D-vitamin éhgyomorra – elfogadható-e?

A D3-vitamin az egyik legfontosabb tápanyag, amely a szervezet megfelelő működéséhez szükséges. Bár vitamin néven ismerik, valójában hormonként hat, és számos folyamatot szabályoz a szervezet különböző szabályozó rendszereiben. Aktív formája hatással van a csontokra, az izmokra, az immunrendszerre, az anyagcserére és az idegrendszerre. A D3-vitamin-hiány gyakori, különösen az alacsony napsütéses országokban, és számos egészségügyi problémához vezethet.

A D3-vitamin

  1. D-vitamin – a csontsűrűség szabályozója
  2. Az izmok és a keringési rendszer számára
  3. Energia, koncentráció és jó közérzet
  4. D-vitamin használata

D-vitamin – a csontsűrűség szabályozója

A D3-vitamin természetes csontsűrűség-szabályozóként működik a szervezetben. Segít fenntartani a kalcium és a foszfor közötti egyensúlyt, amelyek a csontok egészségéhez szükséges főbb elemek. A D-vitaminnek köszönhetően a táplálékból származó kalcium jobban felszívódik a belekben, és a csontszövet hatékonyabban tudja felhasználni. Ez a vitamin támogatja a csontok mineralizációjának, vagyis „keményedésének” folyamatát is, azáltal, hogy stimulálja a csontvázat építő sejteket (osteoblastok) és gátolja a lebontó sejteket (osteoclastok).

Az izmok és a keringési rendszer számára

A D3-vitamin az izmok működésére is hatással van, segítve azok megfelelő összehúzódását. Hiánya gyengeséghez és gyengébb fizikai teljesítményhez vezethet, különösen idősebb embereknél. A keringési rendszerre is hatással van, mivel segít fenntartani a normális erek tónusát és támogatja a vérnyomás szabályozását. Ezenkívül részt vesz a víz- és elektrolit-egyensúlyért felelős szabályozó rendszer működésében.

Energia, koncentráció és jó közérzet

A D3-vitamin az energia-anyagcseréért felelős szövetekre is hatással van, többek között segít fenntartani a normális vércukorszintet és trigliceridszintet. Ugyanakkor hatással van az endokrin, ideg- és immunrendszerre is, koordinálva azok együttműködését stresszes helyzetekben. Az agyban támogatja az új idegsejtek képződését, stimulálja a neuronokat tápláló fehérjék szekrécióját, és szabályozza a koncentrációért, a hangulatért és az általános jó közérzetért felelős neurotranszmitterek működését.

A D3-vitamin ajánlott napi adagja (RDA) különböző korcsoportok számára

Korcsoport

Ajánlott napi bevitel (µg/NE)

Csecsemők

10 µg / 400 NE

Gyermekek

10-15 µg / 400-600 NE

Serdülők

15-25 µg / 600-1000 NE

Felnőttek

20–50 µg / 800–2000 NE

Idősek

25–50 µg / 1000–2000 NE

D-vitamin használata

D-vitamin használata

A D3-vitamin szükséglete az életkortól, a testsúlytól, az életmódtól és a napfénynek való kitettségtől függ. A nap nagy részét beltérben töltő, Közép-Európában élő felnőttek esetében a bőr szintézise általában október és április között nem elegendő. Ezért ebben az időszakban kiegészítő szedése ajánlott. A jelenlegi ajánlások szerint a felnőtteknek naponta 800 és 2000 NE (nemzetközi egység) között kell bevenniük, az elhízott vagy hiányban szenvedő személyeknek pedig akár 4000 NE-t is be kell venniük, a vérben található 25(OH)D (D3-vitamin metabolit) koncentrációjának figyelemmel kísérése mellett.

Vannak arra utaló bizonyítékok is, hogy a fogszuvasodás kialakulása összefüggésbe hozható a D3-vitamin-hiánnyal." Tomasz Maciołek – gyógytornász és dietetikus

A D3-vitamin természetes forrásai az étrendben korlátozottak, a legnagyobb mennyiségben zsíros tengeri halakban, például lazacban, heringben, makrélában és szardíniában, valamint tojássárgájában található. Zsíroldhatósága miatt a D3-vitamin-kiegészítőket leginkább zsírtartalmú étkezés, például ebéd vagy vacsora mellé érdemes bevenni. Reggel is bevehető, feltéve, hogy nem éhgyomorra. Kis mennyiségű zsír (pl. tej, avokádó vagy dió) jelentősen javítja a felszívódást. Nem ajánlott a D-vitamint éhgyomorra bevenni.

Források:

  • Argano, C., Mirarchi, L., Amodeo, S., Orlando, V., Torres, A., & Corrao, S. (2023). The Role of Vitamin D and Its Molecular Bases in Insulin Resistance, Diabetes, Metabolic Syndrome, and Cardiovascular Disease: State of the Art. International journal of molecular sciences, 24(20), 15485. https://doi.org/10.3390/ijms242015485
  • Ramasamy I. (2020). Vitamin D Metabolism and Guidelines for Vitamin D Supplementation. The Clinical biochemist. Reviews, 41(3), 103–126. https://doi.org/10.33176/AACB-20-00006
  • Al-Oanzi, Z. H., Alenazy, F. O., Alhassan, H. H., Alruwaili, Y., Alessa, A. I., Alfarm, N. B., Alanazi, M. O., & Alghofaili, S. I. (2023). The Role of Vitamin D in Reducing the Risk of Metabolic Disturbances That Cause Cardiovascular Diseases. Journal of cardiovascular development and disease, 10(5), 209. https://doi.org/10.3390/jcdd10050209
ÁRUCIKK ÉRTÉKELÉSE:
0 / 5 5 0
SFD