Mik azok a flavonok? Fajták, források és tulajdonságok
Még jóval a flavonok szerkezetének leírása előtt az ezeket a vegyületeket tartalmazó növényeket természetes színezékek előállítására használták. A sárgás rezeda (Reseda luteola) például Európában a szövetek sárgára festésére szolgált, és 1833-ban írták le az abból nyert luteolint. Ma már tudjuk, hogy a luteolin a flavonok közé tartozik, vagyis a növényekben jelen lévő polifenolok egyik csoportjába. E csoport legismertebb képviselői közé tartozik az apigenin és a diosmetin is.
Mik azok a flavonok, és miben különböznek a többi flavonoidtól? Milyen típusú flavonok léteznek, és milyen jellemzőik vannak? Hol találhatók a flavonok, és mely élelmiszerek tartalmazzák őket? Hogyan szívódnak fel a flavonok a szervezetben? GYIK – flavonok, tulajdonságaik és természetes forrásaik
Mik azok a flavonok, és miben különböznek a többi flavonoidtól?
A flavonok a flavonoidok alcsoportjába tartoznak, vagyis a növények által termelt polifenol-vegyületek közé. Alapszerkezetük két aromás gyűrűből áll, amelyeket egy oxigénatomot tartalmazó harmadik gyűrű köt össze. A flavonok jellegzetes atomelrendezésükkel tűnnek ki a molekulában, ideértve a két szénatom közötti kettős kötést, valamint a szén- és oxigéntartalmú csoportot. A további kémiai csoportok elhelyezkedésének apró eltérései számos különálló anyag kialakulásához vezetnek.
A flavonok nem azonosak a flavonolokkal, a flavanonokkal vagy az antocianinokkal, bár mindannyian a flavonoidok széles családjába tartoznak. A flavonolok, amelyek közé a kvercetin is tartozik, egy további hidroxilcsoporttal rendelkeznek a fő váz harmadik szénatomjánál. A flavanonok, mint például a hesperetin, viszont nem rendelkeznek a flavonokra jellemző kettős kötéssel a molekula ezen részén. A növényekben a flavonok részt vehetnek a virágok színének kialakításában, elnyelhetik az ultraibolya sugárzás egy részét, és védelmi funkciókat láthatnak el a környezeti tényezőkkel szemben. A flavonok részt vesznek továbbá a növények és bizonyos talajmikroorganizmusok – köztük a nitrogénmegkötő baktériumok és a mikorizás gombák – közötti kémiai jelátvitelben is.
Milyen típusú flavonok léteznek, és milyen jellemzőik vannak?
A legismertebb flavonok közé tartozik az apigenin és a luteolin. Szerkezetük hasonló, de a molekulában található egyes kémiai csoportok száma és elhelyezkedése eltér, ami befolyásolja tulajdonságaikat. Más flavonok, mint például a diosmetin, a krizoeriol és az akacetin, szintén kis szerkezeti eltérésekkel különböznek tőlük. A növényekben a flavonok önállóan vagy cukrokkal kötve fordulhatnak elő. Az ilyen kötéseket glikozidoknak nevezik. Ide tartozik többek között az apigenin származéka, az apiin, valamint a luteolin származékai, az orientin és az izoorientin. A cukorral való kötés típusa befolyásolhatja a flavonok stabilitását, valamint az emésztés során történő lebomlásuk módját.
Kiválasztott flavonok és természetes növényi forrásaik
Flawon
Azok a növények, amelyekben előfordul
Petrezselyem, zeller, kamilla, kakukkfű
Paprika, zeller, oregánó, zsálya
bergamott, citrom, narancs
Bergamott, narancs, rozmaring
Bajkál-pajzsvirág, kakukkfű
Hol találhatók a flavonok, és mely élelmiszerek tartalmazzák őket?
A termékekben található flavonok mennyiségét a szabad aglikonok mennyiségeként vagy azok származékaival együtt is megadhatják, ami megnehezíti az elemzési eredmények közvetlen összehasonlítását. Az apigenin egyik leggazdagabb élelmiszer-forrása a petrezselyem. Ez a vegyület a zellerben is megtalálható, különösen a leveleiben, valamint a kamilla virágaiban, amelyeket főzetek készítéséhez használnak. A luteolin forrásai között említhetők többek között az oregánó, a zsálya, a borsmenta, a paprika és az olajbogyó. A flavonok egyes citrusfélékben és azok levében is megtalálhatók, ahol többek között diosmetin- és apigenin-származékok fordulnak elő.
Hogyan szívódnak fel a flavonok a szervezetben?
Az étellel együtt fogyasztott flavonok nem kerülnek teljes egészükben és változatlan formában a véráramba. Glikozidjaik egy része a bél enzimjei által lebomlik, egy része pedig eljut a vastagbélbe, ahol a mikrobióta átalakíthatja őket. A felszívódás után ezek a vegyületek további átalakulásokon mennek keresztül a bélsejtekben és a májban, többek között glükuronsavval vagy szulfátcsoportokkal történő konjugáció révén. Ezért a vérben elsősorban a flavonok metabolitjait mutathatjuk ki, nem pedig nagy mennyiségben a szabad formáikat. Egészséges felnőttek bevonásával végzett vizsgálatban petrezselyem vagy kamillatea fogyasztása után apigenin metabolitok jelenlétét állapították meg a vizeletben és a plazmában. Megjelenésük ideje és a vizelettel kiválasztott mennyiség a terméktől és az apigenin kémiai formájától függően eltérő volt.
