Milyen betegségek esetén alkalmazható a vajsav - nátrium-butirát?

A 21. század második évtizedében a bélmikrobióta és a kapcsolódó anyagok kutatása szó szerint robbanásszerűen megnőtt. A probiotikus bélbaktériumokat és az általuk termelt összes vegyületet új megelőző és terápiás módszerként hirdetik mind a gyomor-bélrendszeri, mind az egész test egészségével összefüggésben.

1. Vajsav - nátrium-butirát
2. A nátrium-butirát eredete
3. A nátrium-butirát hatása
4. A bélrendszert és a mikrobiótát veszélyeztető tényezők
5. Butirát terápiás szempontból
6. A nátrium-butirát adagolása

Vajsav - nátrium-butirát

Az egyik legígéretesebb anyag a többirányú egészségfejlesztő hatás szempontjából a vajsav, amely nátrium-butirát formájában kerül étrend-kiegészítőkbe.

A nátrium-butirát eredete

Az olyan bélbaktériumok, mint a Clostridium butyricum, a Faecalibacterium, az Eubacterium és a Roseburia felelősek a butirát termeléséért a szénhidrátok, köztük az élelmi rostok fermentációja révén. Ez a folyamat különböző anyagokat termel, köztük rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA), például butirátot, acetátot és propionátot. Ezek kis molekulák, de nagyon sokirányú hatással rendelkeznek.

Természetes előfordulás

Ami az élelmiszereket illeti, a vajsav a természetben főként tejtermékekben, például vajban, tejszínben, joghurtban és sajtban fordul elő. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a vajsav mennyisége ezekben a termékekben eltérő lehet. A vaj például sokkal gazdagabb vajsavban, mint a joghurt.

A nátrium-butirát hatása

A butirát jótékony hatással van a belekre és az egész emésztőrendszerre. Egyik legfontosabb hatása a bélhámsejtek táplálkozásának befolyásolása. A butirát ezen sejtek számára a preferált energiaforrás, ami azt jelenti, hogy azáltal, hogy energiával látja el őket, elősegíti növekedésüket, javulásukat és újjáépülésüket.

A jó bélbaktériumok tápanyaga

A nátrium-butirát tápanyagként is szolgál a jótékony bélbaktériumok számára, amelyek hozzájárulnak a bélmikrobióta egyensúlyának fenntartásához. Elősegíti a tápanyagfelszívódás folyamatait és a potenciálisan káros anyagokkal szembeni védelmet.

Védelem a káros anyagokkal szemben

A káros anyagokkal szembeni védelemhez kapcsolódik a butirát szerepe a bélgát épségének fenntartásában. A bélgát kulcsszerepet játszik a szervezet védelmében a nemkívánatos anyagokkal, de a véráramba behatoló mikroorganizmusokkal és toxinokkal szemben is.

Gyulladáscsökkentő hatás

A butirát továbbá gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. A bélrendszer krónikus gyulladása, amelyet gyakran évekig figyelmen kívül hagynak, különböző egészségügyi problémákhoz, például gyulladásos bélbetegségekhez és tápanyaghiányhoz vezethet. A butirát gyulladáscsökkentő hatású, mivel gátolja a kedvezőtlen bélbaktériumok tevékenységét és csökkenti a gyulladáskeltő anyagok termelését.

A tápanyagok jobb felszívódása

A butirát közvetett hatással lehet a tápanyagok felszívódására is. Jó példa erre az elektrolitok felszívódására és a víz-elektrolit egyensúly szabályozására gyakorolt hatása.

A bélrendszert és a mikrobiótát veszélyeztető tényezők

Rossz szokások és táplálkozási hibák

Az egészségtelen, feldolgozott élelmiszerekben, cukorban és transzzsírokban gazdag, rostokban és tápanyagokban szegény, egészségtelen étrend, az alkoholfogyasztás és a dohányzás csak néhány olyan tényező, amely bélrendszeri diszbiózishoz, gyulladáshoz és a gyomor-bélrendszer állapotának romlásához vezethet.

Stressz

A hosszú távú stressz hasonló hatással járhat, mivel a szervezet negatív érzelmi ingerekre válaszul stresszhormonokat termel, amelyek befolyásolják a bélműködést, többek között a perisztaltika és a bél áteresztőképességének megváltozását okozzák.

Gyógyszerek, baktériumok, vírusok

Emellett megfelelő védelem nélkül alkalmazva az antibiotikumok és még a nem szteroid gyulladáscsökkentők (pl. ibuprofen) is megzavarhatják a mikrobiótát, ami utat nyit a kórokozók szaporodásának, és hasmenéshez, emésztési zavarokhoz és egyéb bélproblémákhoz vezethet. A kezeletlen táplálékfertőzések, legyenek azok vírusos, bakteriális vagy gombás eredetűek, szintén pusztító hatásúak lehetnek.

Butirát terápiás szempontból

Gyulladásos bélbetegségek (IBD)

Az egyik fő betegségcsoport, amelyben a nátrium-butirát alkalmazható, a gyulladásos bélbetegségek (IBD), például a fekélyes vastagbélgyulladás (UC) és a Crohn-betegség. Ezeket a betegségeket a belek gyulladása jellemzi, amely hasmenésben, hasi fájdalomban, véres székletben és fogyásban nyilvánul meg.

Irritábilis bél szindróma (IBS)

Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy másik olyan állapot, amelyben a nátrium-butirát előnyös lehet. Az IBS egy bélrendszeri rendellenesség, amely hasi fájdalomban, puffadásban, szabálytalan székletürítésben és a széklet állagának változásában nyilvánul meg. A nátrium-butirát a bélműködést a bélösszehúzódások szabályozásával és a gyulladás csökkentésével befolyásolhatja, segítve a tünetek enyhítését.

Az immunitásra gyakorolt hatások

A nátrium-butirát hatással lehet az immunrendszerre, javítva mind a veleszületett, mind a szerzett immunitást. A vizsgálatok szerint a nátrium-butirát aktiválhatja a makrofágokat, a kórokozókat eltávolító kulcsfontosságú immunsejteket. Ezenkívül a nátrium-butirát modulálhatja a T- és B-sejtek működését, ami befolyásolja a szervezet fertőzésekre és betegségekre adott immunválaszának hatékonyságát. A gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél ez különösen fontos, mivel ezek a betegségek gyakran károsítják az immunválaszt.

Neuroprotektív hatások

A korai jelek szerint a nátrium-butirát neuroprotektív hatású, ami azt jelenti, hogy védő hatással lehet az idegrendszerre. Az egyik mechanizmus, amellyel a nátrium-butirát védheti az idegrendszert, az oxidatív stressz és a gyulladásos folyamatok szabályozására való képessége. Ez a hatás például a neurodegeneratív betegségek megelőzésében rejlik.

A nátrium-butirát adagolása

A tipikus ajánlott adagok napi 300 mg-tól 2 g-ig terjedhetnek, naponta egyszer fogyasztva vagy több adagra elosztva. Az adagok a felhasználás céljától vagy a készítmény összetételétől függően változhatnak.

Források:

Coppola, Serena et al. “The Protective Role of Butyrate against Obesity and Obesity-Related Diseases.” Molecules (Basel, Switzerland) vol. 26,3 682. 28 Jan. 2021, doi:10.3390/molecules26030682