NAC a májnak - mennyi ideig kell használni?

Az N-acetil-ciszteint (NAC) először az 1960-as években szintetizálták az L-cisztein származékaként, amely egy kénes aminosav, amely természetes módon megtalálható az élő szervezetekben. Ennek az anyagnak a felfedezése a nyálkaoldókkal kapcsolatos kutatásokhoz kapcsolódott, olyan anyagokhoz, amelyek elősegítik a légutak nyálkahártyájának elvékonyodását. Napjainkban gyakran képezi étrend-kiegészítés tárgyát, különösen azok körében, akik a különböző szövetekben, de különösen a májban a sejtek antioxidáns védelmével foglalkoznak.

1. A NAC jellemzői
2. A NAC forrásai
3. A NAC hatása a májra

A NAC jellemzői

A NAC egy alacsony molekulatömegű vegyület, amely jól oldódik vízben. A NAC fontos tulajdonsága, hogy képes diszulfidkötéseket képezni, ami befolyásolja a fehérjékkel való kölcsönhatási képességét és az enzimaktivitás szabályozását. A szervezetben ciszteinné alakul át, amelyből glutation, az egyik legfontosabb intracelluláris antioxidáns képződik.

A glutation a cisztein és más aminosavak, a glicin és a glutaminsav kölcsönhatásából képződik, és koncentrációja különösen magas a májban, ahol védő funkciót tölt be az oxidatív stressz okozta károsodásokkal szemben, és semlegesítő funkciót lát el számos, a szervezeten belülről és kívülről származó anyaggal szemben.

A NAC forrásai

A NAC szintetikus ciszteinszármazék, és természetes módon nem fordul elő az élelmiszerekben, illetve a növényi vagy állati szervezetekben, de ipari eljárásokban a cisztein kémiai acetilezésével előállítható, ami lehetővé teszi a felhasználását különböző gyógyszerkészítményekben.

A hiányosság hatásai

A cisztein, amely a NAC szintézisének szubsztrátja, számos, a kéntartalmú aminosavak anyagcseréjéhez kapcsolódó enzimatikus reakcióban vesz részt, és hiánya a szervezetben a fehérjeszintézis zavaraihoz, a máj méregtelenítő funkcióinak károsodásához és a glutation csökkent elérhetősége miatt az oxidatív stresszel szembeni fokozott érzékenységhez vezethet.

A cisztein előfordulása

A cisztein nagy koncentrációban megtalálható a bőr, a haj és a köröm építő keratinfehérjékben, valamint a vérplazma fehérjéiben, ahol részt vesz a kén-homeosztázis fenntartásában és a méregtelenítési folyamatokban. A természetben a cisztein megtalálható a fehérjetermékekben, különösen a húsokban, halakban, tojásban és tejtermékekben, és nagy koncentrációban megtalálható a hüvelyesekben és egyes zöldségekben, például a hagymában és a fokhagymában is, ahol más, hasonló biológiai tulajdonságokkal rendelkező kénvegyületek is jelen Vannak.

A NAC hatása a májra

Paracetamol mérgezés

A NAC az egyik elsődleges szer, amelyet az acetaminofen (paracetamol) májra gyakorolt toxikus hatásainak enyhítésére használnak. E gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító szer mérgezése esetén a NAC jó eredménnyel adható intravénásan, inhalációval vagy szájon át, de ez pontos adagolást igényel. A standard adagolási sémák szerint az intravénás NAC-ot 12, 24 vagy 48 órán keresztül, illetve a szájon át adott NAC-ot 72 órán keresztül kell adni, a klinikai indikációktól és a májkárosodás típusától függően.

Az N-acetilciszteinnel (NAC) végzett klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az acetaminofen-mérgezéstől független akut májelégtelenségben szenvedő betegek állapotán javíthat, lerövidítve a kórházi tartózkodást, de a mortalitást nem befolyásolja jelentősen. Májátültetés esetén a NAC csökkenti az elsődleges szervi elégtelenség kockázatát, csökkenti a posztoperatív szövődményeket és javítja a kétéves túlélést.

Gombamérgezés

A mérgező gombákból származó amatoxin mérgezést évek óta alkalmazzák, bár a hatékonyságot még nem bizonyították, de az expozíciót követő napokon belül stabilizálhatja a transzamináz- és véralvadási faktorszinteket.

Nem alkoholos steatohepatitis

A NAC hosszú távú alkalmazása során, pl. krónikus májbetegségek, mint a nem alkoholos steatohepatitis (NASH) vagy májfibrózis kapcsán, leggyakrabban napi 600-1200 mg közötti, több héten vagy hónapon át szájon át szedett adagokat alkalmaznak, de a kezelési sémák a tanulmányoktól és a konkrét betegségtől függően változnak. A használatról és az adagolásról a legjobb, ha az ilyen egészségügyi állapotok specialistájával konzultál.

Források: 

• Amjad W, Thuluvath P, Mansoor M, Dutta A, Ali F, Qureshi W. N-acetylcysteine in non-acetaminophen-induced acute liver failure: a systematic review and meta-analysis of prospective studies. Prz Gastroenterol. 2022;17(1):9-16. doi: 10.5114/pg.2021.107797. Epub 2021 Jul 14. PMID: 35371352; PMCID: PMC8942009.
• Licata A, Minissale MG, Stankevičiūtė S, Sanabria-Cabrera J, Lucena MI, Andrade RJ, Almasio PL. N-Acetylcysteine for Preventing Acetaminophen-Induced Liver Injury: A Comprehensive Review. Front Pharmacol. 2022 Aug 10;13:828565. doi: 10.3389/fphar.2022.828565. PMID: 36034775; PMCID: PMC9399785.
• Jia D, Guo S, Jia Z, Gao Z, You K, Gong J, Li S. N-acetylcysteine in the Donor, Recipient, or Both Donor and Recipient in Liver Transplantation: A Systematic Review With Meta-analysis and Trial Sequential Analysis. Transplantation. 2023 Sep 1;107(9):1976-1990. doi: 10.1097/TP.0000000000004597. Epub 2023 Aug 21. PMID: 37069635.
• Liu J, Chen Y, Gao Y, Walline JH, Lu X, Yu S, Zhao L, Ge Z, Li Y. N-acetylcysteine as a treatment for amatoxin poisoning: a systematic review. Clin Toxicol (Phila). 2020 Nov;58(11):1015-1022. doi: 10.1080/15563650.2020.1784428. Epub 2020 Jul 1. PMID: 32609548.