Humorosan gyakran mondják, hogy "a fájdalmak a tömeg érkezésének jelei". Ez azonban durva leegyszerűsítés, mivel az izomfájdalom nem a jó edzés közvetlen mutatója, és nem mindig vezet optimális izomszöveti fejlődéshez. Gyakran táplálkozási hiányosságokat jelez, vagy nem feltétlenül higiénikus életmódra, esetleg bizonyos betegségekre utal. Ezek természetesen nem olyan tényezők, amelyek megkönnyíthetik a testalkati, erő- vagy állóképességi célok elérését.
![férfi az edzőteremben - fájdalom]()
- A kovászképződés mechanizmusa
- Mikor kezdődik az izomfájdalom?
- A fájdalmak enyhítésének módjai
A kovászképződés mechanizmusa
A kovász kérdését 1902 óta fedezték fel. Az első hipotetikus állítás a jelenség eredetéről, amelyet amatőr sportolók reprodukáltak, a tejsav felhalmozódása volt az izmokban. Viszonylag gyorsan elvetették ezt a hipotézist, mivel bebizonyosodott, hogy a tejsav a fizikai tevékenység abbahagyását követő első néhány órában hatékonyan távozik.
A köznapi nomenklatúrában elhíresült fájdalmak valójában késleltetett izomfájdalom (DOMS). Ennek a jelenségnek kevés köze van az anyagcsere következtében bekövetkező pH-csökkenéshez. Valójában megfigyelték, hogy az intenzív testmozgás az izmok mikrokárosodásához vezet, és ez a mikrokárosodás az, ami fájdalmat és kellemetlen érzést, valamint csökkent teljesítményt okoz.
Mikor kezdődik az izomfájdalom?
A DOMS, vagyis az izomfájdalom régebben izomfájdalom néven ismert, az edzést követő első 24 órában jelentkezik. Rendszerint 24 és 72 óra között érik el a csúcsintenzitásukat, és átlagosan öt-hét nap múlva teljesen eltűnnek. A DOMS a kezdőket és azokat "támadja" a leggyorsabban és legsúlyosabban, akik túl hirtelen változtatnak az edzésmennyiségükön.
![Aminosavak - izomfájdalom]()
Azok számára is problémásak, akik rendszertelenül edzenek, mivel ugyanannak az edzésnek a végrehajtása 15-30 napos szünet után hasonlóan erős fájdalmat és kellemetlenséget okozhat. Az izomfájdalmak gyakoriságának és súlyosságának fokozatos csökkentése azoknak a feladata, akik egész évben okosan tervezik meg az edzésüket, és gondoskodnak a regenerálódásról, azaz a megfelelő étrendről és a higiénikus életmódról.
A fájdalmak enyhítésének módjai
A DOMS enyhítésének elsődleges módja a megfelelő edzésterv, amely lehetővé teszi a szervezet számára, hogy fokozatosan alkalmazkodjon a kiszabott edzésfrekvenciához és intenzitáshoz. Egy másik fontos tényező, amely a masszív fájdalmakra való fogékonyságot alakítja, az étrend. Ez mind az energiakomponensek, azaz a szénhidrátok és zsírok, mind az építőelemek, azaz a fehérjék ellátását érinti.
Az edzés utáni regenerálódás javítása érdekében gyakran ajánlott az étrend kreatinnal, omega-3 savakkal vagy kurkuminnal való gazdagítása is. Az izomkárosodás és a fájdalom szabályozásával összefüggésben egyre több szó esik a bélmikrobióta és az endokannabinoid rendszer modulátorainak, azaz a probiotikumok, illetve a CBD-olajok szerepéről is. Emellett a megfelelő folyadékbevitel mind a nap folyamán, mind pedig maga a fizikai aktivitás során nagy jelentőséggel bír. A "fájdalmak" csökkentése érdekében gyakran ajánlják a masszázst vagy a hideg fürdőket és a vízkorbácsot is.
A tartalom kizárólag oktatási és tájékoztatási céllal szolgál. Gondoskodunk arról, hogy tartalmuk tartalmilag helyes legyen. Mindazonáltal nem céljuk egyéni szakértői tanács helyettesítése, ami az olvasó konkrét helyzetéhez igazodik.