Hogyan hat a stressz az emésztésre, és hogyan vezethet hasmenéshez

Az érzelmek emésztésre gyakorolt hatásának egyik első közvetlen megfigyelése még a 19. századból származik. 1833-ban William Beaumont amerikai orvos leírta Alexis St. Martin többéves kutatásainak eredményeit, akinek egy lövés következtében kialakult folyadékátvezető csatorna tette lehetővé a gyomor működésének megfigyelését. Beaumont észrevette, hogy az erős érzelmek megváltoztathatják a gyomornedv-elválasztást és a gyomor kiürülésének sebességét, ami az egyik legkorábbi bizonyíték volt a lelkiállapot és a emésztőrendszer működése közötti összefüggésre.

1. A hasmenés kialakulása
2. A stressz hatása a hasmenésre
3. A hasmenés kezelése
4. GYIK – A stressz és a hasmenés kapcsán leggyakrabban feltett kérdések

A hasmenés kialakulása

Hasmenés akkor jelentkezik, amikor a széklet túl sok vizet tartalmaz, és a székletürítés lazaabbá válik, valamint általában gyakoribbá válik, mint általában. Ennek számos oka lehet. Az egyik leggyakoribb ok a vírusok, baktériumok vagy paraziták által okozott gyomor-bélrendszeri fertőzések. Egyes mikroorganizmusok károsítják a bél nyálkahártyáját, mások pedig olyan toxinokat termelnek, amelyek fokozzák a víz és az elektrolitok a bélbe történő kiválasztását.

A hasmenés étkezéssel is összefügghet. Ha a tápanyagok egy része nem emésztődik meg vagy nem szívódik fel megfelelően, az a bélben marad, és ott visszatartja a vizet. Ez a mechanizmus többek között laktózérzékenység vagy bizonyos poliolok nagy mennyiségű fogyasztása esetén is előfordulhat. A laza széklet szennyezett élelmiszer, túlzott mennyiségű alkohol, nagy adag koffein vagy olyan termékek fogyasztása után is jelentkezhet, amelyekre az adott személy különösen érzékenyen reagál.

A hasmenés többek között egyes antibiotikumok, magnéziumkészítmények, hashajtók, valamint a krónikus betegségek kezelésére alkalmazott gyógyszerek egy részének lehetséges mellékhatása. A krónikus vagy visszatérő laza széklet oka lehet továbbá a gyomor-bélrendszer betegségei vagy a bél-agy kölcsönhatások zavara is. A bélműködés sebességét nemcsak az étkezések, a fertőzések vagy a gyógyszerek befolyásolják, hanem az idegrendszer is. A gyomor-bélrendszer motorikáját és váladéktermelését átmenetileg megváltoztatható tényezők egyike a stressz.

A stressz hatása a gyomor-bélrendszer egyes részeire

A stressz hatása a hasmenésre

A hirtelen fellépő stressz olyan reakciót indít el a szervezetben, amely felkészíti azt a gyors cselekvésre. Ekkor megváltozik az idegrendszer működése és a hormonok kiválasztása, és ennek hatásai a gyomorban és a belekben is érezhetők lehetnek. Néhány embernél a gyomor lassabban, a belek pedig gyorsabban kezdenek működni. Az emésztett táplálék így gyorsabban halad át a bélrendszeren, így a szervezetnek kevesebb ideje marad a benne lévő víz felszívására. Ez hirtelen székletürítési késztetéshez, gyakrabban ismétlődő WC-látogatásokhoz, néha pedig hasmenéshez is vezethet.

A stressz azt is okozhatja, hogy a belek érzékenyebbé válnak. Normális mozgásuk ekkor hullámzásként, görcsökként, hasfájásként vagy hirtelen székelési késztetésként érezhető. Az ilyen tünetek gyakrabban jelentkeznek az irritábilis bél szindrómában szenvedő embereknél.

A krónikus stressz hosszabb ideig zavarhatja a gyomor-bélrendszer működési ritmusát, befolyásolhatja a kiválasztott folyadékok mennyiségét és fokozhatja a belek érzékenységét. Vizsgálják a bélmikrobióta közötti összefüggéseket is, bár ezek a kapcsolatok nem egyszerűek. Egyeseknél a tartós feszültség hasmenéssel járhat, másoknál székrekedéssel, néha pedig mindkét probléma felváltva jelentkezik. A stressz tehát a hasmenést súlyosbító tényezők egyike lehet, de nem mindig az elsődleges oka.

A hasmenés kezelése

A hasmenés elsősorban kiszáradáshoz és elektrolitok – például nátrium és kálium – veszteségéhez vezethet, ami gyengeséget, szédülést, izomgörcsöket és szívműködési zavarokat okozhat. Különösen veszélyes kisgyermekek, idősek és krónikus betegek esetében, valamint akkor, ha hosszú ideig fennáll, nagyon súlyos, vagy lázzal, véres széklettel vagy erős hasi fájdalommal jár.

Hasmenés esetén általában bevált a könnyű, jól tolerálható étrend, amely egyszerű ételeken alapul, és amelyet megfelelő folyadékpótlással kell kiegészíteni. Fogyaszthatunk többek között rizst, főtt burgonyát, banánt, búzakenyeret, főtt sárgarépát, könnyű leveseket és sovány húst, amennyiben ezeket jól toleráljuk.

