Kazein fehérje – érdemes használni?

A kazein a tejfehérje azon fehérjefrakciói, amelyek a savóból kiválnak, és a sajtgyártás során alvadékot képeznek. A kazein a legmagasabb biológiai értékű fehérjék közé tartozik, mivel ideális aminosav-összetételű, vagyis olyan aminosav-összetételű, amely biztosítja a fehérjeszintézis optimális lefolyását a szervezetünkben.

1. Anabolikus aktivitás
2. Honnan származik a vita?
3. Kazomorfina kontra morfina
4. Hogyan értelmezhető ez a probléma?
5. Hogyan magyarázzák ezt a szakértők?
6. A kazein uralkodik

Anabolikus aktivitás

A fehérjeszintézis az egyik legfontosabb anyagcsere-folyamat, amely fenntartja szervezetünk fizikai teljesítőképességét és egészségi állapotát. Kutatások kimutatták, hogy a kazein valószínűleg az a táplálkozási fehérje, amely általánosságban a legmagasabb anabolikus aktivitással rendelkezik, vagyis a legjobban stimulálja a fehérjeszintézist (beleértve az izomépítést) az emberi szervezetben.

Honnan származik a vita?

Az úgynevezett kazein valójában a kazein csoportba tartozó több fehérje keveréke. A kazeinok a tehéntejben található fehérjék közel 80%-át teszik ki. A kazeinok négy különböző altípusba sorolhatók: α-s1-kazein, α-s2-kazein, κ-kazein és β-kazein (béta-kazein), amely az egyik leggyakoribb altípus, és a tehéntejben található kazeinok teljes tömegének körülbelül 30%-át teszi ki.

És éppen a béta-kazein az, ami problémákat és félreértéseket okoz, amelyekről sok olvasó már bizonyára hallott. Jelen cikkben megpróbálom értékelni, hogy ez a probléma mennyire valós és mennyire képzeletbeli.

A probléma lényege

A tejelő tehenek genetikai jellemzői alapján 13 genetikai variáns létezik a béta-kazeinnek, amelyek közül az A1 és A2 variánsok dominálnak, és ezek a leggyakoribbak a világszerte tenyésztett tejelő szarvasmarhafajtákban. A két genetikai forma közötti különbség egyetlen mutációban áll, amely a béta-kazein fehérjelánc 67. pozíciójában egy aminosav cseréjéhez vezet; az A1 változatban a hisztidin helyettesíti a prolin, amely az A2 változatban változatlan marad. Ez a mutáció állítólag a tejelő tehenek tejhozamának növelése érdekében végzett szelekció eredménye.

A hisztidin jelenléte a béta-kazein A1 változatában lehetővé teszi a gyomor-bélrendszer enzimjeinek, hogy azt hasítsák, ami a béta-kazomorfin-7 (BCM-7) peptid felszabadulását eredményezi az emésztés során, ami az A2 változatban nem történik meg a prolin jelenléte miatt. Ezért más tejtermelő állatok, például juhok vagy kecskék tejének és tejtermékeinek fogyasztása, amelyek csak az A2 béta-kazein variánssal rendelkeznek, nem eredményezi a BMC-7 felszabadulását a gyomor-bél traktusban.

Kazomorfina kontra morfina

Kiderült, hogy a BCM-7 egy peptid, amely képes kötődni az emberi központi idegrendszerben és emésztőrendszerben található opioid receptorokhoz, vagyis elméletileg ugyanúgy hat, mint a morfina, ahonnan egyébként a neve is származik – kazomorfina. Ennek következtében a BCM-7 potenciálisan befolyásolhatja a gyomor-bélrendszer fiziológiáját, valamint hatással lehet más szervrendszerekre is, például az idegrendszerre, a szív- és érrendszerre, a hormonális rendszerre vagy az immunrendszerre.

A kutatások valóban kimutatták a kazein A1 fogyasztása és olyan egészségügyi problémák közötti összefüggést, mint a laktózérzékenység, az autizmus, az 1-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a hirtelen csecsemőhalál és a krónikus székrekedés gyermekeknél.

Hogyan értelmezhető ez a probléma?

Néhány fogyasztó, akikkel beszélgetni volt alkalmam, úgy értelmezik ezeket a kutatási eredményeket, hogy a tehéntej és tejtermékek (pl. kazein alapú magas fehérjetartalmú táplálék-kiegészítők) fogyasztása gyomorproblémák, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, valamint mentális betegségek kialakulásához vezet.

Ez nyilvánvalóan abszurd!

Ha így lenne, akkor a tejszínhús és tejtermékek milliárdnyi fogyasztójának többsége súlyosan beteg lenne. A közelmúltban publikált, átfogó kutatási áttekintés szerint az A1 kazein és a BCM-7 peptid problémája csak egy szűk csoportot érint, akik bizonyos ételintoleranciával, krónikus betegségekkel vagy mentális zavarokkal küzdenek.

Hogyan magyarázzák ezt a szakértők?

Emésztőrendszerünkben működik a dipeptidil peptidáz IV (DPP-IV), amely a peptidek szabad aminosavakra történő lebontásáért felelős fő enzim. A DPP-IV a BCM-7 lebontásáért is felelős fő enzim. Normális fiziológiai körülmények között a BCM-7 olyan gyorsan bomlik le az emésztőrendszerben, hogy soha nem éri el azt a koncentrációt, amely káros hatással lehet az egészségre. Érdekes módon, alacsony dózisokban a BCM-7 paradox módon még egészségre is nagyon jótékony hatással bizonyult, többek között gyulladáscsökkentő hatással a belekben.

A fent említett egészségügyi problémák viszont a DPP-IV enzim aktivitásának gátlásával, a bélflóra zavaraival és a bélfal fokozott permeabilitásával, ami viszonylag magas BCM-7 peptidkoncentrációt eredményez a gyomor-bél traktusban és a véráramban, valamint a túlzott aktivitásának nemkívánatos tüneteinek megjelenését.

A kazein uralkodik

Azok, akik a fent említett betegségekben szenvednek, általában tudják, hogy csak A1 kazeinmentes tejtermékeket szabad fogyasztaniuk, vagyis főleg kecske- és juhtejből készült termékeket, amelyek fogyasztása javítja az egészségi állapotukat. Azok viszont, akik nem szenvednek ilyen problémáktól, valószínűleg bátran fogyaszthatnak bármilyen tejterméket. A kazeinre vonatkozó jelenlegi kutatások eredményeit figyelembe véve talán még arra is ösztönözni kellene őket...

Mint kiderült, a kazein fogyasztása jelentős szerepet játszhat a gyomor-bélrendszer rákos megbetegedéseinek megelőzésében, valamint a koleszterinszint és a fogak egészségének fenntartásában.

Források:

• https://vetdergikafkas.org/uploads/pdf/pdf_KVFD_2514.pdf
• https://www.mdpi.com/2304-8158/12/17/3151).
• https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3407276/
• https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5149046/