Az vashiány továbbra is az egyik leggyakoribb táplálkozási probléma a kisgyermekek körében, annak ellenére, hogy a megelőzés és az egészségügyi oktatás terén jelentős előrelépések történtek. A 6. és 36. élethónap közötti időszak különösen magas kockázattal jár, mivel a növekedés üteme gyakran meghaladja a táplálkozásból fedezhető szükségletet. A hiány megelőzésének és kezelésének hatékony megközelítése mind megfelelő diagnosztikát, mind egyénre szabott táplálkozási ajánlásokat, beleértve a kiegészítőket is, igényel.
![vaskapszula egy gyermek kezében]()
- Az vashiány tünetei és diagnosztikája
- Az vashiány előfordulása és okai
- Az vas anyagcseréjéhez szükséges kulcsfontosságú összetevők
- Vas hiányának leküzdése
Az vashiány tünetei és diagnosztikája
A gyermekek vashiányának diagnosztizálására vonatkozó jelenlegi ajánlások a klinikai tünetek értékelésének és a laboratóriumi mutatók elemzésének kombinációján alapulnak, mivel a klinikai kép nem feltétlenül egyértelmű vagy kifejezett, különösen a hiány kezdeti stádiumaiban.
A leggyakrabban megfigyelt tünetek a következők:
- a bőr és a nyálkahártyák sápadtsága
- apátia
- könnyű fáradékonyság
- koncentrációcsökkenés
- tanulmányi eredmények romlása
- ingerlékenység
- lassú pszichomotoros fejlődés
- csecsemőknél kognitív és motoros fejlődés késése.
- Egyes gyermekeknél pica tünetei, azaz rendellenes étvágy, pl. föld, jég vagy papír evése jelentkezhet.
Ha gyanúja van...
Vashiány gyanúja esetén alapvető laboratóriumi vizsgálatok elvégzése ajánlott, amelyek elsősorban a hemoglobin (Hb) koncentrációját mérik, ami lehetővé teszi az anémia jelenlétének kimutatását, azonban nem elegendő a vashiány mint annak okának megerősítéséhez. Ezért fontos meghatározni a vasanyagcsere mutatóit, mint például a ferritin (a szervezetben a vasat tároló fő fehérje), a transferrin, a transferrin vas-telítettség (TSAT), a szérum vas-koncentrációja és a teljes vas-kötő képesség (TIBC).
Ferritin
Különös figyelmet kell fordítani a ferritinre, mivel alacsony koncentrációja a legspecifikusabb mutatója a vashiánynak, de érdemes megjegyezni, hogy a ferritin egy akut fázisú fehérje is, ami azt jelenti, hogy szintje gyulladásos állapotokban a tényleges vaskészletektől függetlenül emelkedhet.
Az vashiány előfordulása és okai
A vas hiány továbbra is az egyik leggyakoribb táplálkozási rendellenesség a 6–36 hónapos gyermekek körében, annak ellenére, hogy a táplálkozási normák javultak. Európában gyakorisága jelentősen ingadozik, és többek között a társadalmi-gazdasági státusztól, a táplálkozási módtól (anyatej, tehéntej, tápszer), a régiótól és a szervezet gyulladásos állapotától függ. A 6–12 hónapos csecsemőknél a vas hiányának aránya 2–25%, a 12–36 hónapos gyermekeknél pedig 3–48% volt, a legmagasabb értékeket Kelet-Európában regisztrálták.
Vérszegénység
A vas hiányából eredő vérszegénység ritkábban fordult elő, bár Kelet-Európában elérte az 50%-ot, míg Nyugat-Európában <5% volt. Még a nyugat-európai egészséges gyermekek populációjában is körülbelül 20–30% lehet alacsony vasellátottságú, annak ellenére, hogy az átlagos bevitel az ajánlásokon belül van.
Ázsiai és afrikai adatok szerint az 5 év alatti gyermekeknél az átlagos vashiány előfordulási gyakorisága 17,95%, az anémiaé pedig 16,42%, különösen a 2 év alatti, többgyermekes és alacsony születési súlyú gyermekeknél.
