Hogyan befolyásolja az étrend a koleszterinszintet?

1913-ban publikálták azoknak a kísérleteknek az eredményeit, amelyek során a koleszterinben gazdag étrend a nyulaknál a vér koleszterinszintjének jelentős emelkedését és az artériák falainak változásait idézte elő. Ez volt az egyik első kísérleti bizonyíték, amely összefüggésbe hozta a táplálkozást, a koleszterint és az érelmeszesedéses elváltozások kialakulását, bár az állatmodell miatt az eredményeket nem lehetett közvetlenül az emberekre átvetíteni. Későbbi kutatások kimutatták, hogy a lipidprofilra nem csupán az élelmiszerekben jelen lévő koleszterin mennyisége hat, hanem elsősorban az étrend teljes összetétele.

1. A koleszterin jellemzői
2. Az étrend és a koleszterin
3. Koleszterinszint-vizsgálat
4. GYIK

A koleszterin jellemzői

A koleszterin az emberi szervezetben természetesen előforduló zsíros anyag. Nem szolgáltat energiát, de szükséges a sejtmembránok felépítéséhez, a szteroid hormonok, az epesavak és a D-vitamin termeléséhez. A koleszterin nagy része a szervezetben keletkezik, főként a májban, míg egy része állati eredetű élelmiszerekből, például tojásból, húsból, belsőségekből és tejtermékekből származik.

LDL-koleszterin és HDL-koleszterin

A koleszterin nem oldódik vízben, ezért a vérben lipoproteineknek nevezett részecskékben szállítódik. Az „LDL-koleszterin” és a „HDL-koleszterin” kifejezések nem két különböző koleszterintípust jelölnek, hanem ugyanazon anyag mennyiségét, amelyet eltérő részecskék szállítanak. Az LDL elsősorban a májból a szövetekbe szállítja a koleszterint, és magasabb koncentrációja azt jelenti, hogy több koleszterin kering az alacsony sűrűségű lipoproteinekben. Az HDL többek között részt vesz a koleszterin felvételében a szövetekből és a májba történő szállításában.

A koleszterin becsült tartalma egyes termékekben

Az étrend és a koleszterin

Az étrend a májban zajló lipoprotein-termelés, a belekben történő lipidfelszívódás, valamint az LDL vérből való eltávolításának sebességének megváltoztatásával befolyásolja a koleszterinszintet. A telített zsírsavak magas bevitele korlátozhatja az LDL máj általi felvételét, ezért azok vérszintje emelkedhet.

Étrendi tényezők

A telített zsírok egy részének az olívaolajban, repceolajban, diófélékben, magvakban és halakban található egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírokkal való helyettesítése általában elősegíti az LDL-koncentráció csökkenését. A zabból, árpából, hüvelyesek magjaiból, zöldségekből és gyümölcsökből származó oldható, viszkózus rostok korlátozzák az epekomponensek reabszorpcióját és fokozzák azok kiválasztását, így a máj több koleszterint használ fel az epesavak előállításához. Ezen felül bizonyos növényi eredetű hatóanyagok „versenyezhetnek” a koleszterinnel a bélben történő felszívódásért.

Az EFSA jelenlegi iránymutatásai

Másrészt az energiafelesleg, a nagy mennyiségű hozzáadott cukor és az alkohol fokozhatja a májban a trigliceridek és a nagyon alacsony sűrűségű lipoproteinek termelődését. Az élelmiszerekből származó koleszterin szintén emelheti az LDL-szintet, de a reakció egyénenként eltérő, és az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) a telített zsírokat jelöli meg a koleszterinszintet befolyásoló legfontosabb táplálkozási tényezőként.

Az EFSA szerint a zsíroknak a felnőttek teljes étrendi energiabevitelének 20–35%-át kell biztosítaniuk. 2000 kcal-os energiatartalom mellett ez napi körülbelül 44–78 g zsírnak felel meg. Az omega-6 családba tartozó linolsav esetében a megfelelő bevitel mértékét az energia 4%-ára, az omega-3 családba tartozó alfa-linolénsav esetében pedig az energia 0,5%-ára határozták meg (ezek a savak főként növényi eredetűek). Egy 2000 kcal-ás étrendben ez napi szinten körülbelül 8,9 g, illetve 1,1 g-ot jelent. Felnőttek esetében emellett 250 mg-os elegendő bevitel került megállapításra az eikozapentaén- és dokozahexaénsav, azaz az EPA és a DHA (főként halakból származó) együttes mennyiségére vonatkozóan.

