Az akne az egyik leggyakoribb bőrbetegség, amely nemcsak a tinédzsereket, hanem sok felnőttet is érint. Bár főként látható bőrváltozásokkal jelentkezik, alapvető okai sokkal összetettebbek. A pattanások modern kezelése egyre inkább figyelembe veszi nemcsak a hormonokat és a bőrápolást, hanem a gyulladásos folyamatokat és a bőrön és a belekben élő mikroorganizmusok szerepét is. A tágabb perspektíva lehetővé teszi, hogy jobban megértsük, miért nem hoz tartós javulást a standard kezelés egyes embereknél.
![bőr pattanások]()
- Az akne okai
- Egészséges bőrbaktériumok
- Probiotikumok a bőr egészségéért
- Étrend és bőr
Az akne okai
Az akne kialakulásáért több, egymást átfedő mechanizmus felelős. Az egyik legfontosabb a faggyú, vagyis a bőrzsír fokozott termelődése, amely gyakran összefügg a nemi hormonok, különösen az androgének (pl. a tesztoszteron) hatásával. A faggyú túltermelése miatt a szőrtüszők kivezető nyílásai könnyebben eltömődnek, és az elhalt hámsejtek nem távolodnak el megfelelően a bőr felületéről. Ez kedvező környezetet teremt a komedók és a gyulladások kialakulásához.
Maga a gyulladásos reakció is nagyon fontos, mivel egyeseknél az immunrendszer még kisebb ingerekre is túlreagál, ami fájdalmas csomók és gennyes pattanások kialakulásához vezet. Egyre nagyobb figyelmet fordítanak olyan tényezőkre is, mint a krónikus stressz, az alváshiány és a feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend, amelyek közvetetten növelhetik a faggyútermelést és a gyulladást.
Egészséges bőrbaktériumok
![nő - pattanás]()
Az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak a bőr mikrobiomjára, azaz a bőr felületén természetesen élő mikroorganizmusok közösségére. Egészséges állapotban a mikrobióma védelmi és regeneráló funkciókat lát el, és megvéd a fertőzések ellen. A faggyúban gazdag területeken, például a bőrön, az egyik domináns mikroorganizmus a Cutibacterium acnes, amely aknés és bőrbetegségben nem szenvedő emberekben egyaránt megtalálható.
Az aknés embereknél a C. acnes egyes változatai fokozott gyulladással társulnak, míg másoknál tüneteket okozva együtt élnek a bőr és a gazdaszervezet mikrobiomjával. A mikrobióm sokszínűségének megzavarása, például antibiotikumok hosszantartó használata vagy „agresszív” higiénia következtében, hozzájárulhat a gyulladás fennmaradásához és a léziók kiújulásához. A gombás fertőzések és bizonyos autoimmun betegségek hasonló hatást gyakorolhatnak.
Probiotikumok a bőr egészségéért
Egy nemrégiben készült, humán vizsgálatokra vonatkozó áttekintésben a kutatók azt vizsgálták, hogy a probiotikumok által a bél-bőr tengely szabályozása fontos szerepet játszhat-e az akne enyhítésében. A szerzők elemezték az aknében szenvedő, több héten át probiotikumokat szedő emberek, valamint a placebo- vagy standard kezelésben részesülő csoport tagjainak rendelkezésre álló adatait.
Az összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy egyes résztvevőknél a probiotikumok használata a gyulladás csökkenésével és a bőr elváltozások számának csökkenésével járt együtt, bár ennek a hatásnak a mértéke mérsékelt volt. Különös figyelmet fordítottak arra a tényre, hogy a probiotikumok csökkenthetik az antibiotikumok iránti igényt.
A leggyakrabban használt törzsek a Lactobacillus és a Bifidobacterium voltak, amelyek a bélbarrierre és a szervezet gyulladásos reakcióira gyakorolt hatásukról ismertek. A tanulmányokban a dózisok napi 1-10 milliárd kolóniaalkotó egység között mozogtak, és legalább 8-12 hétig alkalmazták őket.
Példák a bőr védelmi potenciállal rendelkező baktériumokra
|
Baktériumtípus
|
Példa törzsek
|
|
Lactobacillus
|
L. rhamnosus, L. reuteri, L. acidophilus, L. plantarum, L. paracasei
|
|
Bifidobacterium
|
B. lactis, B. longum, B. bifidum, B. breve
|
Étrend és bőr
Az étrend elsősorban a bőr gyulladásos és regeneratív folyamatait szabályozva befolyásolhatja az akne kialakulását. A cink az egyik legfontosabb összetevő, amelynek fogyasztása a gyulladásos változások és a faggyúmirigyek működésének jobb szabályozásához kapcsolódik. A C-vitamin támogatja a bőr regenerációs és helyreállítási folyamatait azáltal, hogy befolyásolja a kollagén, a bőr fő építőfehérjéjének szintézisét. Ezenkívül a retinol (A-vitamin) részt vesz az epidermisz sejtek megfelelő differenciálódásában, míg a biotin (B7-vitamin) támogatja a bőrsejtek termelődését és feldolgozását.
Bizonyos zsírok is fontos szerepet játszanak. A GLA (gamma-linolénsav) és az omega-3 (eikozapentaénsav és dokozahexaénsav) zsírsavak támogathatják a bőrbarrier egyensúlyát és enyhíthetik a gyulladásos reakciókat.
Forrás:
Tjiu, J. W., & Lu, C. F. (2025). Oral Probiotics in Acne vulgaris: A Systematic Review and Meta-Analysis of Double-Blind Randomized Clinical Trials. Medicina (Kaunas, Lithuania), 61(12), 2152. https://doi.org/10.3390/medicina61122152
A tartalom kizárólag oktatási és tájékoztatási céllal szolgál. Gondoskodunk arról, hogy tartalmuk tartalmilag helyes legyen. Mindazonáltal nem céljuk egyéni szakértői tanács helyettesítése, ami az olvasó konkrét helyzetéhez igazodik.