Memóriazavarok – mi okozza őket, és hogyan lehet kezelni őket?

Mindenkivel előfordul, hogy elfelejti, hová tette a kulcsait, nem emlékszik egy újonnan megismert személy nevére, vagy belép egy szobába, és elgondolkodik, hogy tulajdonképpen miért is jött oda. Az ilyen jellegű egyszeri esetek teljesen természetesek, és nem feltétlenül jelentenek egészségügyi problémát. Előfordul azonban, hogy a koncentrációs és memóriaproblémák egyre gyakrabban jelentkeznek, megnehezítik a mindennapi életvitelünket, és aggodalmat kezdenek kelteni.

1. Nem csak az életkor
2. A memória romlása mindig az öregedést jelenti?
3. Stressz és túlstimuláció – a memóriaproblémák gyakori okai
4. Az alvás – a memória legjobb szövetségese
5. Az étrend fontos szerepet játszik az agy működésében
6. A mozgás nem csak az izmokat támogatja
7. Hogyan edzhetjük a memóriánkat?
8. Segíthetnek-e az étrend-kiegészítők?
9. GYIK
10. Összefoglalás

Nem csak az életkor

Bár az életkor előrehaladtával bizonyos kognitív folyamatok lelassulhatnak, a memória romlása nem mindig kapcsolódik a szervezet öregedéséhez. Nagyon gyakran a krónikus stressz, az alváshiány, a túlterheltség vagy a helytelen életmód felelős érte. A jó hír az, hogy sok esetben a mindennapi szokásokkal hatékonyan támogathatjuk az agy működését.

A memória romlása mindig az öregedést jelenti?

Az életkor előrehaladtával az agy, hasonlóan más szervekhez, természetes változásokon megy keresztül. Az információfeldolgozás kissé lassabbá válhat, és bizonyos tények felidézése több időt vehet igénybe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden idős embernek komoly memóriaproblémái lesznek. Sok embernél a kognitív funkciók hosszú évekig nagyon jó szinten maradnak.

Sőt, a memóriával egyre gyakrabban küzdenek a fiatalok és a középkorúak is. Az intenzív életritmus, az okostelefon folyamatos használata, a többfeladatos munkavégzés és az információtúlterhelés miatt az agy folyamatosan terhelve van. Ennek következtében nehezebb összpontosítani, és az új információk megjegyzése kevésbé hatékony.

Stressz és túlstimuláció – a memóriaproblémák gyakori okai

A memória romlásának egyik leggyakoribb oka a krónikus stressz. Stresszes helyzetekben a szervezet nagyobb mennyiségű hormont termel, amelyek segítenek megbirkózni a rövid távú veszélyekkel. Ha azonban a feszültség hetekig vagy hónapokig fennáll, negatívan befolyásolhatja a koncentrációt, a tanulási képességet és a memóriát.

Nem elhanyagolható tényező a túlstimuláció sem. A mai agy szinte szünet nélkül fogad új információkat – értesítéseket a telefonról, üzeneteket, közösségi médiát, hirdetéseket vagy más feladatok elvégzése közben folytatott beszélgetéseket. Az ingerek túlzott mennyisége miatt nehezebb a figyelmet egyetlen tevékenységre összpontosítani, pedig éppen a figyelem a hatékony memorizálás első lépése.

Az alvás – a memória legjobb szövetségese

Még a legjobban működő agynak is szüksége van pihenésre. Éppen alvás közben történik meg a nap folyamán megszerzett információk rendszerezése és az új emlékek rögzítése. A túl rövid vagy szakadozott alvás koncentrációs problémákhoz, a tények lassúbb összekapcsolásához, valamint az információk felidézésének nehézségeihez vezethet.

A rendszeres lefekvési idő, az elektronikus eszközök használatának korlátozása lefekvés előtt, valamint a megfelelő éjszakai pihenési feltételek megteremtése már néhány hét után is jelentősen javíthatja a memória működését.

