Mikor szedjem a lecitint?

A lecitin egy összetett anyag, amely számos fontos funkciót tölt be a szervezetekben. Ez a foszfolipidek egyik fajtája, és egyik fő feladata a szervezetben a sejtmembránok szerkezetének stabilizálása.

1. Foszfolipidek és sejtmembránok
2. Mire hat a lecitin?
3. A sejtmembránokat megzavaró tényezők
4. Lecitin jelenléte
5. Ideje lecitinért nyúlni
6. A lecitin hatásának erősítése

Foszfolipidek és sejtmembránok

A foszfolipidek főként glicerin, foszforsav, kolin és zsírsavak molekulájából állnak, a sejtmembránok pedig szabályozzák a különböző vegyületek permeabilitását, és részt vesznek a biokémiai jelek sejtek közötti átvitelében. A lecitin egyedülálló kémiai tulajdonságainak köszönhetően vízben és zsírokban egyaránt oldódik.

Mire hat a lecitin?

A lecitin olyan anyag, amely hatással van az egészségre és a különféle termékek állagára, amelyekhez adalékanyagként hozzáadják. A lecitin szervezetre gyakorolt hatását elsősorban az idegrendszer és az emésztőrendszer működésével összefüggésben vizsgálják.

Idegrendszer

A lecitin egyik fő összetevője a foszfatidilkolin, amely a B-vitamin tulajdonságaira hasonlít, részt vesz a neurotranszmitterek, például az acetilkolin termelésében, amely az agyat és a neuromuszkuláris kapcsolatokat egyaránt befolyásolja. Ennek köszönhetően egyaránt javíthatja a memóriát és a sportteljesítményt. Ezenkívül a kolin rendkívül fontos a fejlődő magzat számára.

Emésztőrendszer, máj

A kolin azáltal, hogy részt vesz a sejtmembránok stabilizálásában, befolyásolhatja a máj munkáját és regenerálódását. Hatása elősegíti a zsírok emésztését és számos tápanyag felszívódását. Az étrendben előforduló kolinhiány pl. ezen szűrőszerv steatosisában és daganataiban figyelhető meg.

Ipar

Az élelmiszeriparban a lecitint étrend-kiegészítők, szószok és édességek emulgeálószereként használják. Tárolás közben segít megőrizni a vonzó állagot és a biztonságot. Ezenkívül arról ismert, hogy befolyásolja a kozmetikumok vagy gyógyszerek stabilizálását.

A sejtmembránokat megzavaró tényezők

A sejtmembránok stabilitása a legkülönfélébb élettani állapotok és betegségek esetén sérülhet. Ezeknek egy része kiküszöbölhető akaraterővel és az egészség javításának vágyával, de nem mindegyik módosítható.

Oxidatív stressz

Például az oxidatív stressz, amely a szabadgyökök túlzott mennyiségének eredménye, a sejtmembránok károsodásához vezethet. A túlzott oxidatív stressz állapota sok embert érint, felerősödik az öregedéssel, a dohányzással és a környezeti szennyező anyagoknak való kitettséggel, de a krónikus fizikai és lelki stressz során is.

Metabolikus szindróma

A sejtmembrán stabilitási zavarai szív- és érrendszeri betegségekben is előfordulhatnak, mint például az érelmeszesedés és a magas vérnyomás. Ezekben az esetekben az erek endothel sejtjeiben lévő sejtmembránok károsodnak. Ennek eredményeként a vénák és artériák fala kevésbé rugalmas, és nem képes szabályozni a véráramlást, és ezáltal a szövetek oxigénellátását és táplálását.

Ez a jelenség más anyagcsere-betegségeket is kísér. Itt az érelmeszesedés és a magas vérnyomás mellett az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség is megemlíthető.

Gyulladásos betegségek

Egy másik példa, ahol a sejtmembránok stabilitásával kapcsolatos problémák figyelhetők meg, a gyulladásos betegségek, például autoimmun betegségek, reumás ízületi gyulladás és gyulladásos bélbetegségek. Ezekben az esetekben a gyulladást okozó molekulák károsíthatják a sejtmembránokat, és növelhetik például a fájdalomjelzéssel vagy a víz-elektrolit egyensúly szabályozásával kapcsolatos problémákat.

Itt érdemes odafigyelni a májbetegségekre is, mint pl. cirrhosis, vírusos hepatitis, alkoholos májgyulladás, zsírmáj és májrák.

Rossz étrend

A sejtmembrán károsodása fokozatosan következik be, és érdemes tudni, hogy még azelőtt is problémát jelenthet, hogy egy adott betegségen keresztül jelentkeznének. A helytelen táplálkozás, azaz a sós és édes falatok vagy gyorsételek fogyasztása által kiváltott krónikus gyulladások esetén felerősödnek.

A sejtek védőfunkcióinak gyengítésében szerepet játszik bizonyos tápanyagok, például az omega-3 telítetlen zsírsavak, az E-vitamin és a C-vitamin hiánya is.

Lecitin jelenléte

A lecitin számos élelmiszerben megtalálható, például tojásban, halban, belsőségben, hüvelyesekben és magvakban, de a forrástól függően eltérő kémiai összetétellel rendelkezhet. Például a szójalecitin szójababra jellemző összetevőket tartalmaz, míg a tojáslecitin a csirke tojássárgájában található összetevőkben gazdag. Ez fontos lehet a fiziológiai hatások szempontjából, mivel az állati kolinforrások biológiailag jobban hozzáférhetők.

Ideje lecitinért nyúlni

A lecitin adagolása az egyéni igényektől és az étrend-kiegészítés céljaitól függ, általában napi 1200-2400 mg fogyasztás javasolt. A lecitint gyakran étkezés közben fogyasztják, hogy elősegítsék az emésztést és a zsírok felszívódását, azonban ennek a vegyületnek a használata nincs szigorúan a nap meghatározott időszakához kötve. Reggel és este is használható.

Vannak, akik szívesebben osztják fel az adagot több részre a nap folyamán, hogy biztosítsák a szervezet folyamatos lecitinellátását.

A lecitin hatásának erősítése

Léteznek olyan készítmények, amelyek lecitinnel kombinálva hatékonyabban segíthetik bizonyos célok elérését, mint külön fogyasztva.

Az agy és az idegrendszer megfelelő működéséhez a lecitin kombinálható kolin-alfoszkeráttal (alfa-GPC) és kislevelű bakopával. Az alfa-GPC használata lehetővé teszi, hogy több kolint nyerjünk ki közvetlenül az idegrendszer számára, a szükséges szubsztrátum biztosítása révén. A Bakopa viszont lelassíthatja az acetilkolin lebomlását a szervezetben, így az hosszabb ideig képes ellátni funkcióit.

A máj egészségének megőrzése érdekében fontolja meg a lecitin kombinálását máriatövissel és articsókával. A máriatövis szilimarint tartalmaz, amely antioxidáns és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik, és gyakran használják májbetegségek kezelésére. Az articsóka epehajtó tulajdonságairól ismert, amelyek segíthetik a zsírok emésztését.

Források:

• Osipova, D et al. “Regression of Liver Steatosis Following Phosphatidylcholine Administration: A Review of Molecular and Metabolic Pathways Involved.” Frontiers in pharmacology vol. 13 797923. 10 Mar. 2022, doi:10.3389/fphar.2022.797923
• Higgins, J. P., & Flicker, L. (2003). Lecithin for dementia and cognitive impairment. The Cochrane database of systematic reviews, (3), CD001015. https://doi.org/10.1002/14651858.CD001015