Omega-3 zsírsavak – hatása a szív egészségére

Az omega-3 zsírsavak a zsírok csoportjába tartoznak, vagyis olyan vegyületek, amelyek főként szén-, hidrogén- és oxigénatomokból állnak, és energetikai és szerkezeti funkciókat látnak el. Az omega-3 zsírsavak közül a három legfontosabb: az ALA (alfa-linolénsav), EPA (eikozapentaénsav) és DHA (dokozahéxénsav), amelyek a szénlánc hosszától és a kettős kötések számától, és ezáltal funkciójuktól is különböznek. Az omega-3 zsírsavakat, különösen a hosszú láncú EPA-t és DHA-t, széles körben vizsgálják a szív egészségére gyakorolt hatásaik szempontjából.

1. Az omega-3 zsírsavak felépítése
2. Az omega-3-zsírsavak változatossága
3. Az omega-3-ra vonatkozó kutatások
4. Szív- és érrendszeri betegségek
5. Omega-3 és a szív

Az omega-3 zsírsavak felépítése

A biológiailag aktív zsírok főként trigliceridek formájában fordulnak elő, amelyek egy glikerol molekulából és három zsírsavmaradékból állnak. A zsírsavak lehetnek telítettek (kettős kötés nélkül) vagy telítetlenek (legalább egy kettős kötéssel). Az omega-3 egyfajta többszörösen telítetlen zsírsav, amelyet az jellemez, hogy az első kettős kötés a molekula metilvégének harmadik szénatomjánál található (ez az úgynevezett omega).

Szerkezetük, hosszú szénláncuk és több kettős kötésük rugalmasságot biztosít számukra és befolyásolja a sejtmembránok folyékonyságát. Az alfa-linolénsav (ALA) 18 szénatomot és 3 kettős kötést tartalmaz, az eikozapentaénsav (EPA) 20 szénatomot és 5 kettős kötést, míg a dokozahexaénsav (DHA) 22 szénatomot és 6 kettős kötést tartalmaz.

Az omega-3-zsírsavak változatossága

Bár az omega-3 zsírsavak mind az alfa-linolénsav (ALA), mind a hosszú láncú EPA (eikozapentaénsav) és DHA (dokozahéxénsav) származékokat tartalmazzák, azonban a klinikai és kísérleti vizsgálatokban az EPA és a DHA dominálnak, mint a legaktívabb biológiai formák, amelyeknek a legnagyobb fiziológiai jelentősége van.

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy közvetlenül részt vesznek a gyulladáscsökkentő, idegvédő és szerkezeti folyamatokban, különösen az agy, a szem retinája és a sejtmembránok működésében. Bár az ALA az emberi szervezetben EPA-vá és DHA-vá alakulhat, ez a folyamat nagyon alacsony hatékonysággal, csupán néhány százalékos arányban zajlik, ami korlátozza jelentőségét ezeknek a savaknak hatékony forrásaként.

Az omega-3-ra vonatkozó kutatások

Az EPA és a DHA főként zsíros tengeri halakban, halolajokban és krillolajokban található, míg az ALA elsősorban növényi termékekből származik, mint például a lenmag, a chia mag, a dió és azok olajai. Az EPA és a DHA napi étrendben történő biztosítása több okból is problémás lehet: a halakat sok országban nem fogyasztják széles körben ízük, illatuk, áruk, korlátozott elérhetőségük, a környezetszennyezéssel kapcsolatos aggodalmak, valamint ételallergiák és vegetáriánus vagy vegan étrend miatt.

"Az alacsony omega-3 zsírsavszint összefüggésbe hozható alvászavarokkal gyermekeknél és obstruktív alvási apnoéval felnőtteknél. Az alacsony DHA-szint szintén összefüggésbe hozható az alvást elősegítő melatonin hormon alacsonyabb szintjével." Agata Bugorska – IFAA oktató

Ez is az egyik oka annak, hogy a beavatkozási és klinikai vizsgálatok elsősorban az EPA-ra és a DHA-ra koncentrálnak. Ezeket könnyebb szabványosítani, pontosan adagolni és minőség-ellenőrzésnek alávetni, ami tudományos kutatások szempontjából sokkal kényelmesebb és megbízhatóbb. Az ALA átlagos étrendben gyakrabban fordul elő, ezért nehezebb elkülöníteni a kiegészítő szedésből származó hatásokat.

Szív- és érrendszeri betegségek

A leggyakoribb szívbetegségek közé tartozik az ischaemiás szívbetegség, a magas vérnyomás, a szívelégtelenség, a ritmuszavarok és a szívbillentyű-rendellenességek. Az ischaemiás szívbetegség az érelmeszesedés, azaz a koszorúér szűkülete lipidlerakódások és gyulladások következtében alakul ki, ami korlátozza az oxigénellátást a szívizomban. A magas vérnyomás gyakran helytelen étrend, túlzott sófogyasztás, elhízás, fizikai inaktivitás és krónikus stressz következménye, amely idővel az erek károsodásához és a bal kamra megnagyobbodásához vezet.

A szívelégtelenség problémája és következményei

A szívelégtelenség, vagyis az a állapot, amikor a szív nem képes megfelelő mennyiségű vért pumpálni, kezeletlen magas vérnyomás, szívroham, cardiomyopathia vagy szerkezeti rendellenességek következménye lehet. A ritmuszavarok, mint például a pitvarfibrilláció, gyakran összefüggnek az életkorral, a magas vérnyomással, a szívbetegségekkel vagy az elektrolit-egyensúly zavaraival. A veleszületett vagy szerzett szívbillentyű-rendellenességek fertőzések, autoimmun betegségek vagy degeneratív folyamatok következményei lehetnek, és véráramlás zavarát és a szív túlterhelését okozhatják.

