Laktózérzékenység – milyen tünetei és okai Vannak?

A laktózérzékenység egy gyakori emésztési rendellenesség, amely a laktáz enzim hiányából ered, amely a tejben és tejtermékekben található cukor lebontásáért felelős. A tünetek általában tejtermékek fogyasztása után jelentkeznek, és jelentősen befolyásolhatják az életminőséget. Bár nem életveszélyes, krónikus tünetei tejtermékek elkerüléséhez vezethetnek, ami táplálkozási hiányállapotokat okozhat.

1. Az intoleranciával kapcsolatos tünetek
2. A laktózérzékenység etiológiája
3. Hosszú távú hatások
4. Laktózérzékenység kezelése

Az intoleranciával kapcsolatos tünetek

A laktóz intolerancia tünetei a megemésztetlen laktóz bélbaktériumok általi fermentációjának eredményeként jelentkeznek, ami gázok és szerves savak képződéséhez vezet. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a puffadás, hasi fájdalom, fokozott gázok kibocsátása, hasmenés és teltségérzet a hasüregben. A tünetek súlyossága a fogyasztott laktóz mennyiségétől és az egyéni toleranciától függ.

Diagnosztika

A diagnosztika hidrogén-légzéses teszteken alapul, amelyek a laktóz fogyasztása után a kilélegzett levegőben mért hidrogén mennyiségét mérik – a megemelkedett szint a laktóz vastagbélben történő erjedésére utal. Egy másik, bár kevésbé specifikus módszer a laktóz-tolerancia teszt, amely a laktóz fogyasztása után a vércukorszintet méri. A glükózszint emelkedésének hiánya intoleranciára utalhat, azonban számos külső tényező is befolyásolhatja a klinikai képet.

Gyermekeknél

Gyermekeknél széklet pH-tesztet is alkalmaznak, amelynek savas eredménye emésztetlen laktóz jelenlétét jelzi. Egyes esetekben vékonybél-biopszia is elvégezhető a laktázaktivitás közvetlen mérésére. Érdemes megjegyezni, hogy a laktózérzékenység tünetei összetéveszthetők más betegségekkel, például irritábilis bél szindrómával vagy tejfehérje-allergiával.

A laktózérzékenység etiológiája

A laktóz intolerancia okai változatosak, lehetnek genetikai vagy szerzett eredetűek. Az elsődleges laktóz intolerancia a laktáz aktivitásának fiziológiai csökkenéséből ered, amely a csecsemőkor után jelentkezik, és világszerte számos populációban gyakori. A másodlagos laktózérzékenység a vékonybél nyálkahártyájának károsodása következtében alakulhat ki, például cöliákia, Crohn-betegség vagy bélfertőzések után. Létezik egy ritka, veleszületett formája is a laktózérzékenységnek, amelyet genetikai mutációk okoznak, és amely születésüktől fogva teljes laktázhiányhoz vezet.

Hosszú távú hatások

A laktóz intolerancia hosszú távú hatásai között szerepelhet a kalcium és más tápanyagok hiányának kockázata. Itt elsősorban az osteopéniáról vagy osteoporózisról van szó, amelyek veszélyeztetik a csonttömeget. Ezenkívül a tejtermékek kerülése hatással lehet a bélmikrobiótára, csökkentve az egészségre jótékony baktériumok sokféleségét. Egyes esetekben a szigorú étrend és a véletlen laktózfogyasztás utáni tünetek megjelenésétől való félelem miatt a betegek életminősége is romlik.

A laktóz fő forrásai

Laktózérzékenység kezelése

A laktózérzékenység kezelése egyéni megközelítésen alapul, figyelembe véve a laktózérzékenység mértékét és a beteg táplálkozási igényeit.

Étrend

Az alapvető stratégia a laktózbevitel korlátozása a tejtermékek étrendből való kizárásával vagy mennyiségének csökkentésével. Alternatívaként laktózmentes tejtermékek vagy érlelt tejtermékek, például kemény sajtok fogyaszthatók.

Laktáz-tartalmú étrend-kiegészítők

A laktáz enzimet tartalmazó készítmények alkalmazása elősegítheti a laktóz emésztését és enyhítheti a gyomor-bélrendszeri tüneteket, különösen azoknál, akik nem szeretnék teljesen kizárni a tejtermékeket étrendjükből.

Probiotikumok, calcium és D-vitamin

Egyes kutatási eredmények arra utalnak, hogy a probiotikumok, különösen a Lactobacillus és Bifidobacterium törzsek, azaz a tejsavbaktériumok (LAB) javíthatják a laktóz toleranciát a bélmikrobióta modulálása és a mikroorganizmusok által termelt laktáz aktivitásának növelése révén. A szakirodalom áttekintése azt is jelzi, hogy a probiotikumok rendszeres fogyasztása csökkentheti a laktózérzékenység egyes tüneteinek súlyosságát. Fontos továbbá a táplálkozás figyelemmel kísérése és szükség esetén kalcium- és D-vitamin-kiegészítés, hogy megelőzhető legyen a tejtermékek étrendből való kizárásából eredő hiányállapot.

Források:

• Borralho AI, Marcos P. Lactose Intolerance and Malabsorption Revisited: Exploring the Impact and Solutions. GE Port J Gastroenterol. Published online April 21, 2025. doi:10.1159/000545923
• Aierken K, Xu Z, Ma J, Kawuli G. The efficacy of low/lactose-free milk powder in the treatment of lactose intolerance in infants: A protocol for systematic review and meta analysis. Medicine (Baltimore). 2024;103(31):e39098. doi:10.1097/MD.0000000000039098
• Vandenplas Y, Broekaert I, Domellöf M, et al. An ESPGHAN Position Paper on the Diagnosis, Management, and Prevention of Cow's Milk Allergy. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2024;78(2):386-413. doi:10.1097/MPG.0000000000003897
• Leis R, de Castro MJ, de Lamas C, Picáns R, Couce ML. Effects of Prebiotic and Probiotic Supplementation on Lactase Deficiency and Lactose Intolerance: A Systematic Review of Controlled Trials. Nutrients. 2020;12(5):1487. Published 2020 May 20. doi:10.3390/nu12051487