A túlsúly és az elhízás növelik a kockázatot
Érdekes módon nemcsak az alultápláltság, hanem a túlsúly és az elhízás is növeli a hiány kockázatát. Ez összefüggésben áll a krónikus gyulladással és a hepcidin túltermelésével, amely korlátozza a vas felszívódását és felszabadulását a szövetekből. A növényi alapú étrend, amely tele van vas felszívódását gátló anyagokkal (például fitinsav, polifenolok), szintén súlyosbíthatja ezt az állapotot. A felszívódást zavarhatják a bélflóra változásai is, amely elhízás vagy bizonyos gyógyszerek hosszú távú szedése esetén elveszíti képességét a mikrotápanyagok rendelkezésre állásának elősegítésére.
Az vas anyagcseréjéhez szükséges kulcsfontosságú összetevők
Az vas bevitelén túlmenően az elem anyagcseréjéhez néhány vitamin is kulcsfontosságú: C-vitamin javítja a nem hem vas felszívódását és oldható komplexeket képez, míg a B-vitaminok – piridoxin (B6), folsav (B9) és kobalamin (B12) – elengedhetetlenek a normális eritropoézishez. Hiányuk megaloblastikus vérszegénységhez, a vérsejtek érésében bekövetkező zavarokhoz és a vas hatékony felhasználásának zavarához vezethet, még akkor is, ha megfelelő mennyiségben van jelen.
Vasigény gyermekeknél
|
A gyermek életkora
|
Ajánlott napi vasbeviteli mennyiség (mg/nap)
|
|
0–6 hónap
|
0,3 (átlagos bevitel anyatejből)
|
|
7–12 hónap
|
11
|
|
1–3 év
|
7
|
|
4–6 év
|
10
|
|
7–9 év
|
10
|
|
10–12 év (fiúk)
|
10
|
|
10–12 év (lányok)
|
10
|
|
13–18 év (fiúk)
|
12
|
|
13–18 év (lányok)
|
15
|
Vas hiányának leküzdése
![gyermek vaskapszulával]()
A gyermekek vas hiányát megelőző étrendnek tartalmaznia kell hem vasban gazdag termékeket, mint például vörös hús, baromfi és hal, amelyek magas biológiai hozzáférhetőséggel rendelkeznek.
Ne feledkezzen meg a C-vitaminról
Érdemes beépíteni a nem hem-vasat tartalmazó forrásokat is, mint a hüvelyesek, a leveles zöldségek vagy a teljes kiőrlésű gabonatermékek, és ne feledkezzen meg a C-vitamin (pl. citrusfélékből vagy paprikából) egyidejű fogyasztásáról, amely elősegíti a vas felszívódását.
A gyermekek vas hiányának és a vas hiányából eredő vérszegénységnek a jelenlegi terápiás megközelítése elsősorban a vas orális kiegészítésén alapul, leggyakrabban vas-szulfát formájában, amely hatékony, de viszonylag gyakran okoz mellékhatásokat a gyomor-bél traktusban. Az alternatívák, mint például a polimaltóz-komplexek és a vas-bisglicinát, jobb tolerálhatósággal rendelkeznek, bár a nagyobb hatékonyságukat alátámasztó bizonyítékok korlátozottak.
A hatékony és biztonságos adag általában néhány mg/kg testsúly/nap, wobei a 3 hónapnál rövidebb kezelések eredményezik a legnagyobb hemoglobin-növekedést, míg a hosszabb (6 hónapnál hosszabb) kezelések hatékonyabban pótolják a vas-készleteket. Fontos megjegyezni, hogy az adagot egyénileg kell meghatározni. Vashiány esetén, ha nincs vérszegénység, egyértelmű terápiás ajánlások nincsenek, bár a kezelés javíthatja a gyermek fejlődését.
Laktoferrin
Ígéretes lehetőség a laktoferrin, amely javítja a hematológiai paramétereket alacsonyabb mellékhatás-kockázattal. Ezenkívül vizsgálják a kiegészítő beavatkozásokat, mint például a probiotikumok és prebiotikumok (pl. Lactobacillus plantarum 299v), bár hatékonyságuk gyermekeknél még bizonytalan.
