Melyik magnézium szívódik fel legjobban?

Az ásványi elemek jó asszimilációja a testi és lelki közérzetben, valamint az egészségügyi állapotban is megmutatkozik. A nem teljesen felszívódó, a szervezet szükségleteit nem kielégítő vegyületek nagyrészt kiürülnek, ezért érdemes magas biológiai hasznosulású forrásokat választani.

Jó példa erre a magnézium, amely az egyik legnépszerűbb elem az étrend-kiegészítés terén. Nagy fogyasztói népszerűségének köszönhetően a magnézium olyan tudósok figyelmét is felkeltette, akiknek munkája ezen elem legjobb biohasznosulási profillal rendelkező kémiai formáit azonosítja be.

1. Magnézium az élelmiszerekben
2. Magnézium szükséglet
3. Legmagasabb biológiai hozzáférhetőségű magnézium

Magnézium az élelmiszerekben

A magnézium egyik fő forrása a víz. Azt azonban érdemes tudni, hogy nem mindenhol tartalmaz ugyanannyi magnéziumot a víz. A csapvíz még az egymáshoz közel eső régiókban is igen változó magnéziumtartalmú lehet. A stabil tartalom palackozott vizektől várható el, melyek közül megkülönböztethetünk forrásvizet (a legszegényebb), a talaj mélyéről származó vizet, valamint alacsony, közepes és magas ásványanyag-tartalmú vizet. Ennek a forrásnak az a hátránya, hogy a legtöbb esetben ezek a vizek műanyag palackokban vásárolhatók meg.

Az élelmiszerekben a magnézium a gabonafélékben és diófélékben, valamint a zöld leveles zöldségekben és a hüvelyesekben van jelen a legnagyobb mennyiségben. Itt a tökmag és a chia mag tűnik ki leginkább. Közvetlenül mögöttük említhetjük meg a spenótot, a földimogyorót és a mandulát. Az olyan termékek, mint a burgonya vagy a barna rizs valamivel kevesebb magnéziumot tartalmaznak, a húsban, almában és sárgarépában pedig még kevesebb található meg.

Könnyű arra a következtetésre jutni, hogy a szervezet ezen elem iránti igényének kielégítése változatos és tápanyagban gazdag étrendet igényel. A magasan feldolgozott, nagy mennyiségű sót és cukrot tartalmazó, valamint az alkoholos italokat gyakran tartalmazó menük különösen nagy kockázatot jelentenek a magnéziumhiány terén.

Magnézium szükséglet

A magnéziumot minden nap és minden étkezéskor kell fogyasztani. Ez egy elektrolit, amelyet nagymértékben használnak fel a nagy energiaigényű szövetek, beleértve az agyat vagy az izmokat (a vázizmokat és a simaizmokat, vagy a szívizmot).

Befolyásolja a jelek megfelelő vezetését az idegrendszerben, illetve az idegrendszer és az izmok között. Ezek a fő okai annak, hogy a magnéziumszükséglet a szellemi aktivitás, a stressz vagy a fizikai aktivitás és a betegségek szintjével nő. Ezenkívül a kalciummal együtt befolyásolja a csontok ásványianyag-sűrűségét. Részt vesz a biokémiai átalakulásokban is, amelyek a fehérjék, hormonok, neurotranszmitterek, vagy akár DNS (összesen több mint 300 reakció megy végbe magnézium részvételével) termelésével állnak kapcsolatban.

Legmagasabb biológiai hozzáférhetőségű magnézium

A legmagasabb adagok és a biohasznosulásra vonatkozó mutatók a magnézium olyan kémiai formáiban vannak jelen, mint az étrend-kiegészítőkben megtalálható diglicinát és citrát. A diglicinát a glicin aminosav kombinációja, míg a citrát magnézium és citromsav keveréke. A diglicinát jobb megoldás lehet, ha étkezések között szed magnéziumot, míg a citrát az étkezés körüli időszakban hatékony.