A stressz hatása a koleszterinszintre

1936-ban leírták a szervezet nem specifikus reakcióját a különféle terhelésekre, ezzel elindítva a stresszről szóló modern kutatásokat. Ma már tudjuk, hogy a stressz pszichés, idegrendszeri és hormonális reakciókat foglal magában, amelyek segítenek a szervezetnek alkalmazkodni a nehéz helyzethez. Ha azonban hosszú ideig fennáll vagy gyakran visszatér, hatással lehet az alvásra, az étvágyra, a fizikai aktivitásra és az anyagcserére. A tudósok által vizsgált területek egyike a stressz és a vér koleszterin- és egyéb lipidszintje közötti összefüggés.

1. A stressz jelentősége
2. A stressz és az anyagcsere
3. A stressz leküzdése
4. GYIK

A stressz jelentősége

A stressz akkor alakul ki, amikor az agy egy ingert fenyegetésként, túlterhelésként vagy gyors alkalmazkodást igénylő helyzetként értelmez. A stresszt kiváltó tényezők lehetnek: konfliktus, időnyomás, anyagi bizonytalanság, szakmai felelősség, betegség, fájdalom, sérülés, fertőzés, szélsőséges hőmérséklet, zaj, alváshiány, éhség, intenzív fizikai megterhelés vagy a környezet hirtelen változása.

Pszichés stressz

A pszichés stressz a gondolatokra, érzelmekre és a helyzet értékelésére vonatkozik, míg a fizikai stressz a szövetek és szervek tényleges terheléséből ered. A környezeti stressz például a zajjal vagy a hőmérséklettel, a társadalmi stressz pedig a konfliktusokkal, az elszigeteltséggel, a munkával vagy a gazdasági helyzettel kapcsolatos. Gyakran előfordul, hogy a különböző típusok egyszerre jelentkeznek, például egy szorongással járó betegség vagy a munkával járó túlterhelés esetén, ami álmatlansághoz vezet.

Akut és traumás stressz

Az akut stressz rövid ideig tart, és egy konkrét kiváltó ok – például vizsga, veszekedés, hirtelen fájdalom vagy heves fizikai megterhelés – hatására jelentkezik. Az akut, epizodikus stressz alatt az ilyen helyzetek gyakori ismétlődését értjük, anélkül, hogy elegendő idő maradna a regenerálódásra. A krónikus stressz hetekig, hónapokig vagy évekig fennáll, és összefügghet betegápolással, műszakos munkával, nehéz családi helyzettel vagy az irányítás hiányának állandó érzésével. A traumatikus stressz rendkívül súlyos veszélyt követően alakul ki, és az esemény befejezése után is fennmaradhat.

Eustressz

Megkülönböztetjük továbbá az eustresszt, azaz a cselekvésre ösztönző izgalmat, valamint a distresszt, amikor a követelményeket túlzottnak érzékeljük, és azok feszültséggel, tehetetlenséggel vagy kimerültséggel járnak. Ugyanaz a helyzet az egyik személy számára mérsékelt kihívás lehet, míg egy másik számára erős stresszforrás.

A stresszel kapcsolatos főbb hormonok

A stressz és az anyagcsere

Amikor az agy veszélyt észlel, a szervezet beindítja a stresszreakcióért felelős ideg- és hormonrendszert. Az adrenalin és a noradrenalin felgyorsítja a szívműködést, fokozza az éberséget és gyorsan felszabadítja az energiát, míg a kortizol segít fenntartani a glükóz és a zsírsavak rendelkezésre állását. Rövid távon ez egy előnyös mechanizmus, mivel felkészíti az agyat és az izmokat a cselekvésre.

Ha azonban a stressz gyakran ismétlődik vagy hosszú ideig tart, ronthatja az inzulinérzékenységet, fokozhatja a zsírsavak felszabadulását, befolyásolhatja a máj működését, és elősegítheti a zsigeri zsír lerakódását. Ezen felül a krónikus stressz közvetett módon is zavarhatja az anyagcserét: rosszabb alvás, szabálytalan étkezés, kevesebb fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás vagy a magas kalóriatartalmú ételek gyakoribb fogyasztása révén.

Az egyik olyan terület, amelyen változások léphetnek fel, a lipidprofil, amely magában foglalja a teljes koleszterint, az LDL-t, az HDL-t és a triglicerideket. A kutatások szerint az erősebb vagy hosszantartó stressz gyakran kedvezőtlenebb eredményekkel járt együtt, de ez az összefüggés nem mindenkinél egyforma. A megemelkedett koleszterinszint oka lehet genetikai hajlam, étrend, túlsúly, pajzsmirigy-alulműködés, cukorbetegség, vesebetegségek, menopauza vagy szedett gyógyszerek is.

