10557-021-07212-z
• Bazinet, R. P., Metherel, A. H., Chen, C. T., Shaikh, S. R., Nadjar, A., Joffre, C., & Layé, S. (2020). Brain eicosapentaenoic acid metabolism as a lead for novel therapeutics in major depression. Brain, behavior, and immunity, 85, 21–28. https://doi.org/10.1016/j.bbi.2019.07.001