Közönséges csalán – tulajdonságok, hatások és felhasználás

A népszerű csalán, hivatalosan közönséges csalán (Urtica dioica), regionális neveken koprywa, kropiewa vagy parzawica néven is ismert, a csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozó növényfaj. Jelenlegi fajneve, Urtica, amelyet már az ókori római írók is széles körben használtak, a latin uro – égetek, sütök, párolok igéből származik.

1. Mindig közel az emberekhez
2. A konyhában és az asztalon
3. Értékes táplálék
4. Az ókori és népi gyógyászatban
5. Mit gyógyít a csalán?
6. Hogyan gyógyít a csalán?
7. Mit gyógyít a csalán?
8. A prosztata a csalán célkeresztjében
9. Valami a testépítőknek

Mindig közel az emberekhez

A vadonban a csalán az európai, ázsiai, észak-afrikai és észak-amerikai nedves erdőkben és bozótosokban nő. Az európaiak gyarmatosító tevékenységének eredményeként azonban ma már szinte a világ minden lakott zugában megtalálható. A csalán ugyanis szinantróp, vagyis ruderalis fajnak bizonyult, vagyis rendkívül jól alkalmazkodik az ember által erősen átalakított, közvetlenül az ember lakóhelyéhez és tevékenységéhez kapcsolódó környezethez.

Mint az ember és tevékenységeinek állandó kísérője, a csalán évezredek óta hasznos növényként szolgál az emberiségnek. Noha ritkán termesztették, vadon termő formájában széles körben hasznosították. Használata négy fő irányba mutatkozott: takarmány-, fonó-, élelmiszer- és gyógynövényként. A jelen kiadvány témájához kapcsolódóan azonban csak két felhasználási területre fogunk összpontosítani: az étkezési és a gyógyászati célokra.

A konyhában és az asztalon

A csalán régen is fogyasztották, és ma is sok régióban eszik. Különösen a növényzetben szegény területeken, például a Himalájában volt és ma is népszerű étel. Jelenleg állítólag a nepáli ötcsillagos éttermek kulináris különlegessége.

A világ más részein a csalán leggyakrabban úgynevezett éhínségi ételként volt fogyasztva. Lengyelországban széles körben fogyasztották, de főleg az újév előtt és háborús zavargások idején, valamint helyileg, hagyományosan, nagyböjti ételként is. Leggyakrabban zöldségként fogyasztották, spenóthoz hasonlóan elkészítve, vagy különböző levesek és levesek formájában. A lengyel regionális konyha azonban olyan ételeket is ismer, mint a csalánpalacsinta és a csalánnal töltött gombóc.

Értékes táplálék

A fiatal csalán (az öreg csalán nem ehető és káros lehet) valójában nagyon értékes táplálék, elsősorban a vitaminok és ásványi anyagok gazdagsága és sokfélesége, valamint a növényi táplálékokhoz képest viszonylag magas, biológiai értékű fehérjetartalma miatt. 100 g friss csalánlevél körülbelül 2,5 g fehérjét tartalmaz, de szárított formában – amelyet őseink téli élelmiszer-tartalékként tároltak – a fehérjetartalom eléri a 30%-ot.

Különösen figyelemre méltó a három nagyon fontos vitamin – K, C és A – rendkívül magas aránya: 100 g friss levélben körülbelül 500 mcg, 600 mg és több mint 2000 IU béta-karotinra átszámítva. Fontos még a friss csalánban található magas mennyiségű olyan fontos ásványi anyagok, mint a kalcium (481 mg/100 g), kálium (334 mg/100 g), magnézium (57 mg/100 g) és vas (1,6 mg/100 g).

Bár régen a csalán a szegények étele volt, és ezért a mai jólétben szinte teljesen eltűnt a táplálkozásból, jelenleg egy tendencia figyelhető meg, amelynek eredményeként visszatér a konyhába, mint egészséges élelmiszer, sőt, úgynevezett szuperélelmiszer. A csalánból készült ételek és italok különösen népszerűek a nők körében, mivel a bennük található szilícium elősegíti a bőr, a haj és a köröm szép megjelenését.

Az ókori és népi gyógyászatban

A csalán gyógyászati alkalmazása hosszú hagyományokra tekint vissza, gyógyító tulajdonságait évezredek óta írják le  Hippokratész, Skribonius Largus, Pedanius Dioskurides, Plinius az idősebb, Paracelsus, Avicenna, Hildegard von Bingen, Mikolaj Kopernik és Krzysztof Kluk.