Az étrend fontos szerepet játszik az agy működésében

Az agy sok energiát fogyaszt, ezért rendszeres tápanyag-utánpótlásra szorul. Az étrend alapját egy változatos, zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonafélékben, hüvelyesekben, diófélékben és tengeri halakban gazdag étrendnek kell képeznie. Érdemes figyelni a megfelelő folyadékpótlásra is. Már a kis mértékű kiszáradás is ronthatja a koncentrációt és a kognitív képességeket. Fontos továbbá az étkezések rendszeressége is. A hosszú étkezésközi szünetek és a nagyon szigorú étrendek energiacsökkenéshez, fáradtságérzethez és koncentrációs nehézségekhez vezethetnek.

A mozgás nem csak az izmokat támogatja

A rendszeres fizikai aktivitás nemcsak a keringési rendszerre, hanem az agy működésére is jótékony hatással van. A terhelés során javul a véráramlás, és az idegsejtek jobb oxigén- és tápanyagellátást kapnak. A kutatások azt mutatják, hogy a fizikailag aktív emberek gyakran jobb eredményeket érnek el a memóriát és a kognitív funkciókat értékelő tesztekben, mint azok, akik ülő életmódot folytatnak. Nem kell rögtön maratonra készülni. Már a rendszeres séták, a kerékpározás, az úszás vagy a nyugodt futás is pozitívan befolyásolhatja a szellemi teljesítőképességet.

Hogyan edzhetjük a memóriánkat?

Az agynak, akárcsak az izmoknak, rendszeres kihívásokra van szüksége. Az „agyi kondíció” fenntartásának jó módja az új készségek elsajátítása, a könyvolvasás, a keresztrejtvények megoldása, az idegen nyelv tanulása vagy egy hangszer megszólaltatása. Fontos továbbá a többfeladatos munkavégzés korlátozása is. Sokkal könnyebb megjegyezni az információkat, ha egy tevékenységre koncentrálunk, ahelyett, hogy egyszerre több dolgot próbálnánk csinálni.

Segíthet továbbá a nap tervezése, jegyzetek készítése és a fontos időpontok feljegyzése is. A naptár használata nem jelenti azt, hogy gyenge a memóriánk, hanem lehetővé teszi, hogy az agyunkat tehermentesítsük az összes információ tárolásának szükségességétől.

Segíthetnek-e az étrend-kiegészítők?

Az agy megfelelő működésének támogatásában továbbra is az egészséges életmód a legfontosabb. Az étrend-kiegészítők nem helyettesíthetik a kiegyensúlyozott étrendet, a megfelelő mennyiségű alvást és a rendszeres testmozgást, azonban bizonyos helyzetekben kiegészíthetik a mindennapi étrendet.

Az idegrendszer megfelelő működése szempontjából többek között a B-vitaminok is fontos szerepet játszanak. A jóváhagyott egészségügyi állítások szerint a B6-vitamin és a B12-vitamin hozzájárul az idegrendszer megfelelő működéséhez, valamint a pszichológiai funkciók megfelelő működéséhez. Hasonló állítások vonatkoznak a folsavakra is. Ha az étrend nem fedezi a szükségletet, vagy a vizsgálatok hiányt igazolnak, az orvos vagy a dietetikus javasolhat megfelelő kiegészítő szedését.

Érdemes figyelmet fordítani az omega-3 zsírsavakra is, amelyek a sejtmembránok fontos alkotóelemei. Leginkább zsíros tengeri halak fogyasztásával lehet őket bevinni, és azok, akik nem fogyasztanak ilyen halakat, szakemberrel való konzultációt követően fontolóra vehetik a kiegészítő szedését.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha a memóriaproblémák hirtelen jelentkeztek, gyorsan súlyosbodnak, vagy kezdik akadályozni a mindennapi életvitelét, ne vegye őket könnyedén. Orvosi konzultációra van szükség akkor is, ha a memóriaproblémák beszédzavarokkal, mozgási nehézségekkel, erős fejfájással, viselkedésbeli változásokkal vagy tájékozódási zavarokkal járnak együtt.

A szakorvos elrendelheti a megfelelő vizsgálatokat, hogy kizárja többek között a vitaminhiányt, a pajzsmirigy-működési zavarokat, a gyógyszerek mellékhatásait vagy a neurológiai betegségeket. Minél hamarabb derül ki a problémák oka, annál nagyobb az esély a hatékony kezelésre.

