A flavonoidok egyes csoportjai nem egyenletesen oszlanak el az élelmiszerekben. A hagyma, a kelkáposzta és az alma különböző flavonolokat tartalmaz, köztük kvercetin-származékokat. A bogyós gyümölcsökben, mint például a fekete áfonya, a fekete ribizli és az arónia, az antocianinok jelentik a legfontosabb csoportot. Éppen ezek jelenléte felelős sok ilyen gyümölcsfajta jellegzetes sötét színéért. A narancsban, a grapefruitban és más citrusfélékben elsősorban flavanonok találhatók, arányuk pedig fajtánként eltérő. A tea és a kakaó a flavan-3-olok ismert forrásai. A zöld teában különösen gyakran mutathatók ki katechinok. A szója és az abból készült termékek, például a tofu, izoflavonoidokat tartalmaznak, többek között genisteint és daidzeint.
A flavonok inkább jellemzőek bizonyos leveles zöldségekre és fűszernövényekre, mint a bogyós gyümölcsökre vagy a szójababra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a termékek csak egyféle flavonoid-osztályt tartalmaznának. Például az alma egyaránt tartalmazhat flavonolokat és flavan-3-olokat, és az egyes anyagok tartalma a fajtától is függ.
Mitől függ a flavonok és más flavonoidok tartalma az élelmiszerekben?
A flavonoidok tartalma akár ugyanazon gyümölcs vagy zöldség két különböző tétele között is eltérhet. Szerepet játszanak a fajta, az érettségi fok, a fényhatás és a termesztési körülmények. Fontos továbbá az is, hogy a növény mely részét fogyasztjuk. Az almák esetében egyes flavonoidok nagyobb koncentrációban fordulnak elő a héjban, mint a húsban, ezért a hámozás befolyásolja azok mennyiségét a kész ételben. Főzés közben a vegyületek egy része átjut a vízbe, egy része pedig a hőmérséklet és az oxigénnel való érintkezés hatására megváltozik. Többek között a hagymával végzett kutatások kimutatták, hogy a hosszú főzés csökkenti a kimutatható flavonolok mennyiségét. A veszteségek azonban a feldolgozás időtartamától és az alkalmazott módszertől függenek. A vízben való főzés, a sütés és a párolás nem ad azonos eredményeket.
„A flavonok és a flavonoidok nem két különálló anyagcsoport. A flavonok a flavonoidok egyik csoportját alkotják, hasonlóan a flavonolokhoz, a flavanonokhoz vagy az antocianinokhoz. Kémiai szerkezetükben és az élelmiszerekben való előfordulásukban különböznek egymástól, ezért a zöldségek, gyümölcsök és fűszernövények sokfélesége lehetővé teszi számos különböző növényi vegyület bevitelét”. Anna Zięba – dietetikus
GYIK – flavonok és flavonoidok
Miben különböznek a flavonok a flavonoidoktól?
A flavonoidok a természetes növényi vegyületek széles csoportját alkotják, míg a flavonok ennek egyik alcsoportját képezik. A flavonok közé tartozik többek között az apigenin és a luteolin. A flavonoidok egyéb osztályai közé tartoznak a flavonolok, a flavanonok, a flavan-3-olok, az izoflavonok és az antocianinok.
A flavonok és a flavonoidok ugyanazok?
Nem teljesen. Minden flavon a flavonoidok közé tartozik, de nem minden flavonoid flavon. A különbségek a molekulák kémiai szerkezetéből adódnak, különösen a kötések típusából és a funkciós csoportok elhelyezkedéséből.
Hogyan lehet felismerni a flavonokat egy termék összetételében?
A legegyszerűbben a konkrét vegyületek nevei alapján, mint például az apigenin, a luteolin, a diosmetin vagy a krizoeriol. Az étrend-kiegészítőkben és a növényi kivonatokban ezeket külön is felsorolhatják, vagy a flavonoidok tágabb csoportjának összetevőiként is szerepelhetnek. Maga a flavonoid-tartalomra vonatkozó információ nem határozza meg a flavonok mennyiségét.
Mely élelmiszerek a legjobb flavonforrások?
