Szója vagy tejsavó fehérje?

Az étrendben lévő fehérje többféleképpen kiegészíthető. A stricte táplálékforrások mellett számos különféle típusú fehérje-kiegészítő létezik, mellyel kiegészíthető az étrend. Általában mindegyikre jellemző a jó emészthetőség és a bennük lévő aminosavak jó felszívódása. Attól függően, hogy a fehérje-kiegészítőt milyen célra használják, különböző típusok különböző előnyöket mutathatnak.

1. A szójafehérjék jellemzői
2. A tejsavófehérjék jellemzői
3. A szója- és tejsavófehérjék összehasonlítása

A szójafehérjék jellemzői

Úgy tűnik, hogy a szójabab különösen fontos szerepet tölt be a növényi fehérjeforrások között. Előállítása egy nagy teljesítményű folyamat, és a feldolgozási módok listája végtelennek tűnik. A lehető legtöbb fehérje kinyerésének legjobb módja a fölözött szójapehelyből történő izolálás.

Ennek köszönhetően a szójafehérjét tartalmazó termékek akár 80 g fehérjét tartalmaznak 100 g száraz tömegben, és kevesebb, mint 2 g zsírt és 6 g szénhidrátot. Egy adag átlagosan körülbelül 100 kcal-t és egy adag esszenciális aminosavat biztosít, amelyek szükségesek az izomfehérjék szintézisének stimulálásához és más, szervezetben lezajló biológiai folyamatokhoz.

A tejsavófehérjék jellemzői

A tejsavófehérje egy tejfehérje, mely leginkább a sportolók körében ismert. Jellemzője az izomzat és az egész szervezet számára értékes esszenciális aminosavak, azaz építőanyagok különösen magas tartalma, amelyek számos szabályozó funkciót is ellátnak. A tejsavófehérjék általában koncentrátum vagy izolátum formájában találhatók meg, amelyek a kazein tejtől való elválasztása után keletkeznek.

Az előbbi előállításának módja körülbelül 70-78 g fehérje/100 g termék előállítását teszi lehetővé. Az izolátumok viszont átlagosan körülbelül 85 g fehérje/100 g tartalommal bírnak, így kevesebb zsírt és szénhidrátot tartalmaznak, a mennyiségek az alábbiak: 2 – 3 g és 6 – 16 g koncentrátumok, valamint 2-3 g és 2-3 g az izolátumok esetében. A tejsavófehérje-izolátumok hasonló mennyiségű energikai anyagot biztosítanak, mint a szójafehérje-izolátumok. Egy adag körülbelül 100-110 kcal-t tartalmaz. Valamivel többet, 120 kcal körüli mennyiséget a tejsavófehérje-koncentrátumok tartalmaznak.

A szója- és tejsavófehérjék összehasonlítása

A növényi és állati fehérjekészítmények egyaránt gazdagíthatják az étrendet. Ezek a termékek könnyen emészthetők, és a szervezet gond nélkül tudja hasznosítani a bennük lévő aminosavakat. Általánosan elfogadott tény azonban, hogy a tejfehérjék több esszenciális aminosavat tartalmaznak, mint a szója izolátumok.

Míg azoknak az embereknek, akik a fehérjeszükséglet nagy részét állati termékek (pl. tojás és hús) fogyasztásával fedezik, ez nem bír nagy jelentőséggel, a szigorúan növényi alapú étrendet folytató emberek számára a nem vegán forrásból származó fehérjék nagyobb értékkel bírhatnak. A szójafehérje minden bizonnyal jobb választás lesz, mint a tejsavó, a tejfehérjékre allergiásak, vagy a még kis adag laktózt is alacsony toleranciával tűrő embereknek. Mind az első, mind a második típusú fehérje-kiegészítők kényelmes és azonnal fogyasztható shake-ek formájában kaphatók, valamint édes ételekhez (pl. omlett, zabkása) is hozzáadhatók.