Hogyan pótolható a K-vitamin-hiány?

A K-vitamin egy olyan vegyületcsoport, amelyet a szervezet bizonyos fehérjék aktiválásához használ a vérben és a szövetekben. A leggyakrabban emlegetett K1 (fillokinon) a növényi termékekben található, míg a K2 (menakinonok, például MK-7) egyes erjesztett és érlelt termékekben van jelen. A hiány nem mindig okoz azonnal nyilvánvaló tüneteket, ezért könnyű figyelmen kívül hagyni, különösen akkor, ha a zsír felszívódása zavart, vagy az étrend hosszú ideig nagyon egyhangú és kevéssé változatos.

1. A K-vitamin főbb funkciói
2. A K-vitamin az étrendben
3. K-vitamin-kiegészítés
4. K-vitamin-kiegészítés

A K-vitamin főbb funkciói

A K-vitamin leggyakrabban a véralvadással hozható összefüggésbe. Segít aktiválni több olyan fehérjét, amelyek vérrögöt képeznek (vérlemezkék és fibrin alkotta dugó, amely megállítja a vérzést). Ez egy speciális módosulás révén történik, amely lehetővé teszi a véralvadást szabályozó véralvadási faktorok és fehérjék számára, hogy kalciumionokhoz kötődjenek és megfelelően működjenek. Ha nincs elegendő K-vitamin, ezek közül a fehérjék közül néhány kevésbé aktív formában marad, ami könnyebb zúzódásokhoz, kisebb sebekből vagy orrvérzésből származó hosszabb vérzéshez vezethet. Ez életveszélyes állapot, ha súlyos sérülés történik.

Ugyanakkor a K-vitamin részt vesz a szövetek, különösen a csontok és az erek kalcium-anyagcseréjében. A csontokban befolyásolja az osteocalcin (a csontszövetben a kalcium megkötését segítő fehérje) „érését”, az érfalakban pedig az MGP (matrix Gla protein, az artériafalakban a kalcium lerakódását gátló fehérje) aktivitását. Ez csontsűrűséget és csontritkulás elleni ellenállást, valamint a szív- és érrendszer védelmét eredményezi.

A K-vitamin az étrendben

A legjobb, ha a K-vitamin pótlását az étrenddel kezdjük, mivel a rendszeres, ismételt adagok biztosítják a legstabilabb koncentrációnövekedést a szervezetben. A K1 forma (fillokinon) legkönnyebben zöld leveles zöldségekből, például kelkáposztából, spenótból, petrezselyemből és brokkoliból nyerhető. A K2-formát (menakinonok) inkább fermentált és érlelt termékekben, például szója- és tejtermékekben találjuk meg. Ezekben a termékekben a tartalom a felhasznált technológiától és az érlelési időtől függ. Mivel a K-vitamin zsírban oldódik, az ételekhez hozzáadott zsír (pl. olívaolaj, lenmagolaj, avokádó) javítja a felszívódást, és az alacsony zsírtartalmú étrend megnehezítheti a táplálékból származó megfelelő mennyiség felhasználását.

A K-vitamin szükséglet a különböző korcsoportokban

K-vitamin-kiegészítés

A K-vitamin-kiegészítés leggyakrabban két fő formán alapul, a K1-en és a K2-en, wobei a K2, különösen annak MK-7 és MK-4 formái, gyakrabban használatosak a csontokra és az erekre gyakorolt hatását értékelő metaanalízisekben, mivel ezek hosszabb ideig maradnak a vérben, és így a nap nagy részében a szövetek számára elérhetőek. A felnőtteket bevonó elemzésekben a használt adagok nagyban eltértek egymástól, de a legtöbb tanulmányban az MK-7 esetében napi 90–200 mikrogramm, a K1 esetében pedig több tucat-tól több száz mikrogrammig terjedtek.

Számos tanulmányban a K-vitamin-kiegészítőket D-vitaminnal és kalciummal kombinálták, mivel ezek az összetevők ugyanazon a területen, azaz a kalcium-anyagcserében hatnak. A D-vitamin növeli a kalcium felszívódását a belekben, míg a K-vitamin segít „irányítani” azt a csontokba és csökkenti annak lerakódását az erekben.

„Egyedülálló megoldást jelentenek azok a kiegészítők, amelyek omega-3 zsírsavakat, D3-vitamint és K2-vitamint tartalmaznak. Ez kiváló megoldás azok számára, akik ilyen univerzális kombinációt keresnek.” Tomasz Maciołek – gyógytornász

K-vitamin-kiegészítés

Számos, embereket érintő tanulmány nagy léptékű elemzése során a K-vitamin-kiegészítés két fő előnye volt a leggyakrabban megfigyelhető: a csontok erősítése és az erekre gyakorolt hatása. A menopauza utáni nők és a gyengült csontszerkezetű emberek esetében a K2-vitamin rendszeres fogyasztása a csontsűrűség kis, de állandó növekedésével járt együtt. Néhány metaanalízisben bizonyos törések, különösen a gerinc töréseinek alacsonyabb előfordulási gyakoriságát is megfigyelték.

A második fontos terület az erekkel kapcsolatos volt. Megállapították, hogy a K-vitamin-kiegészítés lassabb kalciumlerakódással jár az artériafalakban, ami a gyakorlatban az erek kisebb „megkeményedését” és potenciálisan nagyobb rugalmasságát jelenti. Ezekben a tanulmányokban az erek védelmével kapcsolatos egyéb közvetett mutatók is javultak, ami egyértelműen bizonyítja a K-vitamin fontos szerepét a szervezetben.

Források:

• Mladěnka, P., Macáková, K., Kujovská Krčmová, L., Javorská, L., Mrštná, K., Carazo, A., Protti, M., Remião, F., Nováková, L., & OEMONOM researchers and collaborators (2022). Vitamin K - sources, physiological role, kinetics, deficiency, detection, therapeutic use, and toxicity. Nutrition reviews, 80(4), 677–698. https://doi.org/10.1093/nutrit/nuab061
• Ma, M. L., Ma, Z. J., He, Y. L., Sun, H., Yang, B., Ruan, B. J., Zhan, W. D., Li, S. X., Dong, H., & Wang, Y. X. (2022). Efficacy of vitamin K2 in the prevention and treatment of postmenopausal osteoporosis: A systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Frontiers in public health, 10, 979649. https://doi.org/10.3389/fpubh.2022.979649
• Cockayne, S., Adamson, J., Lanham-New, S., Shearer, M. J., Gilbody, S., & Torgerson, D. J. (2006). Vitamin K and the prevention of fractures: systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Archives of internal medicine, 166(12), 1256–1261. https://doi.org/10.1001/archinte.166.12.1256
• Li, T., Wang, Y., & Tu, W. P. (2023). Vitamin K supplementation and vascular calcification: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Frontiers in nutrition, 10, 1115069. https://doi.org/10.3389/fnut.2023.1115069