Magnéziumhiány (hypomagnesaemia) - tünetek

Bár a magnézium jól ismert ásványi elemnek tűnik, tulajdonságait és „hatásait” a szervezetben folyamatosan tanulmányozzák. A tudósok azt a több száz enzimutat vizsgálják, amelyben a magnézium részt vesz, és megfigyelik, hogy mi történik velük olyan körülmények között, mint a fokozott fizikai aktivitás, a nem változatos étrend vagy bizonyos gyógyszerek használata.

1. Magnéziumhiány és az izmok
2. Magnéziumhiány és az agy
3. Magnéziumhiány és hormonok

Magnéziumhiány és az izmok

A magnézium az elektrolitok közé sorolt elemek egyike. A szervezetben lévő elektrolitok többek között befolyásolják az intracelluláris és intercelluláris folyadékok térfogatát, következésképpen a szövetek hidratáltsági szintjét. E paraméterek intenzív változásai például testmozgás vagy magas léghőmérsékletnek való kitettség során következnek be.

Ilyenkor a vázizmok és a szívizomzat fogyasztja a legtöbb magnéziumot. A magnéziumhiány első tünetei a növekvő fáradtságérzet, az izomerő, az erő és az állóképesség csökkenése, a csökkent neuromuszkuláris kontroll, a remegés és a fájdalmas görcsök. Fokozódó hiány esetén görcsök vagy szívritmuszavarok léphetnek fel, amelyek különösen a forró napokon végzett hosszan tartó fizikai aktivitás esetén veszélyesek.

Magnéziumhiány és az agy

Mivel számos enzim megfelelő működését és a sejtek közötti jelátvitelt teszi lehetővé, a magnézium az izomzat mellett az idegrendszerről is gondoskodik. Mind a perifériás, mind a központi. A perifériás idegrendszeren belül például jeleket közvetít az egyes izomrostok felé, hogy mikor kell aktívnak lenniük, és mikor kell ellazulniuk (pl. az acetilkolin nevű neurotranszmitteren keresztül).

Az agyban viszont a magnézium többek között arról ismert, hogy részt vesz a hangulatmodulációhoz vagy a memóriaszabályozáshoz kapcsolódó biokémiai folyamatokban (pl. a GABA és a glutaminsav neurotranszmittereken keresztül). Az ezen elem hiányának tünetei közé gyakran tartozik a figyelemzavar, az ingerlékenység és hosszú távon a depresszió. Úgy tűnik, hogy magas ellátottsága különösen fontos a nagy szellemi terheléssel, mentális zavarokkal és neurodegeneratív betegségekkel küzdő emberek számára.

Magnéziumhiány és hormonok

A szervezet egy másik területe, amelyben a magnézium fontos szerepet játszik, az endokrin rendszer. Hatásának spektruma itt valóban széles. Befolyásolja például az angiotenzin II-t és az aldoszteront, és így részt vesz a vérnyomás szabályozásában. A csontok tartósságának hormonális szabályozásában is szerepet játszik, mivel modulálja a parathormon és a D-vitamin aktivitását .

Ezenkívül a szóban forgó elem a szénhidrát-anyagcserében, és így a szervezet glükóz-inzulin egyensúlyának stabilizálásában betöltött szerepéről ismert. A magnéziumhiány ezért sokak számára jelenthet kockázatot, akik elhanyagolják étrendjüket és egészségüket. Az ilyen embereknél a hipomagnezémia a magas vérnyomás, a csontritkulás vagy a csökkent glikémia gyorsabb kialakulásában nyilvánulhat meg.