Mikor érdemes bevenni a cinket és a szelént?

Az ásványi elemek nemcsak a mindennapi közérzetet befolyásolják, hanem bizonyos betegségek előfordulását is megakadályozzák, vagy megállítják azok romlását. Némelyikük közösen lát el szabályozó funkciókat a kiválasztott szövetekben, például a pajzsmirigyben végzett tevékenység révén.

Két elem nélkülözhetetlen ennek a mirigynek a megfelelő működéséhez, nevezetesen a cink és a szelén. Esetenként mindkettőt célszerű nagyobb mennyiségben fogyasztani, így érdemes tudni, hogy milyen időpontokban nyúlunk értük, hogy optimalizáljuk a felszívódást.

1. Milyen funkciókat tölt be a cink?
2. Milyen funkciókat tölt be a szelén?
3. Mikor fogyasszunk cinket és szelént?

Milyen funkciókat tölt be a cink?

A cink egy olyan elem, amely a szervezet több száz átalakítási folyamatát szabályozza. A szervezetben a legnagyobb mennyiségben az izmokban és a csontokban található meg. Ez az elem részt vesz az immunrendszer működésében, a DNS és a fehérjék szintézisében, valamint a sebgyógyulásban. Közvetlenül befolyásolja a pajzsmirigyhormonok anyagcseréjét, és hosszú távú hiánya e mirigy működési zavarához vezethet. Részt vesz az energiaanyagok anyagcseréjében és az idegrendszer működésében. Ezenkívül a cink hozzájárul a keratinociták, azaz a bőrsejtek képződéséhez. Becslések szerint egy felnőtt nőnek körülbelül 9 mg cinkre van szüksége naponta, míg egy férfinak 11 mg-ra.

Milyen funkciókat tölt be a szelén?

A szelén egy mikroelem, amely az egyik legerősebb antioxidáns az összes tápanyag közül. A szabadgyökök elleni védelem mellett számos anyagcsere-változást vagy a szervezet immunválaszait is befolyásolja. Ezenkívül megkönnyítheti a méregtelenítést nehézfémeknek való kitettség esetén. A legnagyobb mennyiségben a szelén a vázizmokban található meg, és a cinkhez hasonlóan részt vesz a pajzsmirigyhormonok anyagcseréjében. A napi szükséglet mind nők, mind férfiak esetében körülbelül 55 µg.

Mikor fogyasszunk cinket és szelént?

A cinkhiánynak különösen kitett személyek a vegánok, a gyomor-bélrendszeri (felszívódást akadályozó) betegségben szenvedők, a terhes és szoptató nők, valamint az alkohollal visszaélők. A sportolóknak, a 2-es típusú cukorbetegséggel vagy makuladegenerációval küzdőknek szintén nagyobb szükségük lehet a cinkellátásra. Vannak arra utaló jelek is, hogy a hideg évszakokban érdemes növelni ennek a mikrotápanyagnak a fogyasztását.

A szelénhiány problémát jelenthet a vesebetegséggel, valamint a vírusos fertőzéssel küzdő emberek esetében. Beviteli mennyiségének növelése elsősorban a rák, érelmeszesedés, valamint pajzsmirigybetegségek megelőzése érdekében javasolt.

Ha a fent említett élettani állapotokon és egészségügyi problémákon túl az étvágy, vagy a legjobb forrásból származó termékek elérhetősége is gondot okoz, érdemes megfontolni az étrend cinkkel és szelénnel való kombinált kiegészítését. A cinket leggyakrabban citrát vagy glükonát formájában, míg a szelént a metioninnal alkotott aminosav komplexeként használják. Ezeknek a készítményeknek a beviteli ideje nem bír nagy jelentőséggel, mivel mindkettő magas biohasznosulással jellemezhető vegyületeket tartalmaz. A cink felszívódását korlátozhatják a gabonafélékben és a diófélékben található fitátok, vagy a nagy dózisú kalcium. A szelén felszívódását korlátozhatja a kénben vagy nehézfémekben gazdag étrend. Az állati fehérjék viszont pozitív hatással vannak mindkét elem elérhetőségére.