Az omega-3 az étrendben – természetes források és gyakorlati tanácsok

Még a 20. század elején is a zsírt az étrendben elsősorban energiaforrásként kezelték. 1929-ben azonban bebizonyosodott, hogy az állatok étrendjéből a zsír teljes eltávolítása jellegzetes rendellenességekhez vezetett. Az ezt követő években megerősítést nyert az omega-3 családba tartozó zsírsavak, köztük az alfa-linolénsav (ALA) fontossága. Jelenleg a táplálkozási szempontból legfontosabb omega-3-zsírsavak közé tartozik az alfa-linolénsav (ALA), az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA), amelyek forrásai jelentősen eltérnek egymástól.

omega-3

  1. Mik azok az omega-3 zsírsavak, és miért fontosak?
  2. A legjobb természetes omega-3-források az étrendben
  3. Hogyan állítsuk össze az omega-3-ban gazdag ételeket?
  4. A biológiai hozzáférhetőség összehasonlítása: növényi és állati eredetű termékek
  5. GYIK – Gyakran feltett kérdések

Mik azok az omega-3 zsírsavak, és miért fontosak?

Az omega-3 zsírsavak a többszörösen telítetlen zsírsavak közé tartoznak. Az emberi étrendben a legfontosabbak az alfa-linolénsav (ALA), az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA). Az ALA esszenciális zsírsav, mivel a szervezet nem képes önállóan előállítani, ezért táplálékkal kell bevinni. Az ALA-ból EPA és DHA is keletkezhet, azonban ez az átalakulás korlátozott, különösen a DHA-hoz vezető szakaszban. Emiatt az ALA-források, valamint a kész EPA- és DHA-források táplálkozási szempontból nem egyenértékűek.

Az EFSA a felnőttek számára az ALA megfelelő bevitelét a táplálékból származó energia 0,5%-ára, az EPA és a DHA összmennyiségét pedig napi 250 mg-ra határozta meg. Az EPA és a DHA a sejtmembránokban jelen lévő lipidek alkotóelemei, míg a DHA nagy mennyiségben található meg többek között az idegszövetben is. Az Európai Unióban megengedett az a tápértékre vonatkozó állítás, hogy az EPA és a DHA hozzájárul a szív megfelelő működéséhez. A kedvező hatás napi 250 mg EPA és DHA bevitel mellett jelentkezik. Megengedett továbbá az a kijelentés is, hogy a DHA hozzájárul az agy megfelelő működésének fenntartásához, wobei a kedvező hatás napi 250 mg DHA bevitel mellett jelentkezik.

A legjobb természetes omega-3-források az étrendben

omega-3

Az EPA és a DHA legkoncentráltabb élelmiszer-forrásai a zsíros tengeri halak. Ehhez a csoporthoz tartoznak többek között a lazac, a hering, a szardínia, a makréla és a sprot. Az EPA- és DHA-tartalom a halfajtától, a halak táplálkozásától, az évszaktól és a testrészektől függően változik, ezért egy adag nem mindig biztosít azonos mennyiségű zsírsavat. A soványabb halak, mint például a tőkehal, a mintai vagy a tőkehal, szintén tartalmaznak EPA-t és DHA-t, de általában kisebb mennyiségben. A tengeri gyümölcsök kiegészíthetik ezek bevitelét, bár az omega-3-tartalom a fajtától függ.

A növényi termékekben az ALA dominál. Jó forrásai a lenmag és a lenolaj, a chia-mag, a dió, valamint a repceolaj. Az ALA megtalálható a szójababolajban, a kendermagban és egyes zöld zöldségekben is. Az uniós előírások szerint az „omega-3-forrás” megjelöléshez legalább 0,3 g ALA-nak kell lennie 100 g és 100 kcal termékben, vagy legalább 40 mg EPA és DHA összmennyiségnek 100 g és 100 kcal-ban.

Hogyan állítsuk össze az omega-3-ban gazdag ételeket?

Az omega-3-ban gazdag ételeket úgy állíthatjuk össze, hogy azok rendszeresen tartalmazzanak mind EPA-t és DHA-t biztosító termékeket, mind pedig az ALA növényi forrásait. A hal lehet az étel fő zsírforrása, és kombinálható burgonyával, gabonakásával, teljes kiőrlésű kenyérrel és zöldségekkel. A halat süthetjük, párolhatjuk, gőzölhetjük vagy grillezhetjük anélkül, hogy nagy mennyiségű zsírban kellene megsütnünk.

A zabkásához, joghurthoz vagy turmixhoz hozzáadhatunk őrölt lenmagot, chia magot vagy diót, a repceolajat pedig szószok, saláták elkészítéséhez vagy rövid ideig tartó sütéshez használhatjuk. A lenmag esetében a magok aprítása megkönnyíti a bennük található zsír hasznosítását, szemben az egész, sértetlen magok lenyelésével. A lenolajat leginkább hidegen érdemes használni, és a gyártó utasításainak megfelelően tárolni, mivel a benne található többszörösen telítetlen zsírsavak hajlamosak az oxidációra.