„A stressz nem csak a fejben létezik. Az idegrendszer és a gyomor-bélrendszer folyamatosan kommunikál egymással, ezért az erős feszültség egyeseknél felgyorsíthatja a bélműködést, fokozhatja a székletürítési késztetést és súlyosbíthatja a hasmenést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ismétlődő bélproblémákat automatikusan a stressznek kell tulajdonítani.” Anna Zięba – dietetikus

GYIK – A stressz és a hasmenés kapcsán leggyakrabban feltett kérdések

Tényleg okozhat a stressz hasmenést?

Igen. Az erős stressz hatással lehet a gyomor-bélrendszer működését szabályozó idegrendszerre. Egyeseknél ez a vastagbél perisztaltikájának felgyorsulásához, fokozott székletürítési késztetéshez és laza széklethez vezet. A reakció azonban egyénileg változó – a stressz székrekedést, hányingert vagy hasfájást is okozhat.

Miért kell WC-re mennem egy fontos esemény előtt?

A stresszes helyzet aktiválja azokat a mechanizmusokat, amelyek a szervezet veszélyre adott reakciójáért felelősek. Ekkor a gyomor-bélrendszer működése is megváltozik. A vastagbél intenzívebben kezdhet összehúzódni, ezért vizsga, nyilvános fellépés, verseny vagy fontos találkozó előtt hirtelen székletürítési késztetés jelentkezhet.

Mennyi ideig tarthat a stressz okozta hasmenés?

Nincs erre vonatkozóan meghatározott időtartam. Egyeseknél a tünetek csak erős feszültség alatt jelentkeznek és gyorsan elmúlnak, másoknál viszont krónikus stressz időszakokban visszatérnek. A hosszan tartó vagy gyakran visszatérő hasmenést azonban nem szabad önállóan „ideges” hasmenésnek tekinteni, mivel más oka is lehet.

A stressz súlyosbíthatja az irritábilis bél szindrómát?

Igen. Az irritábilis bél szindróma (IBS, angolul Irritable Bowel Syndrome) a bél–agy közötti interakció zavarai közé tartozik. A stressz és az erős érzelmek egyeseknél súlyosbíthatják a hasi fájdalmat, a székletürítés ritmusának változását, a hasmenést vagy a székrekedést.

Mit érdemes enni stressz okozta hasmenés esetén?

A legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás. Az ételek legyenek egyszerűek és jól emészthetők. Választhatunk például rizst, főtt burgonyát, búzakenyeret, banánt, főtt sárgarépát, könnyű leveseket vagy sovány húst. Nincs szükség éhezésre, viszont érdemes ideiglenesen korlátozni azokat az ételeket, amelyek egyénileg súlyosbítják a tüneteket.

A kávé súlyosbíthatja-e a stressz okozta hasmenést?

Lehetséges. A koffein egyeseknél serkenti a bélműködést. Ha a stresszt már eleve fokozott emésztőrendszeri motilitás kíséri, a nagy mennyiségű kávé vagy más koffeintartalmú italok fogyasztása tovább növelheti a székletürítési késztetést.

Hasmenés esetén pótolni kell az elektrolitokat?

Súlyos hasmenés esetén a vízzel együtt elektrolitok is vesznek el, elsősorban nátrium és kálium. Ilyenkor különösen fontos a megfelelő folyadékpótlás. Nagyobb folyadékvesztés esetén megfelelő összetételű, szájon át szedhető rehidratáló folyadékokat kell alkalmazni.

Mikor nem szabad a hasmenést stresszel magyarázni?

Orvosi konzultációra különösen akkor van szükség, ha a hasmenés hosszan tartó vagy visszatérő, illetve ha vér jelenik meg a székletben, magas láz, erős hasi fájdalom, egyértelmű kiszáradási tünetek, gyengeség vagy akaratlan testsúlycsökkenés kíséri. A stressz fokozhatja a bélpanaszokat, de más lehetőségek figyelembevétele nélkül nem szabad automatikusan annak okának tekinteni.

Források:

• Tache, Y., Larauche, M., Yuan, P. Q., & Million, M. (2018). Brain and Gut CRF Signaling: Biological Actions and Role in the Gastrointestinal Tract. Current molecular pharmacology, 11(1), 51–71. https://doi.org/10.2174/1874467210666170224095741
• Mönnikes, H., Tebbe, J. J., Hildebrandt, M., Arck, P., Osmanoglou, E., Rose, M., Klapp, B., Wiedenmann, B., & Heymann-Mönnikes, I. (2001). Role of stress in functional gastrointestinal disorders. Evidence for stress-induced alterations in gastrointestinal motility and sensitivity. Digestive diseases (Basel, Switzerland), 19(3), 201–211. https://doi.org/10.1159/000050681
• Chang, Y. M., El-Zaatari, M., & Kao, J. Y. (2014). Does stress induce bowel dysfunction?. Expert review of gastroenterology & hepatology, 8(6), 583–585. https://doi.org/10.1586/17474124.2014.911659