Szilva – az emésztést és a beleket támogató rost

A házi szilvafa (Prunus domestica) a Rosaceae családba tartozik, és egy kis gyümölcsfa, amelynek növekedési ciklusa a mérsékelt éghajlatra jellemző. A különböző gyümölcsökön végzett vizsgálatok eredményeit összevető elemzések egyértelműen rámutatnak arra, hogy a rostokban és erjedési komponensekben gazdag gyümölcsök, köztük a szilva, többek között javíthatják a székrekedés értékelési mutatóit. A bélműködési problémák enyhítése mellett ezek a gyümölcsök bizonyos mennyiségű értékes tápanyagot is biztosítanak.

1. A szilva jellemzői
2. A szilva, a belek és az emésztés
3. A szilva vitamin- és ásványianyag-tartalma

A szilva jellemzői

A házi szilva ovális, finoman fogazott levelekkel rendelkezik, tavasszal fehér, öt szirmú virágokkal virágzik, amelyek általában a levelek előtt vagy velük egy időben jelennek meg. A gyümölcs csonthéjas, azaz húsos, ehető rész és kemény mag van a közepén, és jellemzői, mint például a méret, a héj színe, a lédússág és a mag könnyű leválaszthatósága a húsról, a fajtától függnek.

Előfordulás

A házi szilva régóta kapcsolódik a gyümölcstermesztéshez, eredete Európához és Nyugat-Ázsiához köthető. Az idő múlásával egyre szélesebb körben kezdték el termeszteni a mérsékelt éghajlatú régiókban, ezért ma már a szilvafák számos európai országban, többek között Lengyelországban, valamint Ázsia és Észak-Amerika egyes részein is gyakoriak. Leggyakrabban gyümölcsösökben és kertekben nőnek, de néha házak közelében vagy régi mezőfák mentén is találhatók.

„A szilva antioxidáns tulajdonságait biztosító fitokemikáliák neve fenolok. Egy tanulmány kimutatta, hogy a szilva több fenolt tartalmaz, mint a legtöbb más gyümölcs.” Agata Bugorska – dietetikus

Sokoldalúság

A szilvát leggyakrabban frissen fogyasztják desszertként, vagy zabkásához, joghurthoz és süteményekhez, például tortákhoz és zsemlékhez adják. A szilva kompótok és lekvárok is népszerűek a házi konyhában, akárcsak a szilvás gombócok. Érdekes felhasználási módja a szilva szárítása és ízletes ételekhez, például mártásokhoz, párolt húsokhoz és töltelékekhez való felhasználása.

A szilva, a belek és az emésztés

A szilva klinikai vizsgálati adatainak nagy része székrekedéssel vagy ritka székletürítéssel küzdő emberek bélműködésének támogatására irányuló kísérletekből származik. A krónikus székrekedésben szenvedő felnőttek körében a szilva fogyasztása nagyobb mértékben javította a spontán székletürítés gyakoriságát és a széklet konzisztenciáját, mint a psylliumból származó hasonló mennyiségű rost.

Az ilyen típusú tanulmányok egyik áttekintése hangsúlyozta, hogy a szilva több hetes fogyasztása lágyabb széklethez és jobb rendszerességhez vezetett, míg a bélátjutási időre gyakorolt hatás nem mindig volt egyértelmű. Más szerzők a bélmikrobióta és a gyomor-bél traktusban keletkező erjedési termékek mutatóit is értékelték. Nem találtak jelentős különbségeket, és az esetleges változások is csekélyek voltak, ami arra utal, hogy a fő hatás a rostok, a szorbit és a fenolos vegyületek kombinációjából eredhet, amelyek elősegítik az ételek nagyobb hidratáltságát és a széklet nagyobb mennyiségét a bélben.

A tanulmányok leggyakrabban napi 50-100 g szárított szilvát teszteltek, általában 1-2 adagra osztva. Az adatok főként a szárított gyümölcsre vonatkoznak, mivel az állandó rost- és szorbitoldatot tartalmaz. A friss szilva hatását kevesebb kísérletben vizsgálták.

A szilva tápértéke

A szilva vitamin- és ásványianyag-tartalma

A tipikus összetételű táblázatok szerint (100 g-onként) a friss szilva viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz C-vitamint és K-vitamint, valamint kisebb mennyiségben B-vitaminokat, például niacint (B3), pantoténsav (B5) és B6-vitamin. Az ásványi anyagok közül a kálium a legbőségesebb a szilvában. Kicsit kevesebb a magnézium, és a mikroelemek csoportjában a réz és a mangán is észrevehető.

A vitaminok és ásványi anyagok mellett érdemes megemlíteni a szilva antioxidánsait is. Főként polifenolokat tartalmaznak, köztük antocianinokat, amelyek a héj sötétebb színét okozzák, valamint fenolsavakat és flavonolokat, például kvercetint. Ezek a vegyületek a rostokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal együtt segítik a sejtek védelmét a fertőzések, betegségek, megterhelés vagy bizonyos toxinok hatásának következtében bekövetkező károsodásoktól.

Források:

• Attaluri, A., Donahoe, R., Valestin, J., Brown, K., & Rao, S. S. (2011). Randomised clinical trial: dried plums (prunes) vs. psyllium for constipation. Alimentary pharmacology & therapeutics, 33(7), 822–828. https://doi.org/10.1111/j.1365-2036.2011.04594.x
• Lever, E., Cole, J., Scott, S. M., Emery, P. W., & Whelan, K. (2014). Systematic review: the effect of prunes on gastrointestinal function. Alimentary pharmacology & therapeutics, 40(7), 750–758. https://doi.org/10.1111/apt.12913
• Lever, E., Scott, S. M., Louis, P., Emery, P. W., & Whelan, K. (2019). The effect of prunes on stool output, gut transit time and gastrointestinal microbiota: A randomised controlled trial. Clinical nutrition (Edinburgh, Scotland), 38(1), 165–173. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2018.01.003