Hogyan használjuk fel az omega-3-ban gazdag termékeket az étrendben

Termék 

Egyszerű felhasználási módok

Lazac vagy makréla

ebéd zöldségekkel és gabonafélékkel

Hering vagy szardínia

szendvicsek, saláták

Lenmag 

zabkása, joghurt, turmix

puding, zabkása

Dió

rágcsálnivaló, saláta-kiegészet

Lenolaj

 mártások és hideg ételek

A biológiai hozzáférhetőség összehasonlítása: növényi és állati eredetű termékek

omega-3 zselés kapszulában

A növényi és állati források összehasonlításakor meg kell különböztetni a zsírsavak felszívódását azok szervezetben történő további átalakulásától. A lenmagból, chia-magból, diófélékből vagy repceolajból származó ALA felszívódhat a gyomor-bélrendszerből, de ahhoz, hogy EPA- és DHA-forrássá váljon, egy sor enzimatikus átalakuláson kell átesnie. Az emberben az ALA EPA-vá történő átalakulása korlátozott, a DHA-vá történő átalakulás pedig általában még kisebb mértékű. Ennek mértéke többek között a nemtől, az étrendben található egyes zsírsavak mennyiségétől, valamint az egyéni anyagcserétől függ, amelyet többek között a fizikai és szellemi aktivitás szintje is befolyásol.

"Az omega-3 nem egyetlen összetevő, hanem több különböző zsírsav. A növényi eredetű termékek, mint például a lenmag, a chia vagy a dió, elsősorban ALA-t biztosítanak, míg a zsíros halak kész EPA- és DHA-források. Ezért a legjobb megoldás a változatos étrend, amelyben rendszeresen szerepelnek mind a növényi omega-3-források, mind az EPA-t és DHA-t biztosító termékek.” Łukasz Domeracki – dietetikus

GYIK – Gyakran feltett kérdések

Melyek a legfontosabb omega-3 zsírsavak?

Az étrendben háromnak van a legnagyobb jelentősége: az ALA, az EPA és a DHA. Az ALA egy esszenciális zsírsav, amelyet az étellel kell bevinni. Az EPA-t és a DHA-t a szervezet bizonyos mértékben képes előállítani az ALA-ból, de ez a folyamat korlátozott.

Mely termékek a legjobb EPA- és DHA-források?

A legkoncentráltabb természetes források a zsíros tengeri halak, többek között a lazac, a hering, a szardínia, a makréla és a sprat. Az EPA és a DHA a soványabb halakban és tengeri gyümölcsökben is megtalálható, általában kisebb mennyiségben.

Hol találhatók a növényi omega-3-savak?

Az ALA jó forrásai a lenmag és a lenolaj, a chia-mag, a dió, valamint a repceolaj. Az ALA megtalálható többek között a kendermagban és a szójababolajban is.

A lenmag és a chia helyettesítheti a halakat?

Az omega-3-típus tekintetében nem tekinthetők közvetlen megfelelőjüknek. Főként ALA-t biztosítanak, amelyet át kell alakítani EPA-vá és DHA-vá, és ez az átalakulás korlátozott – különösen a DHA esetében.

Mennyi EPA-ra és DHA-ra van szüksége egy felnőttnek?

Az EFSA szerint a felnőttek számára az EPA és a DHA együttes megfelelő bevitel napi 250 mg. Ilyen napi bevitel mellett az EPA-ra és a DHA-ra vonatkozóan az EU-ban jóváhagyott állítás is alkalmazható, amely szerint ezek hozzájárulnak a szív megfelelő működéséhez.

Fontos-e a DHA az agy számára?

A DHA nagy mennyiségben található az idegszövetben. Az EU-ban engedélyezett az az állítás, hogy a DHA hozzájárul az agy megfelelő működésének fenntartásához, és a kedvező hatás napi 250 mg DHA bevitel esetén jelentkezik.

A lenmagot jobb egészben vagy őrölve fogyasztani?

A magok aprítása megkönnyíti a bennük található zsír hasznosítását. Az őrölt lenmagot könnyen hozzáadhatjuk zabkásához, joghurthoz vagy turmixhoz.

Alkalmas-e a lenolaj sütésre?

A gyakorlatban a legjobb, ha hidegen használjuk, és a gyártó utasításainak megfelelően tároljuk. Sok oxidációra hajlamos többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz.

Hogyan lehet a legegyszerűbben növelni az omega-3-tartalmat az étrendben?

Érdemes rendszeresen beépíteni a zsíros halakat és az ALA növényi forrásait az étrendbe. A mindennapi ételek egyszerű kiegészítői lehetnek az őrölt lenmag, a chia, a dió vagy a repceolaj.

Források:

  • Baker, E. J., Miles, E. A., Burdge, G. C., Yaqoob, P., & Calder, P. C. (2016). Metabolism and functional effects of plant-derived omega-3 fatty acids in humans. Progress in lipid research, 64, 30–56. https://doi.org/10.1016/j.plipres.2016.07.002
  • Innes, J. K., & Calder, P. C. (2020). Marine Omega-3 (N-3) Fatty Acids for Cardiovascular Health: An Update for 2020. International journal of molecular sciences, 21(4), 1362. https://doi.org/10.3390/ijms21041362
  • Dyall S. C. (2015). Long-chain omega-3 fatty acids and the brain: a review of the independent and shared effects of EPA, DPA and DHA. Frontiers in aging neuroscience, 7, 52. https://doi.org/10.3389/fnagi.2015.00052
ÁRUCIKK ÉRTÉKELÉSE:
0 / 5