Probiotikum, postbiotikum, szinbiotikum és prebiotikum – tudod, mi a különbség közöttük?

A bélmikrobiota, vagyis a gyomor-bél traktusban élő mikroorganizmusok összessége, az emberi egészséget befolyásoló egyik legfontosabb tényező. Részt vesz az emésztésben, szabályozza az anyagcsere folyamatokat, támogatja az immunrendszert, és hatással van a közérzetre is. Az utóbbi években nemcsak a probiotikumok, hanem a prebiotikumok, a postbiotikumok és a szinbiotikumok iránt is növekszik az érdeklődés. Bár ezek a nevek hasonlóan hangzanak, különböző anyagokra és hatásmechanizmusokra vonatkoznak. Közös céljuk azonban a bél mikrobiológiai egyensúlyának támogatása, ami az egész szervezet jobb működéséhez vezethet.

1. Probiotikum – élő mikroorganizmusok, amelyek hatása dokumentált
2. Prebiotikum – táplálék a jó baktériumok számára
3. Postbiotikumok – baktériumok termékei, beleértve a nátrium-butirátot
4. Szimbiotikum – probiotikum és prebiotikum kombinációja
5. Közös cél – a mikrobiota és az egészség támogatása
6. Mi a legjobb számomra, mire kell figyelni a választáskor?

Probiotikum – élő mikroorganizmusok, amelyek hatása dokumentált

Probiotikumok: élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben beadva jótékony hatással lehetnek a gazdaszervezetre. Leggyakrabban kiválasztott tejsavbaktérium- vagy élesztőfajokról van szó, amelyek hatása bizonyított. Jelenlétük a bélben segít fenntartani a mikroflóra természetes egyensúlyát, korlátozza a kórokozó mikroorganizmusok szaporodását és támogatja az emésztési folyamatokat.

A kutatások azt mutatják, hogy a probiotikum hatékonysága a konkrét törzstől, az adagolástól és az alkalmazás időtartamától függ. Nem minden probiotikum hat ugyanúgy, ezért a választáskor érdemes figyelni a részletes összetételre és az élő kultúrák mennyiségére.

Prebiotikum – táplálék a jó baktériumok számára

A prebiotikumok olyan étrend-összetevők, amelyeket az emberi szervezet nem emészthet meg, de amelyek táptalajt jelentenek a jótékony bélbaktériumok számára. Ide tartoznak többek között az inulin, a fruktooligoszacharidok és a galaktooligoszacharidok. A vastagbélbe jutva a prebiotikumok fermentálódnak, elősegítve a hasznos mikroorganizmusok szaporodását és a rövid láncú zsírsavak termelődését.

A tudományos szakirodalomban leírtak szerint a prebiotikumok rendszeres fogyasztása javíthatja a széklet konzisztenciáját, elősegítheti a bélmozgást és növelheti egyes ásványi anyagok felszívódását. A prebiotikumok természetesen számos növényi termékben megtalálhatók, de kiegészítő formájában is bevihetők.

Postbiotikumok – baktériumok termékei, beleértve a nátrium-butirátot

A posztbiotikumok a probiotikus baktériumok aktivitásának eredményeként keletkező metabolitok és összetevők. Nem tartalmaznak élő mikroorganizmusokat, de hatással lehetnek a szervezetre azáltal, hogy befolyásolják a bélfalat, modulálják a gyulladásos folyamatokat vagy szabályozzák az anyagcserét. Az egyik legismertebb posztbiotikum a nátrium-butirát, azaz a vajsav nátriumsója.

A vajsav a vastagbélben keletkezik, amikor bizonyos baktériumok fermentálják a rostokat. Ez a bélhámsejtek fő energiaforrása, támogatja a nyálkahártya regenerációs folyamatait és segít fenntartani az optimális pH-értéket a bélrendszerben. A nátrium-butirát kiegészítő formája leggyakrabban speciális, gyomorsavnak ellenálló kapszulákban van, hogy sértetlenül jusson el a vastagbélbe.

Szimbiotikum – probiotikum és prebiotikum kombinációja

A szimbiotikumokolyan készítmények, amelyek probiotikumokat és prebiotikumokat úgy kombinálnak, hogy mindkét összetevő egymást támogassa. A probiotikus baktériumok azonnal táplálékforráshoz jutnak, ami megkönnyíti túlélésüket és a bélben való megtelepedésüket. A szinbiotikumok különösen hasznosak olyan helyzetekben, amikor a mikrobiota legyengült, például antibiotikum-kezelés után, vagy rostszegény étrend esetén. A probiotikumok és prebiotikumok hatásmechanizmusainak kombinációja révén rövidebb idő alatt hozhatnak eredményt, mint külön-külön alkalmazva.

A probiotikum, a postbiotikum, a szinbiotikum és a prebiotikum közötti különbségek

Közös cél – a mikrobiota és az egészség támogatása

Bár a probiotikumok, prebiotikumok, postbiotikumok és szinbiotikumok hatásmechanizmusukban különböznek egymástól, mindegyikük fontos szerepet játszik a bél mikrobiológiai egyensúlyának fenntartásában. A probiotikumok hasznos mikroorganizmusokat biztosítanak, a prebiotikumok táplálékot nyújtanak számukra, a posztbiotikumok – köztük a nátrium-butirát – biológiailag aktív készvegyületeket biztosítanak, míg a szinbiotikumok ezeket a hatásokat ötvözik.

Ezen összetevők rendszeres fogyasztása támogathatja a természetes emésztési folyamatokat, javíthatja a bélrendszer immunitását és elősegítheti a szervezet általános jóllétét. Beépítésük a mindennapi étrendbe – akár természetes élelmiszerek, akár megfelelően összeállított készítmények formájában – hozzájárulhat a hosszú távú egészség megőrzéséhez.

Mi a legjobb számomra, mire kell figyelni a választáskor?

A probiotikum, prebiotikum, postbiotikum és szinbiotikum közötti választás az egyéni szükségletektől és a kiegészítés vagy étrend-módosítás céljától függ.

Antibiotikumok után. Az antibiotikum-kezelésen átesett emberek gyakran probiotikumokhoz vagy szinbiotikumokhoz nyúlnak, hogy helyreállítsák a jótékony baktériumok populációját a bélben.

A mikrobióta napi támogatása. Azok, akik hosszú távon szeretnék támogatni a mikrobiótát a napi étrendjükkel, koncentrálhatnak a prebiotikákra, amelyek az oldható rostokban találhatók és táplálják a jó baktériumokat. Jó választás az cirokból nyert inulin.

Bélproblémák. A posztbiotikumok, mint például a nátrium-butirát, különösen hasznosak lehetnek azok számára, akiknek vastagbélproblémáik vannak, vagy lábadoznak, és céljuk a bélfal megerősítése élő kultúrák bevitele nélkül.

A gyakorlatban sokan váltakozva vagy egyszerre használják a különböző formákat, az aktuális szükségletekhez igazítva.

Források:

• Expert consensus document. The International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics consensus statement on the scope and appropriate use of the term probiotic https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24912386/ 
• Dietary modulation of the human colonic microbiota: introducing the concept of prebiotics https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/7782892/
• Potential beneficial effects of butyrate in intestinal and extraintestinal diseases https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3070119/