Az ásványi elemek jó asszimilációja a testi és lelki közérzetben, valamint az egészségügyi állapotban is megmutatkozik. A nem teljesen felszívódó, a szervezet szükségleteit nem kielégítő vegyületek nagyrészt kiürülnek, ezért érdemes magas biológiai hasznosulású forrásokat választani.
Jó példa erre a magnézium, amely az egyik legnépszerűbb elem az étrend-kiegészítés terén. Nagy fogyasztói népszerűségének köszönhetően a magnézium olyan tudósok figyelmét is felkeltette, akiknek munkája ezen elem legjobb biohasznosulási profillal rendelkező kémiai formáit azonosítja be.
![magnéziumot használó ember]()
- Magnézium az élelmiszerekben
- Magnézium szükséglet
- Legmagasabb biológiai hozzáférhetőségű magnézium
Magnézium az élelmiszerekben
A magnézium egyik fő forrása a víz. Azt azonban érdemes tudni, hogy nem mindenhol tartalmaz ugyanannyi magnéziumot a víz. A csapvíz még az egymáshoz közel eső régiókban is igen változó magnéziumtartalmú lehet. A stabil tartalom palackozott vizektől várható el, melyek közül megkülönböztethetünk forrásvizet (a legszegényebb), a talaj mélyéről származó vizet, valamint alacsony, közepes és magas ásványanyag-tartalmú vizet. Ennek a forrásnak az a hátránya, hogy a legtöbb esetben ezek a vizek műanyag palackokban vásárolhatók meg.
Az élelmiszerekben a magnézium a gabonafélékben és diófélékben, valamint a zöld leveles zöldségekben és a hüvelyesekben van jelen a legnagyobb mennyiségben. Itt a tökmag és a chia mag tűnik ki leginkább. Közvetlenül mögöttük említhetjük meg a spenótot, a földimogyorót és a mandulát. Az olyan termékek, mint a burgonya vagy a barna rizs valamivel kevesebb magnéziumot tartalmaznak, a húsban, almában és sárgarépában pedig még kevesebb található meg.
Könnyű arra a következtetésre jutni, hogy a szervezet ezen elem iránti igényének kielégítése változatos és tápanyagban gazdag étrendet igényel. A magasan feldolgozott, nagy mennyiségű sót és cukrot tartalmazó, valamint az alkoholos italokat gyakran tartalmazó menük különösen nagy kockázatot jelentenek a magnéziumhiány terén.
Magnézium szükséglet
A magnéziumot minden nap és minden étkezéskor kell fogyasztani. Ez egy elektrolit, amelyet nagymértékben használnak fel a nagy energiaigényű szövetek, beleértve az agyat vagy az izmokat (a vázizmokat és a simaizmokat, vagy a szívizmot).
Befolyásolja a jelek megfelelő vezetését az idegrendszerben, illetve az idegrendszer és az izmok között. Ezek a fő okai annak, hogy a magnéziumszükséglet a szellemi aktivitás, a stressz vagy a fizikai aktivitás és a betegségek szintjével nő. Ezenkívül a kalciummal együtt befolyásolja a csontok ásványianyag-sűrűségét. Részt vesz a biokémiai átalakulásokban is, amelyek a fehérjék, hormonok, neurotranszmitterek, vagy akár DNS (összesen több mint 300 reakció megy végbe magnézium részvételével) termelésével állnak kapcsolatban.
Legmagasabb biológiai hozzáférhetőségű magnézium
A legmagasabb adagok és a biohasznosulásra vonatkozó mutatók a magnézium olyan kémiai formáiban vannak jelen, mint az étrend-kiegészítőkben megtalálható diglicinát és citrát. A diglicinát a glicin aminosav kombinációja, míg a citrát magnézium és citromsav keveréke. A diglicinát jobb megoldás lehet, ha étkezések között szed magnéziumot, míg a citrát az étkezés körüli időszakban hatékony.
A tartalom kizárólag oktatási és tájékoztatási céllal szolgál. Gondoskodunk arról, hogy tartalmuk tartalmilag helyes legyen. Mindazonáltal nem céljuk egyéni szakértői tanács helyettesítése, ami az olvasó konkrét helyzetéhez igazodik.