„A flavonok természetes növényi vegyületek, amelyek többek között gyógynövényekben, zöldségekben és citrusfélékben fordulnak elő. Legismertebb képviselőik közé tartozik az apigenin és a luteolin. A tudósok érdeklődését nemcsak biológiai hatásuk kelti fel, hanem az is, ahogyan a szervezet felszívja és átalakítja ezeket az anyagokat ”. Anna Zięba – dietetikus
GYIK – flavonok, tulajdonságaik és természetes forrásaik
Mik azok a flavonok, és milyen tulajdonságaik vannak?
A flavonok a flavonoidokhoz tartozó természetes polifenol-vegyületek csoportja. A növényekben többek között részt vesznek az UV-sugárzás elleni védelemben, a virágok színének kialakulásában és a környezeti tényezőkre adott reakciókban. Biológiai aktivitásuk és az emberi szervezetben történő anyagcseréjük tudományos kutatások tárgyát képezik.
Melyek a legfontosabb flavonfajták?
A legjobban ismert flavonok közé tartozik az apigenin, a luteolin, a diosmetin, a krizoeriol és az akacetin. Ezek a vegyületek kémiai szerkezetükben, természetes forrásaikban és anyagcseréjük módjában különböznek egymástól. A növényekben mind szabad formában, mind cukormolekulákhoz kötött formában előfordulhatnak.
Mely élelmiszerekben található a legtöbb flavon?
A flavonok ismert forrásai közé tartozik a petrezselyem, a zeller, a paprika, az oregánó, a kakukkfű, a zsálya és a menta. Ezek a vegyületek egyes citrusfélékben és a főzetek elkészítéséhez használt növényekben is megtalálhatók. Tartalmuk a termék fajtájától, változatától és elkészítési módjától függ.
Miben különböznek a flavonok a flavonoidoktól?
A flavonoidok a növényi vegyületek széles csoportját alkotják, amelybe többek között a flavonok, a flavonolok, a flavanonok és az antocianinok tartoznak. A flavonok ennek egyik alcsoportját képezik, és jellegzetes kémiai szerkezetük van. Például az apigenin a flavonok közé tartozik, míg a kvercetin a flavonolok közé.
Mi az az apigenin, és hol található meg?
Az apigenin az egyik legjobban ismert flavon. Többek között a petrezselyemzöldben, a zellerben, a kakukkfűben és a kamillában található meg. A kutatók elemzik kémiai tulajdonságait, biológiai aktivitását, valamint a szervezet általi felszívódásának és anyagcseréjének módját.
Mi az a luteolin, és melyek a természetes forrásai?
A luteolin számos növényben előforduló természetes flavon. Többek között a paprikában, a zellerben, az oregánóban, a zsályában és a borsmentában található meg. Különböző sejtfolyamatok szempontjából vizsgálják, de a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit nem szabad automatikusan egyenlővé tenni az embereknél igazolt egészségügyi előnyökkel.
A flavonokat jól felszívja a szervezet?
A flavonok felszívódása kémiai szerkezetüktől, az élelmiszerekben előforduló formájuktól, valamint az egyéni emésztési folyamatoktól függ. A vegyületek egy része a bélenzimek és a mikrobióta hatására átalakul, majd a bélben és a májban metabolizálódik. Embereken végzett vizsgálatok igazolták az apigenin metabolitjainak jelenlétét a vérben és a vizeletben a természetes források fogyasztását követően.
Találhatók-e flavonok az étrend-kiegészítőkben?
Igen. Bizonyos flavonok, többek között az apigenin és a luteolin, étrend-kiegészítők és növényi kivonatok összetevői lehetnek. Az egyes készítmények összetétele és hatóanyag-tartalma eltérő. Kiválasztásukkor érdemes figyelni a kivonat standardizáltságára, az ajánlott adagra és a címkén szereplő információkra. A flavonok puszta jelenléte a termékben nem alapozza meg annak gyógyító tulajdonságait.
Források:
Hostetler, G. L., Ralston, R. A., & Schwartz, S. J. (2017). Flavones: Food Sources, Bioavailability, Metabolism, and Bioactivity. Advances in nutrition (Bethesda, Md.), 8(3), 423–435. https://doi.org/10.3945/an.116.012948 Barreca, D., Mandalari, G., Calderaro, A., Smeriglio, A., Trombetta, D., Felice, M. R., & Gattuso, G. (2020). Citrus Flavones: An Update on Sources, Biological Functions, and Health Promoting Properties. Plants (Basel, Switzerland), 9(3), 288. https://doi.org/10.3390/plants9030288 Borges, G., Fong, R. Y., Ensunsa, J. L., Kimball, J., Medici, V., Ottaviani, J. I., & Crozier, A. (2022). Absorption, distribution, metabolism and excretion of apigenin and its glycosides in healthy male adults. Free radical biology & medicine, 185, 90–96. https://doi.org/10.1016/j.freeradbiomed.2022.04.007
HOZZÁADVA:
13/11/2026
A tartalom kizárólag oktatási és tájékoztatási céllal szolgál. Gondoskodunk arról, hogy tartalmuk tartalmilag helyes legyen. Mindazonáltal nem céljuk egyéni szakértői tanács helyettesítése, ami az olvasó konkrét helyzetéhez igazodik.