Milyen házi gyógymódok Vannak a napégetésre?

A legújabb elemzések szerint a napégés komoly egészségügyi kockázatot jelenthet, és összefüggésbe hozható a bőrrák kialakulásának nagyobb valószínűségével. A napégés megelőzésére és enyhítésére irányuló stratégiák egyre nagyobb érdeklődést keltenek, és elsősorban antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatással rendelkező vegyületeket tartalmaznak, amelyek csökkenthetik az UV-sugárzás okozta bőrkárosodást, és egyúttal elősegíthetik a bőr regenerálódását.

1. A napozás előnyei
2. A napégés veszélyei
3. Házi gyógymódok hatékonysága égési sérülések esetén
4. Táplálkozási módszerek égési sérülések esetén

A napozás előnyei

A napozásnak lehetnek bizonyos egészségügyi előnyei, elsősorban a D-vitamin szintézisével kapcsolatban, amely fontos szerepet játszik a csont-, immun- és idegrendszer megfelelő működésében, és hatással lehet a hangulat szabályozására. Befolyásolhatja a neurotranszmitterek napi ciklusának szabályozását és csökkentheti bizonyos depressziós rendellenességek kockázatát, amelyek a téli hónapok sötétjével összefüggő szezonális affektív rendellenességekből erednek.

A mérsékelt mennyiségű napfény is javíthatja a bőr megjelenését, csökkentve egyes pattanások vagy kiütések láthatóságát, valamint antibakteriális hatásának köszönhetően.

A napégés veszélyei

A melanóma esetében kimutatták, hogy az élet során elszenvedett számos napégés elősegítheti a betegség kialakulását, függetlenül attól, hogy gyermekkorban vagy felnőttkorban történt-e. Hasonló veszélyek állhatnak fenn a gyakoribb rákos megbetegedések, például a bazális sejtes rák vagy a szarúsejtes rák esetében is, amelyek szintén összefüggésbe hozhatók a visszatérő napégésekkel. Különösen aggasztónak tűnnek az egyedi, de nagyon intenzív égési sérülések, amelyek súlyos károsodást okozhatnak a bőr szerkezetében, és hosszabb távon hozzájárulhatnak a rákos elváltozások kialakulásához.

„A túlzott napozás rendkívül káros a bőrre – melanómát okoz, amely az egyik legveszélyesebb bőrrák. Leggyakrabban fiatal nőknél fordul elő, és a megbetegedés kockázata összefügg a szolárium használatával.” Maciej Sulikowski, SFD szakértő

Házi gyógymódok hatékonysága égési sérülések esetén

Aloe

A legjobban kutatott házi gyógynövény égési sérülések esetén az aloe, amely klinikai vizsgálatokban nem bizonyult hatékonynak égési sérülések megelőzésében, de az elemzések eredményei jelentős, 4–8 napos gyógyulási időcsökkenést jeleznek a másodfokú égési sérülések esetében, összehasonlítva a kontrollcsoporttal vagy a standard terápiákkal.

Méz

Hasonló a helyzet a mézzel, amely antibakteriális és sebgyógyulást elősegítő hatással rendelkezik, de emberi alanyokon végzett, kifejezetten napégéses égési sérülésekre vonatkozó vizsgálatokból származó bizonyítékok hiányoznak.

Joghurt és kefir

Más házi gyógymódok, mint a joghurt vagy a kefir, olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek azonnali enyhülést hozhatnak, és hűtőhatást is biztosítanak, ha hűtőből kivéve alkalmazzák őket, de közvetlen klinikai vizsgálatok nem igazolják hatékonyságukat égési sérülések kezelésében.

Tápanyagok égési sérülések kezelésében

Táplálkozási módszerek égési sérülések esetén

Az egyik legjobban kutatott összetevő a bőr egészségének szempontjából a béta-karotin, amelynek védő hatását több tanulmány is megerősítette. Ezek eredményei arra utalnak, hogy a rendszeres fogyasztása csökkentheti a bőr UV-sugárzással szembeni érzékenységét és emelheti a bőrpír kialakulásának küszöbértékét, azonban legalább tíz hét rendszeres használat szükséges a hatások észleléséhez.

Hasonló hatást fejthet ki a C-vitamin és az E-vitamin együttes alkalmazása, amit olyan kutatások is alátámasztanak, amelyek szerint UV-sugárzás hatására emelkedik a bőrpír kialakulásának küszöbértéke és csökken a bőr véráramlása, ami gyulladáscsökkentő hatást jelenthet.

"Az astaxanthin jó hírnevet szerzett azok körében, akik makulátlan bőrre vágynak. Kutatások kimutatták, hogy az astaxanthin szedése és helyi alkalmazása segíthet a ragyogó bőr megőrzésében – a résztvevők a bőr hidratáltságának és rugalmasságának javulását, valamint a ráncok és öregségi foltok csökkenését tapasztalták.” Agata Bugorska – személyi edző, IFAA tréner

Az astaxanthin, az algákból származó színezék és antioxidáns, szintén értékes lehet, mivel a kutatások szerint alkalmazása a bőr sugárzás elleni ellenállásának növekedésével, valamint a bőr hidratáltságának és minőségének javulásával volt összefüggésben.

Érdemes megemlíteni a zöld tea katechinjeit is, amelyek a kutatásokban segítették a bőrt jobban elviselni az UV-sugárzás hatását, csökkentették a gyulladásos reakciókat és erősítették a bőr felépítését. Bizonyos védőhatással rendelkezhet a D-vitamin is, amelynek magas adagjai égési sérülések után csökkentették a bőr gyulladásos anyagainak szintjét és támogatták a regenerálódását.

Források: 

• Köpcke, W., & Krutmann, J. (2008). Protection from sunburn with beta-Carotene--a meta-analysis. Photochemistry and photobiology, 84(2), 284–288. https://doi.org/10.1111/j.1751-1097.2007.00253.x
• Eberlein-König, B., Placzek, M., & Przybilla, B. (1998). Protective effect against sunburn of combined systemic ascorbic acid (vitamin C) and d-alpha-tocopherol (vitamin E). Journal of the American Academy of Dermatology, 38(1), 45–48. https://doi.org/10.1016/s0190-9622(98)70537-7
• Ito, N., Seki, S., & Ueda, F. (2018). The Protective Role of Astaxanthin for UV-Induced Skin Deterioration in Healthy People-A Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled Trial. Nutrients, 10(7), 817. https://doi.org/10.3390/nu10070817
• Kapoor, M. P., Sugita, M., Fukuzawa, Y., Timm, D., Ozeki, M., & Okubo, T. (2021). Green Tea Catechin Association with Ultraviolet Radiation-Induced Erythema: A Systematic Review and Meta-Analysis. Molecules (Basel, Switzerland), 26(12), 3702. https://doi.org/10.3390/molecules26123702
• Scott, J. F., Das, L. M., Ahsanuddin, S., Qiu, Y., Binko, A. M., Traylor, Z. P., Debanne, S. M., Cooper, K. D., Boxer, R., & Lu, K. Q. (2017). Oral Vitamin D Rapidly Attenuates Inflammation from Sunburn: An Interventional Study. The Journal of investigative dermatology, 137(10), 2078–2086. https://doi.org/10.1016/j.jid.2017.04.040