Általános ajánlások az omega-3-savak étrendben történő adagolására az egészségi állapot függvényében

Omega-3 és a szív

Több tucat, több százezer résztvevő bevonásával végzett vizsgálatban kimutatták, hogy az EPA és DHA kiegészítés csökkentheti a koszorúér-betegség miatti halálozás kockázatát és a koszorúér-események számát, bár nem befolyásolja jelentősen az általános halálozást, a stroke-ot vagy az aritmia gyakoriságát. A magasabb omega-3-koncentráció a vérben, különösen az EPA és a DHA, szignifikánsan összefüggésbe hozható az ischaemiás szívbetegség (CHD) alacsonyabb kockázatával prospektív és retrospektív vizsgálatokban, és a CHD-ben szenvedő betegek alacsonyabb szintjeit mutatták ezeknek a savaknak a tekintetében, mint az egészségesek.

Omega-3 index

Különösen fontos az úgynevezett Omega-3 index, azaz az EPA és DHA százalékos aránya az eritrocitákban, amely 4% alatti értékeknél a legmagasabb kardiális halálozási kockázattal, míg 8% feletti értékeknél akár 30%-kal alacsonyabb kockázattal jár.

Alacsonyabb pulzusszám az Omega-3-nak köszönhetően

Az Omega-3, különösen a DHA, negatív chronotrop hatást is mutat, átlagosan 2-3 ütéssel csökkentve a nyugalmi pulzusszámot, ami prognosztikai jelentőséggel bír a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából. Szívelégtelenségben szenvedő betegeknél kimutatták, hogy az EPA és DHA kiegészítés csökkentheti a proinflammatorikus citokinek, például a TNF-α és az IL-6 szintjét. Az omega-3 zsírsavak javíthatják az endothel funkcióját is, amit bizonyít az érszűkületi index (FMD) jelentős növekedése CHD-ben szenvedő betegeknél a kiegészítés után.

Alacsonyabb vérnyomás és kisebb kockázat

Populációs és intervenciós vizsgálatokban, amelyekben magas vérnyomással és hiperlipidémiával élő személyek vettek részt, szintén kimutatták a vérnyomás és a trigliceridszint mérsékelt, dózisfüggő csökkenését, különösen 2 g/nap feletti EPA+DHA-dózisok esetén. Az ALA, mint növényi omega-3 forma, a vizsgálatokban jelentősen gyengébb és kevésbé ismétlődő hatást mutat a szív- és érrendszeri események kockázatára, és bár bevitelének potenciálisan összefüggése van az aritmia enyhe csökkenésével, nem befolyásolja jelentősen az általános vagy a szív- és érrendszeri halálozást.

Források:

• Abdelhamid, A. S., Brown, T. J., Brainard, J. S., Biswas, P., Thorpe, G. C., Moore, H. J., Deane, K. H., Summerbell, C. D., Worthington, H. V., Song, F., & Hooper, L. (2020). Omega-3 fatty acids for the primary and secondary prevention of cardiovascular disease. The Cochrane database of systematic reviews, 3(3), CD003177. https://doi.org/10.1002/14651858.CD003177.pub5
• Xiao, Y., Chen, Y., Pietzner, A., Elbelt, U., Fan, Z., & Weylandt, K. H. (2024). Circulating Omega-3 Polyunsaturated Fatty Acids Levels in Coronary Heart Disease: Pooled Analysis of 36 Observational Studies. Nutrients, 16(11), 1610. https://doi.org/10.3390/nu16111610
• Harris, W. S., Del Gobbo, L., & Tintle, N. L. (2017). The Omega-3 Index and relative risk for coronary heart disease mortality: Estimation from 10 cohort studies. Atherosclerosis, 262, 51–54. https://doi.org/10.1016/j.atherosclerosis.2017.05.007
• Prokopidis, K., Therdyothin, A., Giannos, P., Morwani-Mangnani, J., Ferentinos, P., Mitropoulos, A., & Isanejad, M. (2023). Does omega-3 supplementation improve the inflammatory profile of patients with heart failure? a systematic review and meta-analysis. Heart failure reviews, 28(6), 1417–1425. https://doi.org/10.1007/s10741-023-10327-0
• Wang, T., Zhang, X., Zhou, N., Shen, Y., Li, B., Chen, B. E., & Li, X. (2023). Association Between Omega-3 Fatty Acid Intake and Dyslipidemia: A Continuous Dose-Response Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. Journal of the American Heart Association, 12(11), e029512. https://doi.org/10.1161/JAHA.123.029512
• Zhang, X., Ritonja, J. A., Zhou, N., Chen, B. E., & Li, X. (2022). Omega-3 Polyunsaturated Fatty Acids Intake and Blood Pressure: A Dose-Response Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. Journal of the American Heart Association, 11(11), e025071. https://doi.org/10.1161/JAHA.121.025071
• Hidayat, K., Yang, J., Zhang, Z., Chen, G. C., Qin, L. Q., Eggersdorfer, M., & Zhang, W. (2018). Effect of omega-3 long-chain polyunsaturated fatty acid supplementation on heart rate: a meta-analysis of randomized controlled trials. European journal of clinical nutrition, 72(6), 805–817. https://doi.org/10.1038/s41430-017-0052-3
• Ibrahim Mohialdeen Gubari M. (2024). Effect of omega-3 fatty acid supplementation on markers of inflammation and endothelial function in patients with chronic heart disease: A systematic review and meta-analysis. Cellular and molecular biology (Noisy-le-Grand, France), 70(6), 171–177. https://doi.org/10.14715/cmb/2024.70.6.26