A probiotikumok javíthatják az alvás minőségét?

Egyes tudományos tanulmányokban, különösen a klinikai vizsgálatokban, a másodlagos eredmények ugyanolyan fontosak lehetnek, mint az elsődleges eredmények. A Poznańi Testnevelési Akadémián az én felügyeletem alatt végzett legutóbbi klinikai tanulmányban a fő kutatási cél annak megállapítása volt, hogy a probiotikumok hatással lehetnek-e az endokannabinoid rendszerre. Bár ebben a területen nem figyeltek meg jelentős változásokat, a másodlagos hipotézisek eredményeivel kapcsolatban néhány érdekes megfigyelést tettek.

1. Az endokannabinoid rendszer jellemzői
2. A bélmikrobióta és az ECS
3. A tanulmány leírása
4. A poznańi Egyetemi Testnevelési Főiskolán végzett kísérlet eredményei
5. A tanulmány eredményei

Az endokannabinoid rendszer jellemzői

Az endokannabinoid rendszer (ECS) kulcsszerepet játszik különböző fiziológiai folyamatok, például a fájdalomérzékelés, a hangulat és az immunválaszok szabályozásában. Elsősorban olyan bioaktív lipideken keresztül hat, mint az anandamid (AEA) és a 2-arachidonoilglicerin (2-AG), amelyek kölcsönhatásba lépnek a CB1 és CB2 kannabinoid receptorokkal.

A CB1 receptorok főként az idegrendszerben találhatók, ahol befolyásolják a fájdalomérzékelést, a hangulatot és az étvágyat. A CB2 receptorok viszont főként az immunrendszer sejtjein találhatók, és fontos szerepet játszanak a gyulladásos reakciók szabályozásában. Az ECS másik fontos összetevője a zsírsav-amid-hidroláz (FAAH) enzim, amely lebontja az anandamidot és befolyásolja annak aktív maradási idejét.

Az endokannabinoidok abban különböznek a klasszikus neurotranszmitterektől, hogy nem tárolódnak, hanem igény szerint szintetizálódnak. Ezt a szintézist a szervezet számára kedvezőtlen körülmények váltják ki, mind a fizikai, mind a mentális stressz, valamint a hirtelen és krónikus stressz. Az endokannabinoidok speciális módon működnek, mert visszajelzéseket küldenek, ami lehetővé teszi számukra, hogy modulálják más neurotranszmitterek felszabadulását. Idővel a kannabinoidok szintézise és metabolizmusa diszfunkcionálissá válhat. Egyes hipotézisek szerint ez a jelenség migrénnel, irritábilis bél szindrómával vagy fibromyalgiával is összefüggésbe hozható.

A bélmikrobióta és az ECS

Az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok nemcsak a megfelelő emésztésért és a kórokozók elleni védelemért felelősek, hanem a gyulladásos reakciókat is szabályozzák, ami hatással van mind az idegrendszer, mind az immunrendszer működésére. A bélmikrobióta jelenleg intenzív kutatás tárgyát képezi az életmóddal összefüggő betegségek és az öregedési folyamatok kapcsán. Úttörő tudományos kutatások arra utalnak, hogy a bélmikrobióta befolyásolhatja az ECS működését, de még mindig hiányoznak az embereken végzett tanulmányokból származó publikációk. A jelenlegi ismeretek többsége állatkísérletekből és szövetvizsgálatokból származik.

A tanulmány leírása

A fizikai aktivitás közös tényező az ECS aktivitásának szabályozásában, valamint az egészségre jótékony hatással bíró bélmikrobióta sokféleségében és bőségében. A rendszeres testmozgás szintén befolyásolhatja az endokannabinoidok szintjét, és kedvezően módosíthatja a bélmikrobióta összetételét. A túlzott fizikai megterhelés azonban a kívánt hatással ellentétes hatást válthat ki.

Táncosokat hívtak meg a tanulmányban való részvételre. Ezt a csoportot azért választották ki, mert a munkájuk speciális körülményei (heti átlagosan 16 óra edzés) miatt nagy fizikai és mentális stressznek vannak kitéve. Az intenzív edzés fizikai erőnlétet igényel, a hosszú órákon át tartó koreográfia-gyakorlás jó memóriát igényel, a fellépés nyomása pedig azt jelenti, hogy a táncosok szubjektív értékeléssel kapcsolatos stressznek lehetnek kitéve. A gyakori sérülések, a tökéletesség állandó keresése és a fizikai és mentális fájdalommal való megküzdés szükségessége miatt ez a csoport tudományos szempontból különösen érdekes.

A poznańi csapat tanulmánya a probiotikus terápia hatásának értékelésére összpontosított az ECS markerekre, valamint a táncosok fájdalomérzékelésére, alvási minőségére és fáradtsági szintjére. A tanulmány kettős vak módszerrel készült, ami azt jelenti, hogy sem a résztvevők, sem a kutatók nem tudták, ki kapta a probiotikumot és ki a placebót.

A probiotikumot szedő csoport 12 héten át Lactobacillus helveticus Rosell-52 és Bifidobacterium longum Rosell-17 törzseket tartalmazó kiegészítőt szedett, míg a kontrollcsoport placebót kapott. 12 hét elteltével vérmintákat elemeztek a CB2 receptorok és a FAAH enzim szintjének mérésére.

A poznańi Egyetemi Testnevelési Főiskolán végzett kísérlet eredményei

 (probiotikum-kezelés előtt és után 12 héttel)

A tanulmány eredményei

Az eredmények azt mutatták, hogy a probiotikum-kiegészítésnek nem volt jelentős hatása a CB2- vagy FAAH-szintekre. A probiotikumot szedő csoportban azonban javuló alvási minőséget figyeltek meg. A poznańi kutatók tanulmányában megfigyelt alvási minőség javulása részben összhangban áll más tanulmányok eredményeivel, amelyek szintén kimutatták a probiotikum-kiegészítés jótékony hatását az alvás különböző aspektusaira. A klinikai vizsgálat további publikációi hamarosan megjelennek. Ezek között szerepelnek az ECS-hez kapcsolódó egyéb eredmények, valamint a probiotikumok bélmikrobióm metabolitokra és gyulladásos markerekre gyakorolt hatásával kapcsolatos eredmények.

Források:

Wiącek J, Podgórski T, Kusy K, Łoniewski I, Skonieczna-Żydecka K, Karolkiewicz J. Evaluating the Impact of Probiotic Therapy on the Endocannabinoid System, Pain, Sleep and Fatigue: A Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled Trial in Dancers. International Journal of Molecular Sciences. 2024; 25(11):5611. https://doi.org/10.3390/ijms25115611