Koleszterinszint-vizsgálat

Felnőttek esetében a teljes koleszterin ideális értéke 190 mg/dl (4,9 mmol/l) alatti koncentráció. Az LDL-koleszterin célkoncentrációja a szív- és érrendszeri kockázattól függ: alacsony kockázat esetén 115 mg/dl alatt, közepes kockázat esetén 100 mg/dl alatt, magas kockázat esetén 70 mg/dl alatt, nagyon magas kockázat esetén pedig 55 mg/dl alatt van.

Az eredmény a májban történő koleszterin termeléstől, a bélben történő felszívódásától, a vérből történő eltávolításától, az epesavak szintéziséhez való felhasználásától és az epével történő kiválasztásától függ. A máj folyamatosan igazítja saját szintézisét a koleszterin beáramlásához és a szervezet igényeihez, de ennek a kompenzációnak a mértéke emberenként eltérő. Szintén fontos szerepet játszanak a gének, a testsúly, a fizikai aktivitás, a pajzsmirigy működése, a társbetegségek és a szedett gyógyszerek.

"A koleszterinszintet nem csupán az étrendben található koleszterin mennyisége befolyásolja. Sokkal nagyobb jelentősége van az étrend egészének – különösen a fogyasztott zsírok típusának, a megfelelő rostmennyiségnek és a normális testsúly fenntartásának." Łukasz Domeracki – dietetikus

GYIK

A magas koleszterinszint mindig a helytelen étrend következménye?

Nem. Az étrend ugyan fontos tényező, de a koleszterinszintet befolyásolják még a genetikai hajlam, az életkor, a testsúly, a fizikai aktivitás, bizonyos betegségek (pl. pajzsmirigy-alulműködés) és egyes gyógyszerek is.

A tojás emeli a koleszterinszintet?

A tojás sok koleszterint tartalmaz, azonban a legtöbb egészséges ember esetében a mérsékelt tojásfogyasztás kisebb hatással van az LDL-szintre, mint az étrendben található túlzott mennyiségű telített zsír. Az étrend összességében játszik fontos szerepet.

Mely élelmiszerek segítenek csökkenteni az LDL-koleszterinszintet?

Kedvező hatással lehetnek a oldható rostokban gazdag élelmiszerek, mint például a zabpehely, az árpa, a hüvelyesek, a zöldségek és gyümölcsök, valamint a diófélék, a magvak, az olívaolaj, a repceolaj és a zsíros halak.

Teljesen ki kell-e iktatni a zsírokat az étrendből?

Nem. A zsírok az étrend elengedhetetlen alkotóelemei. Érdemes azonban korlátozni a telített zsírok fogyasztását, és azokat egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírokkal helyettesíteni.

Helyettesítheti-e az étrend a koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket?

Egyeseknél az életmódváltás jelentősen javíthatja a lipidprofilját. Ha azonban az orvos gyógyszeres kezelést javasol, az étrendnek azt kell kiegészítenie, nem pedig helyettesítenie.

Milyen gyakran érdemes ellenőrizni a koleszterinszintet?

A vizsgálatok gyakorisága az életkortól, az egészségi állapottól és az egyéni szív- és érrendszeri kockázattól függ. Egészséges felnőtteknél érdemes az orvos ajánlásainak megfelelően időszakosan ellenőrizni a lipidprofilt, míg a fokozott kockázatú személyeknél gyakrabban.

Befolyásolja-e a fizikai aktivitás a koleszterinszintet?

Igen. A rendszeres fizikai aktivitás elősegíti a normális testsúly fenntartását, javíthatja a lipidprofilt, és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének egyik alapvető eleme.

Források:

• Asbaghi, O., Choghakhori, R., Ashtary-Larky, D., & Abbasnezhad, A. (2020). Effects of the Mediterranean diet on cardiovascular risk factors in non-alcoholic fatty liver disease patients: A systematic review and meta-analysis. Clinical nutrition ESPEN, 37, 148–156. https://doi.org/10.1016/j.clnesp.2020.03.003
• Koch, C. A., Kjeldsen, E. W., & Frikke-Schmidt, R. (2023). Vegetarian or vegan diets and blood lipids: a meta-analysis of randomized trials. European heart journal, 44(28), 2609–2622. https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehad211
• Chawla, S., Tessarolo Silva, F., Amaral Medeiros, S., Mekary, R. A., & Radenkovic, D. (2020). The Effect of Low-Fat and Low-Carbohydrate Diets on Weight Loss and Lipid Levels: A Systematic Review and Meta-Analysis. Nutrients, 12(12), 3774. https://doi.org/10.3390/nu12123774