Mikor szedhetőek a probiotikumok?

A baktériumok egysejtű mikroorganizmusok, amelyeket a sejtmag hiánya jellemez. Ez az összetettebb szervezetre jellemző, mint például az emberek vagy a növények sejtjeire. Különböző formájúak, gömb, rúd vagy spirál alakúak lehetnek. Méretük általában néhány mikrométer között mozog, bár szabad szemmel látható baktériumokat is felfedeztek.

1. Rossz és jó baktériumok
2. Baktériumok kutatása
3. A baktérium szerepe a szervezetben
4. Probiotikum-kutatás
5. A probiotikumok optimális használata

Rossz és jó baktériumok

Egyes baktériumok patogén kórokozók és betegségeket okozhatnak, de sokuk kulcsfontosságú funkciókat tölt be az ökoszisztémában és az emberi szervezetben, támogatva az egészséget és a megfelelő működést. Ez utóbbiak közé tartoznak a probiotikumok.

Baktériumok kutatása

A baktériumok felfedezése a 17. századra nyúlik vissza, és a mikroszkóp fejlődéséhez kötődik. A. van Leeuwenhoek, holland vállalkozó és tudós volt az első, aki 1676-ban megfigyelte a baktériumokat. Erre a célra kézzel készített, nagy pontosságú mikroszkópokat használt, amelyeknek köszönhetően az apró élőlényeket megfigyelhette egy csepp vízben.

A baktérium szerepe a szervezetben

Forradalom az orvostudományban

A baktériumok emberi szervezet működésében betöltött szerepének megértése jóval később, a 19. században kezdett kialakulni. Kulcsfontosságú fordulópont volt a betegség csíravonal-elméletének alkalmazása Louis Pasteur és Robert Koch által, akik kimutatták, hogy sok betegséget specifikus baktériumok okoznak. Ez forradalomhoz vezetett az orvostudományban és a higiénia fontosságának megértését eredményezte a betegségek megelőzésében.

A mikrobiom modern kutatása

A mikrobiomra vonatkozó modern kutatások kimutatták, hogy a baktériumok, amelyek például az emésztőrendszerben, a bőrben vagy a légzőrendszerben élnek, alapvető fontosságúak a szervezet egészségének és működésének számos vonatkozásában, beleértve az emésztést, az immunitást és még a mentális egészséget is. Ez a kutatási terület továbbra is gyorsan fejlődik, és egyre több információt tár fel a baktériumok és a gazdaszervezet közötti összetett kölcsönhatásokról.

Probiotikum-kutatás

Probiotikumok beadása

Az a felfedezés, hogy a baktériumok étrend-kiegészítő formájában történő beadása hatással lehet az emberi egészségre, a probiotikumokkal kapcsolatos kutatások kezdetéhez kapcsolódik, amelyek a 19. és 20. század fordulóján zajlottak. Ezen a területen kulcsszerepet játszott E. Metchnikoff tudós, aki 1908-ban orvosi Nobel-díjat kapott, és akit a veleszületett immunitás tudományának atyjának tartanak.

Metchnikoff felfedezése és elméletei

A 20. század elején történt, amikor észrevette, hogy Kelet-Európa egyes vidéki lakossága, akik rendszeresen fogyasztottak erjesztett tejtermékeket, például joghurtot és kefirt, tovább éltek, és kevesebb egészségügyi problémájuk volt. Gyanította, hogy az ezekben a termékekben található baktériumok élő kultúrái, különösen a Lactobacillus, jótékony hatással lehetnek a bél mikroflórájára és az általános egészségi állapotra.

Metchnikoff elmélete szerint meghatározott baktériumtörzsek beadása megváltoztathatja a bélben lévő baktériumok összetételét, és ellensúlyozhatja a rothadó baktériumok káros hatásait, amelyekről úgy vélte, hogy hozzájárulnak az öregedéshez és a betegségekhez. Elméletei, bár kezdetben vitatottak voltak, további kutatásokat inspiráltak a baktériumok emberi egészségben betöltött szerepével kapcsolatban, és a probiotikumok kiegészítőként való kifejlesztéséhez vezettek.

Mikroorganizmusok az élelmiszerekben

Táblázat: Különböző mikroorganizmusok az élelmiszerekben

A probiotikumok optimális használata

Eredetileg úgy gondolták, hogy a probiotikumok éhgyomorra történő szedése hatékonyabb, mert elméletileg gyorsabban és könnyebben eljuttatják a baktériumokat a belekbe, ahol megtelepedhettek és hathatnak. A probiotikumok éhgyomorra történő bevétele, általában reggel, reggeli előtt vagy étkezések között, minimálisra csökkentené a gyomorsavnak való kitettségüket.

Étkezés előtt vagy után?

Másrészt néhány újabb kutatás azt sugallja, hogy a probiotikumok étkezés utáni bevétele előnyösebb lehet. Az étkezés „megvédheti” a probiotikumokat, segítve a túlélést a gyomor savasabb környezetében.

A kérdésre adott végső válasz számos tényezőtől függ, beleértve az adott baktériumtörzset és a törzs szállításának formáját is. Egyes törzsek ellenállóbbak lehetnak a gyomorsavval szemben, és jobban ellenállnak a külső tényezőknek, akár éhgyomorra, akár étkezés után veszik be. Mások táplálékkal vagy prebiotikumok kombinációjával vagy posztbiotikumokkal és parabiotikumokkal szembeni védelmet igényelhetnek.

Forrás:

Mohr AE, Pugh J, O'Sullivan O, Black K, Townsend JR, Pyne DB, Wardenaar FC, West NP, Whisner CM, McFarland LV. Best Practices for Probiotic Research in Athletic and Physically Active Populations: Guidance for Future Randomized Controlled Trials. Front Nutr. 2022 Mar 8;9:809983. doi: 10.3389/fnut.2022.809983. PMID: 35350412; PMCID: PMC8957944.