Probiotikum vs. prebiotikum - mi a különbség?

A probiotikumok és a prebiotikumok az étrend két különböző, de egymással összefüggő eleme, amelyek hatással vannak a bélrendszer egészségére és az egész gazdaszervezet állapotára, legyen az emberi vagy állati, vagy akár növényi és gombás szervezet. A probiotikumok élő mikroorganizmusok, főként baktériumok, amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva egészségügyi előnyöket biztosítanak a szervezet számára. A prebiotikumok viszont olyan nem emészthető tápanyagok, főként rostfajták, amelyek táplálékot nyújtanak a hasznos bélbaktériumoknak, támogatva azok növekedését és aktivitását.

1. A pro- és prebiotikumok közötti különbség
2. Példák a probiotikumokra
3. A prebiotikumok legfontosabb jellemzője

A pro- és prebiotikumok közötti különbség

Probiotikumok

A probiotikumok benépesítik a bélrendszert, ahol a fizikai és kémiai bélgát erősítésével, az immunrendszer modulálásával, az emésztés és a tápanyagok felszívódásának elősegítésével vagy neurotranszmitterek termelésével tölthetik be funkciójukat. A táplálkozásban főként az erjesztett élelmiszerekben, például a joghurtban, a kefirben és a savanyúságokban találhatók.

Prebiotikumok

A prebiotikumok többnyire nem emészthető szénhidrátok, amelyek táplálékot nyújtanak a bélbaktériumok számára, így serkentve a mikrobiom sokféleségének és tömegének kialakulását. A prebiotikumok olyan növényi élelmiszerekben találhatók, mint a hagyma, a fokhagyma, a cikória, a banán és a teljes kiőrlésű gabonafélék.

Szinbiotikumok

A prebiotikumok probiotikumokkal való együttes alkalmazását szinbiotikumoknak nevezzük, amelyek szinergikusan hathatnak. A probiotikumok és a szinbiotikumok hatásai közötti különbségekre példa a műtéti fertőzések (SSI) és a műtéti szövődmények (SRC). 3028 beteg bevonásával végzett 35 vizsgálat elemzése során kimutatták, hogy a probiotikum-kiegészítés csökkenti a gyulladásos markerek, például a CRP (C-reaktív protein) és az IL-6 szintjét, és növeli a rövid szénláncú zsírsavak termelését, amelyek befolyásolják a bélnyálkahártya és az immunrendszer aktivitását. A szinbiotikumok tovább támogatták a meglévő mikroflórát, ami az SSI-k és SRC-k előfordulásának jelentős csökkenését, rövidebb kórházi tartózkodást és gyorsabb felépülést eredményezett.

Példák a probiotikumokra

A probiotikumok különféle mikroorganizmusok, főként baktériumok és élesztőgombák, amelyek a nemzetségtől, fajtól és törzstől függően sajátos biológiai jellemzőkkel rendelkeznek. A Lactobacillus, gram-pozitív (laboratóriumban specifikus festékkel festett) bacilusok, cukrokat erjesztenek tejsav előállítására, és a felületi fehérjéknek köszönhetően képesek a hámhoz tapadni. A bifidobaktériumok, amelyek szintén gram-pozitívak, de elágazó alakúak és szigorúan anaerobok, a vastagbélben dominálnak, ahol oligoszacharidokat erjesztenek, tej- és ecetsavat termelve.

Élesztő

Az élesztők, mint például a Saccharomyces boulardii, eukarióta (sejtmagot tartalmazó) mikroorganizmusok, amelyek rügyfakadással szaporodnak, és az antibiotikumokkal szembeni természetes ellenálló képességük jellemzi őket. A Streptococcus thermophilus, egy gram-pozitív granivor, gyorsan erjeszti a laktózt, a Bacillus subtilis, egy gram-pozitív spóraképző baktérium pedig endospóráinak, azaz a túlélést elősegítő formáinak köszönhetően olyan zord körülmények között is képes működni, mint a magas hőmérséklet vagy az alacsony pH.

Példák a prebiotikumokra

A prebiotikumok leggyakrabban az oligoszacharidok (összetett szénhidrátok) csoportjába tartoznak, mint például a fruktooligoszacharidok (FOS) és a galaktooligoszacharidok (GOS), amelyeket az emberi emésztőrendszerben az enzimek nem emésztenek meg, így épségben jutnak el a vastagbélbe.

Inulin

Az olyan vegyületek, mint a cikóriában, hagymában vagy fokhagymában természetesen jelen lévő inulin, a rezisztens keményítő, amely a főtt burgonya, rizs vagy tészta lehűlésével képződik, és a gabonafélékben található arabinoxilánok szintén erős prebiotikus tulajdonságokkal rendelkeznek.

Guar-gumi

Érdemes megnézni az olyan feldolgozott termékeket, mint a részben hidrolizált guargumi, amely sűrítő hatású, népszerű élelmiszer-adalékanyag.

A prebiotikumok legfontosabb jellemzője

A prebiotikumok egyik legfontosabb jellemzője a szelektivitásuk, mivel serkentik a baktériumok bizonyos csoportjainak, például a Bifidobacteriumnak és a Lactobacillusnak a növekedését, miközben nem segítik elő a potenciálisan káros baktériumok növekedését. Kémiai szerkezetüknek és az emésztőenzimekkel szembeni ellenállásuknak köszönhetően a prebiotikumok sértetlenül haladnak át a felső emésztőrendszeren, és eljutnak a vastagbélbe, ahol a mikroorganizmusok erjesztik őket, ami rövid szénláncú zsírsavak, például vajsav, ecetsav és propionsav termeléséhez vezet.

Zdroje:

• Pandey, K. R., Naik, S. R., & Vakil, B. V. (2015). Probiotics, prebiotics and synbiotics- a review. Journal of food science and technology, 52(12), 7577–7587. https://doi.org/10.1007/s13197-015-1921-1
• Skonieczna-Żydecka, K., Kaczmarczyk, M., Łoniewski, I., Lara, L. F., Koulaouzidis, A., Misera, A., Maciejewska, D., & Marlicz, W. (2018). A Systematic Review, Meta-Analysis, and Meta-Regression Evaluating the Efficacy and Mechanisms of Action of Probiotics and Synbiotics in the Prevention of Surgical Site Infections and Surgery-Related Complications. Journal of clinical medicine, 7(12), 556. https://doi.org/10.3390/jcm7120556