Probiotikum reggel éhgyomorra. Mikor kell szedni a probiotikumokat?

A probiotikumok, azaz az ember számára hasznos élő baktériumok, kapszulákban vagy tasakokban, évek óta nagy érdeklődésnek örvendenek, mivel hatékonyan támogatják az egészséges bélműködést. Egyre többen használják őket az emésztés, az immunrendszer és a mentális egészség javítása érdekében, azonban még mindig felmerülnek kérdések a használatukkal kapcsolatban. A baktériumtörzsek kiválasztása és az adagolás meghatározása mellett az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés az, hogy a probiotikum szedésének ideje hatással van-e a hatékonyságára.

probiotikumok

  1. A baktériumok szerepe a belekben
  2. A legismertebb probiotikumok
  3. Probiotikumok alkalmazásának ideje

A baktériumok szerepe a belekben

Az emésztés támogatása és vitaminok termelése

A bélbaktériumok az emberi emésztőrendszerben élő hatalmas mikroorganizmus-közösség, amely billió sejtből áll és több száz, különböző tulajdonságú fajt tartalmaz. Ezek alkotják az úgynevezett bélmikrobiómát, és számos fontos funkciót látnak el a szervezetben. Támogatják az emésztést, segítve a szervezetben az ember által nem emészthető tápanyagok lebontását, emellett maguk is termelnek vitaminokat, például K-vitamint és egyes B-vitaminokat.

Butiráttermelés és védőfunkció

Rövid láncú zsírsavakat, például butirátot termelnek, amelyek táplálják a bélsejteket, részt vesznek az immunrendszer szabályozásában, megvédve a szervezetet a káros mikroorganizmusok túlzott szaporodásától, és támogatják a szervezet természetes védekező mechanizmusait. Egyre több kutatás bizonyítja a bélbaktériumok idegrendszerre és pszichofizikai közérzetre gyakorolt hatását is, mivel kémiai jelekkel kommunikálnak az aggyal.

A emberi szervezet, mint gazda, és a bélflóra közötti kapcsolat egy kedvező szimbiózis kialakulásán alapul. A szimbiotikus mikroorganizmusok számos hasznos funkciót látnak el szervezetünkben.” Łukasz Domeracki – élelmiszertechnológus

A legismertebb probiotikumok

probiotikumok

A probiotikumok élő baktériumokat tartalmazó készítmények, amelyek együttműködnek az emberi bélflórával. A legjobban kutatott probiotikus törzsek közé tartozik a Lactobacillus rhamnosus GG, a Saccharomyces boulardii és a Bifidobacterium lactis BB-12, amelyek hatékonyságát számos klinikai vizsgálat igazolta. A L. rhamnosus GG-t leggyakrabban az antibiotikumokkal kapcsolatos hasmenés kockázatának csökkentésére és az immunrendszer támogatására használják. A S. boulardii segít lerövidíteni az utazás során jelentkező hasmenés időtartamát, és Clostridioides difficile és Helicobacter pylori fertőzések esetén alkalmazzák. A B. lactis BB-12 ismert a gyermekek emésztőrendszerének működésének javításáról, és erősítheti az immunválaszt.

Az emberre jótékony baktériumok hatásának területei és mechanizmusai

Hatáskör

Mechanizmus

Emésztőrendszer

Kórokozók, toxinok gátlása, tápanyagok lebontásának elősegítése

Immunrendszer

Védelmi sejtek aktiválása, antitestek termelése

Anyagcsere

Rövid láncú zsírsavak (a beleket tápláló) és vitaminok termelése

Idegrendszer

Neurotranszmitterek termelése a bél-agy kommunikációs tengelyben 

Probiotikumok alkalmazásának ideje

A kutatások azt mutatják, hogy egyes probiotikumok jobban tolerálják a gyomor áthaladását, ha zsírtartalmú étkezés közben vagy közvetlenül előtte fogyasztják őket, mert ilyenkor a gyomor pH-ja átmenetileg emelkedik, és a környezet kevésbé savas lesz, ami elősegíti a baktériumok túlélését és eljutását a célhelyre, azaz a belekbe.

Ezenkívül a rostforrásokat tartalmazó ételek, azaz zöldségek és/vagy gyümölcsök, valamint magvak és/vagy diófélék, illetve fermentált termékek, mint a kefir vagy a savanyú uborka, prebiotikumot, azaz táptalajt biztosíthatnak a bélbaktériumok számára, amely lehetővé teszi növekedésüket és szaporodásukat.

Érdemes hozzátenni, hogy a probiotikumokat jobb napközben bevenni, mint éjszaka, mert egyeseknél átmeneti puffadást és gázok kialakulását okozhatják. Antibiotikum-kezelés alatt fontos, hogy legalább két óra szünet legyen a probiotikum és az antibiotikum bevétele között.

Források:

  • Tompkins, T. A., Mainville, I., & Arcand, Y. (2011). The impact of meals on a probiotic during transit through a model of the human upper gastrointestinal tract. Beneficial microbes, 2(4), 295–303. https://doi.org/10.3920/BM2011.0022
  • Treven, P., Paveljšek, D., Bogovič Matijašić, B., & Mohar Lorbeg, P. (2024). The Effect of Food Matrix Taken with Probiotics on the Survival of Commercial Probiotics in Simulation of Gastrointestinal Digestion. Foods (Basel, Switzerland), 13(19), 3135. https://doi.org/10.3390/foods13193135

 

ÁRUCIKK ÉRTÉKELÉSE:
0 / 5 5 0
SFD