Egészséges fogyás – mindenki fogyhat?

A fogyás elméletben egyszerűnek tűnik – elég kevesebbet enni, mint amennyit elégetünk. A gyakorlatban azonban sokan frusztráltak, annak ellenére, hogy kitartóan és következetesen próbálkoznak. Vannak, akik könnyedén leadnak kilókat, és vannak, akik diéta és testmozgás ellenére sem látnak eredményt. Mindenki fogyhat? Igen – de nem mindenki ugyanúgy, ugyanolyan könnyedén és ugyanolyan ütemben.

1. Egyenlőség csak elméletben – vagyis a genetika szerepe
2. A biológia védi a zsírt – a test nem szeret fogyni
3. Hormonok – szövetségesek vagy ellenségek
4. A psziché és a diéták története – láthatatlan akadályok
5. Gyógyszerek és orvosi tényezők
6. Környezet – a változás rejtett ellensége
7. Tehát mindenki fogyhat?

Egyenlőség csak elméletben – vagyis a genetika szerepe

A genetikai tényezőknek jelentős szerepük van. Egyesek természetesen több kalóriát égetnek el pihenés közben (magasabb alapanyagcsere), mások könnyebben tárolják az energiát zsírszövet formájában. Kutatások igazolták, hogy különbségek vannak az agy éhség- és jóllakottságközpontjának működésében, a leptin és a grelin iránti érzékenységben, valamint az inzulinrezisztencia hajlamában. Az elhízással terhelt családokból származó emberek örökölhetnek egyfajta „metabolikus hátrányt”, ami miatt több erőfeszítést kell tenniük, hogy ugyanazokat az eredményeket elérjék.

A biológia védi a zsírt – a test nem szeret fogyni

A szervezet nem érti, hogy a fogyás a mi döntésünk. Számára a zsírvesztés a túlélés veszélyét jelenti. Amikor a testsúly csökken, a test az anyagcsere lelassulásával, az éhségérzet fokozódásával, sőt az energia és a motiváció csökkenésével reagál. Ez a hatás – amelyet metabolikus adaptációnak nevezünk – különösen akkor jelentkezik, ha a testsúly jelentősen csökken, vagy több sikertelen diéta után. Ezért is nehezebb megtartani az új testsúlyt, mint lefogyni.

Hormonok – szövetségesek vagy ellenségek

A hormonális egyensúly kulcsfontosságú a fogyásban. Az inzulinanyagcsere zavarai (pl. inzulinrezisztencia, 2-es típusú cukorbetegség), a kortizolszint rendellenességei (stressz), a pajzsmirigy alulműködése vagy a PCOS jelentősen megnehezíthetik a fogyást. A nőknél a nemi hormonok emellett befolyásolják a vízvisszatartást, az étvágyat és a zsír eloszlását. E rendellenességek diagnosztizálása és kezelése nélkül a diéta hatástalan lehet, vagy egy káros ördögi körhöz vezethet: eredménytelen kalóriamegszorításhoz.

A psziché és a diéták története – láthatatlan akadályok

A test nem minden. A fogyás sikere nagyban függ a pszichés állapotunktól. A magas stresszszint, a krónikus fáradtság, az érzelmi problémák, az alacsony önértékelés vagy az étkezési zavarok tönkretehetik a legjobb terveket is. Ráadásul sokan évekig tartó szigorú diéták, éhezés és jojo-effektusok után állnak. A szervezet „megtanulta”, hogy a fogyás veszélyes, és védekezően reagál. Az ilyen anyagcsere, több fogyókúra és hízás után kevésbé rugalmas, és sokkal több időre van szüksége, hogy reagáljon az egészséges életmódváltásra.

Gyógyszerek és orvosi tényezők

Egyes gyógyszerek – pl. antidepresszánsok, epilepsziás gyógyszerek, fogamzásgátlók, kortikoszteroidok – súlygyarapodást okozhatnak vagy gátolhatják a fogyást. Ezt érdemes szem előtt tartani, ha a súly hiánya ellenére növekszik. A korábbi betegségek, például hormonális zavarok, műtétek, idegrendszeri betegségek vagy sérülések is befolyásolhatják a fizikai aktivitást, az éhségérzetet és az anyagcserét. Ezért néha orvoshoz kell fordulni, és nem a kalóriaszámláló alkalmazást kell megváltoztatni.

Környezet – a változás rejtett ellensége

Gyakran elfelejtjük, hogy a környezet milyen hatalmas hatással van a fogyásra. Az olcsó, kalóriatartalmú ételek állandó elérhetősége, a főzésre fordítható idő hiánya, az alvás zavara, a stresszes munka, a társadalmi nyomás – mindezek olyan tényezők, amelyek elősegítik a hízást és megnehezítik a fogyást. Ezenkívül az alacsony gazdasági státuszú emberek gyakrabban korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek az egészséges termékekhez és a fizikai aktivitáshoz. Nem mindenki képes kialakítani az ideális „fogyókúrás életmódot”, és ezt figyelembe kell venni a változási tervben.

Tehát mindenki fogyhat?

A legtöbb esetben igen. De csak egyéni megközelítés, türelem és a szervezet képességeihez igazított módszerek alkalmazásával. Egyesek számára a klasszikus fogyókúrás étrend lesz hatékony, másoknak a kalóriaszámolás nélküli életmódváltás.

Néhányan endokrinológus, mások pszichológus vagy klinikai dietetikus segítségére lesz szükségük. A legfontosabb, hogy ne hasonlítgassuk magunkat másokhoz, hanem keressünk magunknak megfelelő megoldásokat. A fogyás nem sprint, hanem folyamat – és a nehézség nem gyengeséget, hanem az egyéni kiindulási pontot jelzi.

Források:

Biology's response to dieting: the impetus for weight regain https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21677272/

The genetics of obesity: FTO leads the way https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20381893/

Stress and obesity https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19584720/