Az ókori, középkori és népi orvosok hagyományosan hatékony gyógymódként ajánlották vérzések, vérvizelés, férfi nemi gyengeség, reuma, mérgezések, égési sérülések, sárgaság, asztma, köhögés, tuberkulózis, cholera, vesegörcsök, végtagduzzanatok, hasmenés, férgek, bőrkiütések és korpásodás esetén.

Mit gyógyít a csalán?

A csalán rendkívül széles körű terápiás hatékonyságáról szóló hagyományos jelentéseket ellenőrzve a mai tudósok először a növényből nyert két alapvető gyógynövény-alapanyag, a csalánlevél és a csalángyökér kémiai összetételének meghatározásával kezdték.

Így a csalán levelekben a következő farmakológiailag aktív összetevőket azonosították: flavonoidok, fenolos savak, szilícium-savak, szerves savak, skopoletin, klorofillok, karotinoidok, protoporfirinok, aszkorbinsav (C-vitamin), filokinon (K1-vitamin), triterpenoidok, szteroidok, oxilipinek, tanninok, glikokininok, acetilkolin, hisztamin és szerotonin. A gyökerekben pedig lektinek, agglutininek, poliszacharidok, szteroidok, flavonoidok, szerves savak, lecitin, skopoletin, szilícium-dioxid, lignánok, monoterpének, triterpenoidok, fenolok, tanninok és kumarinok találhatók.

Hogyan gyógyít a csalán?

A legújabb tudományos kutatások eredményei szerint a csalán leveleiből és gyökereiből kivont kivonatok cukorbetegség elleni, gyulladáscsökkentő, antioxidáns, antibakteriális, hipolipidémiás, vérnyomáscsökkentő, fájdalomcsillapító, reumás, rákellenes, vírusellenes és neuroprotektív hatást fejtenek ki, és a neurodegeneratív betegségek ellen hatnak.

Mit gyógyít a csalán?

A prosztata a csalán célkeresztjében

A csalán gyógyászati felhasználásának elsődleges indikációja a modern orvostudományban a prosztata jóindulatú megnagyobbodása (BPH) – egy férfi egészségügyi probléma, köznyelvben prosztata-megnagyobbodásnak nevezett. A csalán terápiás hatékonysága a prosztata megnagyobbodás kezelésében nagyon jól dokumentált, mivel több mint 40 ezer férfi esetében igazolták, akik összesen 34 klinikai vizsgálatban vettek részt.

A BPH kezelésében száraz csalán gyökér kivonatot használnak, napi 300-800 mg-os adagokban, amelynek gyógyító hatása a vizeletmennyiség növekedését, a húgycső áramlásának javulását és a hólyagban visszatartott vizelet mennyiségének csökkenését eredményezi.

Számos vizsgálat kimutatta, hogy a csalán gyökér hatóanyagai megzavarják a prosztata megnagyobbodásában szerepet játszó több anyagcsere- és jelátviteli útvonalat, ezáltal gátolják a szövetek szaporodását és lassítják a mirigy tömegének növekedését. Ezek az összetevők gátolják a prosztatarákos sejtek szaporodását, valamint korlátozzák és késleltetik azok szomszédos szövetekbe való terjedését.

Valami a testépítőknek

A csalán gyökér kivonatai népszerűvé váltak a testépítésben is, mint teljesítményfokozó kiegészítő.

Mint a kutatások kimutatták, a csalán aktív összetevői gátolják az aromatáz enzim működését, amely a férfi nemi hormon, a tesztoszteront női nemi hormonná, ösztradiollá alakítja. Az aromatáz enzim aktivitása azért jelent problémát a testépítők számára, mert a férfi szervezetben az ösztradiol feleslege elősegíti a víz visszatartását a bőr alatti szövetekben és a zsír felhalmozódását a mellmirigyek környékén, ami jelentősen megnehezíti a versenyformába kerülést.

Ezenkívül más kutatások kimutatták, hogy a csalán gyökér hatóanyagai korlátozzák a tesztoszteron kötődését a szállító fehérjéihez (SHGB), elősegítve a szabad tesztoszteron szintjének emelkedését, amely szabad formájában erős anabolikus hormon, stimulálja az izomtömeg és az izomerő fejlődését.

Források:

• https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9253158/
• https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0944711307000542
• https://lostempireherbs.com/nettle-root-extract-for-bodybuilding/?srsltid=AfmBOop1vVM01Bt76NZVmelpIzE16skrC7J0LriJCNbFnby-8RIvN8s5