„A memória nem kizárólag az életkortól függ. Arra, hogy mennyire hatékonyan jegyezünk meg és dolgozzuk fel az információkat, hatalmas hatással vannak a mindennapi szokásaink – az alvás minősége, a stressz szintje, a fizikai aktivitás vagy az étkezési szokások. Mielőtt a memóriát támogató étrend-kiegészítőkhöz nyúlnánk, érdemes gondoskodni ezekről az alapvető tényezőkről, mivel ezek határozzák meg leggyakrabban agyunk teljesítményét.” Tomasz Maciołek – gyógytornász

GYIK

Normálisak-e a memóriaproblémák az öregedéssel?

Bizonyos mértékig igen. Az öregedéssel az információfeldolgozás lelassulhat, azonban az alkalmi feledékenység nem feltétlenül jelenti azt, hogy betegség áll fenn. Ha a memóriaproblémák egyértelműen súlyosbodnak, vagy megnehezítik a mindennapi életvitelét, érdemes orvoshoz fordulni.

A stressz ronthatja a memóriát?

Igen. A krónikus stressz megnehezítheti a koncentrációt, a tanulást és az új információk megjegyzését. A stresszhormonok tartósan emelkedett szintje nem kedvez az agy megfelelő működésének.

Hogyan hat az alvás a memóriára?

Alvás közben az agy rendszerezi és rögzíti a nap folyamán megszerzett információkat. A túl rövid vagy rossz minőségű alvás ronthatja a koncentrációt, és megnehezítheti a korábban megjegyzett információk felidézését.

Van-e hatása az étrendnek az agy működésére?

Igen. A zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonafélékben, halakban, diófélékben és egészséges zsírokban gazdag, kiegyensúlyozott étrend biztosítja az idegrendszer megfelelő működéséhez szükséges tápanyagokat. A megfelelő folyadékpótlás is fontos.

Milyen tevékenységek segítik a memória edzését?

Az agy stimulálására jó módszer a könyvolvasás, az idegen nyelvek tanulása, a keresztrejtvények megoldása, a hangszeren való játék vagy új készségek elsajátítása. Előnyös továbbá a többfeladatos munkavégzés korlátozása és az egy feladatra való koncentrálás.

Javítják-e a kiegészítők a memóriát?

Megállapított hiányállapotok esetén az orvos kiegészítő szedését javasolhatja, pl. B-vitaminok vagy más tápanyagok formájában.

Befolyásolja-e a fizikai aktivitás a memóriát?

Igen. A rendszeres testmozgás javítja az agy vérellátását és támogatja annak megfelelő működését. Még a napi séták vagy a kerékpározás is kedvezően hatnak a koncentrációra és a kognitív funkciókra.

Mikor kell orvoshoz fordulni a memóriaproblémák miatt?

Ha a tünetek hirtelen jelentkeztek, gyorsan súlyosbodnak, megnehezítik a mindennapi életvitelét, vagy olyan tünetek kísérik őket, mint beszédzavar, dezorientáció, mozgási nehézségek vagy erős fejfájás, akkor a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulnia. A korai diagnózis lehetővé teszi számos olyan betegség kizárását vagy felismerését, amelyek befolyásolhatják a memória működését.

Összefoglalás

A memóriaproblémák nem kizárólag az idősek sajátosságai. Egyre gyakrabban érintik a fiatalokat is, akik állandó rohanásban élnek, stresszel és túlzott ingerekkel küzdenek. Sok esetben az alvásminőség javítása, a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő folyadékpótlás és a többfeladatos munkavégzés korlátozása jelentősen javíthatja a koncentrációt és a memóriát. Érdemes továbbá rendszeresen új kihívásokkal stimulálni az agyat. Ha azonban a memóriával kapcsolatos nehézségek egyre súlyosabbá válnak, vagy más aggasztó tünetek is kísérik őket, ne halogassuk az orvoshoz fordulást, mivel a gyors diagnózis döntő jelentőségű lehet a további kezelés szempontjából.

Források:

https://www.nia.nih.gov/health/memory-loss-and-forgetfulness/memory-problems-forgetfulness-and-aging