Az ismert források közé tartozik a petrezselyem, a zeller, az oregánó, a kakukkfű, a zsálya és a paprika. Az egyes termékek apigenin-, luteolin- és egyéb flavontartalma eltérő, mennyiségük pedig a fajtától és az elkészítési módtól is függ.
Melyek a legfontosabb flavonoid-típusok?
Kiemelhetők többek között a flavonok, a flavonolok, a flavanonok, a flavan-3-olok, az antocianinok és az izoflavonok. Ezekhez tartozó vegyületek példái rendre az apigenin, a kvercetin, a hesperetin, az epikatechin, a cianidin és a genistein.
A kvercetin a flavonok közé tartozik?
Nem. A kvercetin egy flavonol, vagyis a flavonoidok egy másik alcsoportjának képviselője. Többek között a hagymában, az almában és a kelkáposztában található meg. A flavonoktól abban különbözik, hogy kémiai szerkezetében egy további hidroxilcsoport található.
Az apigenin és a luteolin flavonoidok?
Igen. Mind az apigenin, mind a luteolin a flavonoidok közé tartozik, pontosabban a flavonok közé. Az apigenin többek között a petrezselyemben és a kamillában található, míg a luteolin a zellerben, a paprikában és bizonyos fűszernövényekben.
Minden flavonoidnak vannak antioxidáns tulajdonságai?
Számos flavonoid mutat antioxidáns hatást laboratóriumi vizsgálatok során. Ennek intenzitása a vegyület kémiai szerkezetétől és a kísérleti feltételektől függ. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden flavonoid azonos módon hatna az emberi szervezetben.
Segít-e a gyümölcsök és zöldségek színe a flavonoidok felismerésében?
Néha igen. Az antocianinok felelősek számos gyümölcs – például az áfonya vagy az arónia – vörös, lila és kék árnyalataiért. Más flavonoidok színtelenek vagy alig láthatóak lehetnek, ezért pusztán a szín alapján nem lehet megállapítani a tartalmukat.
Csökkenti-e a hőkezelés a flavonoidok tartalmát?
Befolyásolhatja azok mennyiségét és szerkezetét. A flavonoidok egy része főzés közben átjut a vízbe, mások pedig a hő hatására átalakulnak. A változások mértéke a terméktől, a feldolgozás időtartamától és az alkalmazott elkészítési módszertől függ.
Találhatók-e flavonoidok az étrend-kiegészítőkben?
Igen. Lehetnek növényi kivonatok összetevői, valamint olyan készítményeké, amelyek meghatározott vegyületeket tartalmaznak, például apigenint vagy kvercetint. A termékek az egyes anyagok tartalmában eltérnek egymástól, ezért érdemes ellenőrizni a feltüntetett összetételt és a kivonat standardizáltságát.
Van-e ajánlott napi adag a flavonok és a flavonoidok esetében?
Nem határoztak meg egyetlen hivatalos normát sem a flavonok, sem az összes flavonoid együttes napi szükségletére vonatkozóan. Fogyasztásuk az étrendben szereplő növényi termékek típusától és mennyiségétől függ. A változatos zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények és egyéb növényi termékek lehetővé teszik e vegyületcsoport számos képviselőjének bevitelét.
Források:
- Shen, N., Wang, T., Gan, Q., Liu, S., Wang, L., & Jin, B. (2022). Plant flavonoids: Classification, distribution, biosynthesis, and antioxidant activity. Food chemistry, 383, 132531. https://doi.org/10.1016/j.foodchem.2022.132531
- Sebastian, R. S., Wilkinson Enns, C., Goldman, J. D., Martin, C. L., Steinfeldt, L. C., Murayi, T., & Moshfegh, A. J. (2015). A New Database Facilitates Characterization of Flavonoid Intake, Sources, and Positive Associations with Diet Quality among US Adults. The Journal of nutrition, 145(6), 1239–1248. https://doi.org/10.3945/jn.115.213025
- Ren, F., Nian, Y., & Perussello, C. A. (2020). Effect of storage, food processing and novel extraction technologies on onions flavonoid content: A review. Food research international (Ottawa, Ont.), 132, 108953. https://doi.org/10.1016/j.foodres.2019.108953