A stressz leküzdése

A stressz csökkentését érdemes azzal kezdeni, hogy felismerjük annak fő forrásait, és csökkentjük azokat a terheléseket, amelyekre ténylegesen hatást tudunk gyakorolni. Segíthet a prioritások meghatározása, a párhuzamosan végzett feladatok számának csökkentése, a rendszeres szünetek tartása és a felesleges értesítések kikapcsolása. Fontos szerepet játszanak továbbá az alvás és a testmozgás is. A rendszeresen végzett, a szervezet képességeihez igazodó testmozgás csökkentheti a feszültséget és javíthatja az alvás minőségét, míg a regeneráció nélküli, túl intenzív edzések fokozhatják a terhelést. Érdemes betartani az állandó alvási időket, valamint este korlátozni a munkát, az alkoholfogyasztást, a túlzott koffeinfogyasztást és a képernyők használatát. A feszültséget tovább csökkenthetik a légzőgyakorlatok, az izomlazítás, a meditáció, a pihenés és a szeretteinkkel való kapcsolat.

„A krónikus stressz nem közvetlen oka a magas koleszterinszintnek, de hatással lehet számos anyagcsere-folyamatra és olyan mindennapi szokásokra, amelyek jelentős szerepet játszanak a lipidprofilban. A megfelelő mennyiségű alvás, a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend és a stressz hatékony kezelése mind olyan tényezők, amelyek támogatják a szív- és érrendszer egészségét.” Anna Zięba – dietetikus

GYIK

A stressz emelheti a koleszterinszintet?

A kutatások arra utalnak, hogy a krónikus vagy gyakran visszatérő stressz egyeseknél kedvezőtlenebb lipidprofilhoz vezethet. Ez a hatás mind a stresszhormonok hatásának, mind pedig a tartós feszültséggel járó életmódbeli változásoknak tulajdonítható.

Milyen hormonok szabadulnak fel stressz hatására?

A legfontosabb szerepet a kortizol, az adrenalin és a noradrenalin játssza. Ezek a hormonok cselekvésre késztetik a szervezetet, növelik az energia rendelkezésre állását, és felkészítik a gyors reakcióra.

Káros-e a rövid ideig tartó stressz?

Nem mindig. A rövid ideig tartó stressz (eustressz) javíthatja a koncentrációt és cselekvésre késztetheti a szervezetet. A probléma akkor jelentkezik, ha a stressz hosszú ideig fennáll, vagy gyakran ismétlődik.

Hogyan hat a krónikus stressz az anyagcserére?

A hosszan tartó stressz ronthatja az inzulinérzékenységet, fokozhatja a szabad zsírsavak felszabadulását, és elősegítheti a zsigeri zsírszövet felhalmozódását. Ezen felül gyakran jár együtt alvászavarral, csökkent fizikai aktivitással és kevésbé egészséges táplálkozási szokásokkal.

A magas koleszterinszint mindig a stressz következménye?

Nem. A koleszterinszintet számos tényező befolyásolja, többek között az étrend, a testsúly, a fizikai aktivitás, a genetikai hajlam, az életkor, a krónikus betegségek és a szedett gyógyszerek. A stressz csupán egyike azoknak a tényezőknek, amelyek hatással lehetnek a lipidprofilra.

Hogyan lehet csökkenteni a stressz szervezetre gyakorolt negatív hatását?

Segíthet a rendszeres testmozgás, a megfelelő mennyiségű alvás, a relaxációs technikák, a feladatok megtervezése és a társas kapcsolatok ápolása. Krónikus stressz esetén érdemes fontolóra venni egy pszichológus vagy pszichoterapeuta felkeresését is.

Segít-e a fizikai aktivitás a stressz csökkentésében?

Igen. A rendszeres mozgás javíthatja a közérzetet, csökkentheti a feszültséget és elősegítheti az alvás minőségét. Fontos azonban, hogy az edzések intenzitása a szervezet képességeihez igazodjon, mivel a megfelelő regeneráció nélküli túlterhelés éppen ellenkező hatást válthat ki.

Elég-e önmagában a stresszszint csökkentése a lipidprofil javításához?

Nem mindig. A lipidprofil javítása általában átfogó megközelítést igényel, amely magában foglalja a megfelelő étrendet, a testmozgást, a normális testsúly fenntartását, valamint – ha szükséges – az orvos által javasolt kezelést.

Források:

• McEwen B. S. (2007). Physiology and neurobiology of stress and adaptation: central role of the brain. Physiological reviews, 87(3), 873–904. https://doi.org/10.1152/physrev.00041.2006
• Patterson, S. M., Gottdiener, J. S., Hecht, G., Vargot, S., & Krantz, D. S. (1993). Effects of acute mental stress on serum lipids: mediating effects of plasma volume. Psychosomatic medicine, 55(6), 525–532. https://doi.org/10.1097/00006842-199311000-00008
• Steptoe, A., & Brydon, L. (2005). Associations between acute lipid stress responses and fasting lipid levels 3 years later. Health psychology : official journal of the Division of Health Psychology, American Psychological Association, 24(6), 601–607. https://doi.org/10.1037/0278-6133.24.6.601