Az adaptogén növényekből származó egyes vegyületeknek bizonyos időre van szükségük, hogy fogyasztásuk hatása láthatóvá váljon. Ez a helyzet a különféle ginzengfajták (pl. koreai, indiai) esetében, amelyek néhány hét után működnek a legjobban. Vannak azonban olyan gyógynövény-alapanyagok, amelyek átmeneti hatást mutatnak, azaz már néhány perccel a bevitel után módosítják a különböző biokémiai és élettani funkciókat.
- Az illatos rózsásvarjúháj eredete
- A rózsásvarjúháj tudományos kutatása
- Hogyan kell alkalmazni a rózsásvarjúhájt?
Az illatos rózsásvarjúháj eredete
Az illatos rózsásvarjúháj (Rhodiola rosea), amelyet sarkvidéki gyökérnek is neveznek, a Föld északi féltekéjére jellemző növény. A varjúhájféle növényeknek nevezett speciális növénycsalád része. Ennek a családnak a legtöbb "tagja" pozsgás növény, amelyek könnyen terjeszkednek a lehulló levelek gyökerezése révén. A hagyományos európai, ázsiai és amerikai orvoslásban a rózsafüzért évszázadok óta használják fáradtság, fájdalom, demencia, depresszió és szorongás, valamint szív- és érrendszeri és légúti betegségek leküzdésére. A rózsásvarjúháj leveleinek rágása, vagy teaként való fogyasztása hegyvidéki és magaslati betegséggel küzdő emberek állóképességének javításának egyik hagyományos módja.
A rózsásvarjúháj tudományos kutatása
A rózsásvarjúháj hatóanyagainak és metabolitjainak farmakológiai (a szervezeten kívül végzett) vizsgálatai gátló hatást mutattak az alábbi betegségekre jellemző változásokra: Alzheimer, Parkinson, Huntington, depresszió, rák, cukorbetegség, valamint ischaemiás szívinfarktus vagy agyi trauma. Ezenkívül a rózsásvarjúháj hatóanyagainak szív- és májvédő tulajdonságait is megfigyelték.
Megbízható, embereken végzett vizsgálatok elsősorban a rózsásvarjúháj fizikai fáradtsággal kapcsolatos paraméterekre gyakorolt hatását vizsgálták. Erősítő edzések során a salidrozid tartalmú étrend-kiegészítő segít a mozgások jobb dinamikájában, valamint jobb anaerob állóképességet elérni, ami valószínűleg az adrenalin és a noradrenalin szintjének módosításának a következménye. Antioxidáns hatása is van, így korlátozhatja az intenzív munkából eredő izomkárosodást.
Emellett megfigyelték a rózsásvarjúháj mentális fáradtságra gyakorolt hatását, ami különösen krónikus fáradtság és hangulati zavarok esetén érezhető. Az egyik klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a szóban forgó növényi anyag antidepresszáns hatású. Elsősorban olyan emberek esetében lehet hasznos, akik nem állnak készen gyógyszeres kezelés elkezdésére, mert tüneteik nem olyan súlyosak.
Hogyan kell alkalmazni a rózsásvarjúhájt?
A rózsásvarjúhájt általában kapszulákban vagy tablettákban, kivonatok formájában használják, amelyekben a fő hatóanyagok, azaz a szalidrozidok tartalma stabilan, körülbelül 1%-os szinten van. A teljes kivonattartalom adagonként általában 200-400 mg körül van. A rózsásvarjúháj már az első fogyasztás után hat, körülbelül egy órával a bevétele után, nem kell rá várni több napot vagy hetet.
A tartalom kizárólag oktatási és tájékoztatási céllal szolgál. Gondoskodunk arról, hogy tartalmuk tartalmilag helyes legyen. Mindazonáltal nem céljuk egyéni szakértői tanács helyettesítése, ami az olvasó konkrét helyzetéhez igazodik.