Egyéb stratégiák
Az alacsonyabb jövedelmű országokban kettős dúsítású sót és vas-kiegészítéssel ellátott edényeket is alkalmaznak mérsékelt hatékonyságú népességi intézkedésként. Egyes tanulmányokban kelet-ázsiai gyógynövénykészítmények is kedvező hatást mutattak, bár további vizsgálatokra van szükség.
Források:
- McDonagh M, Blazina I, Dana T, Cantor A, Bougatsos C. Routine Iron Supplementation and Screening for Iron Deficiency Anemia in Children Ages 6 to 24 Months: A Systematic Review to Update the U.S. Preventive Services Task Force Recommendation. Rockville (MD): Agency for Healthcare Research and Quality (US); March 2015.
- Andersen CT, Marsden DM, Duggan CP, Liu E, Mozaffarian D, Fawzi WW. Oral iron supplementation and anaemia in children according to schedule, duration, dose and cosupplementation: a systematic review and meta-analysis of 129 randomised trials. BMJ Glob Health. 2023;8(2):e010745. doi:10.1136/bmjgh-2022-010745
- Arulparithi CS, Arunbabu T, Manjani S. Iron Preparations in the Management of Iron Deficiency Anemia in Infants and Children: A Systematic Review and Meta-Analysis. Indian Pediatr. 2023;60(9):752-758.
- Abdullah K, Kendzerska T, Shah P, Uleryk E, Parkin PC. Efficacy of oral iron therapy in improving the developmental outcome of pre-school children with non-anaemic iron deficiency: a systematic review. Public Health Nutr. 2013;16(8):1497-1506. doi:10.1017/S1368980012003709
- Rehman T, Agrawal R, Ahamed F, et al. Optimal dose and duration of iron supplementation for treating iron deficiency anaemia in children and adolescents: A systematic review and meta-analysis. PLoS One. 2025;20(2):e0319068. Published 2025 Feb 14. doi:10.1371/journal.pone.0319068
- June D, Konstantin AT, Lumbanradja LA, Aryani A, Hengky A. Lactoferrin as treatment for iron-deficiency anemia in children: a systematic review. Turk J Pediatr. 2023;65(4):543-554. doi:10.24953/turkjped.2022.670
- Fischer JAJ, Cherian AM, Bone JN, Karakochuk CD. The effects of oral ferrous bisglycinate supplementation on hemoglobin and ferritin concentrations in adults and children: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Nutr Rev. 2023;81(8):904-920. doi:10.1093/nutrit/nuac106
- Ramírez-Luzuriaga MJ, Larson LM, Mannar V, Martorell R. Impact of Double-Fortified Salt with Iron and Iodine on Hemoglobin, Anemia, and Iron Deficiency Anemia: A Systematic Review and Meta-Analysis. Adv Nutr. 2018;9(3):207-218. doi:10.1093/advances/nmy008
- Apte A, Parge A, Nimkar R, Sinha A. Effect of probiotic and prebiotics supplementation on hemoglobin levels and iron absorption among women of reproductive age and children: a systematic review and meta-analysis. BMC Nutr. 2025;11(1):31. Published 2025 Feb 7. doi:10.1186/s40795-025-01015-3
- Jeong YK, Kim JH, Lee SH, Bang M, Chang GT. Safety and efficacy of East Asian herbal medicine for iron deficiency anemia in children and adolescents: a systematic review and meta-analysis. Front Pharmacol. 2024;15:1339486. Published 2024 Apr 8. doi:10.3389/fphar.2024.1339486
- Alves C, Saleh A, Alaofè H. Iron-containing cookware for the reduction of iron deficiency anemia among children and females of reproductive age in low- and middle-income countries: A systematic review. PLoS One. 2019;14(9):e0221094. Published 2019 Sep 3. doi:10.1371/journal.pone.0221094
- van der Merwe LF, Eussen SR. Iron status of young children in Europe. Am J Clin Nutr. 2017;106(Suppl 6):1663S-1671S. doi:10.3945/ajcn.117.156018
- Eussen S, Alles M, Uijterschout L, Brus F, van der Horst-Graat J. Iron intake and status of children aged 6-36 months in Europe: a systematic review. Ann Nutr Metab. 2015;66(2-3):80-92. doi:10.1159/000371357
- Gedfie S, Getawa S, Melku M. Prevalence and Associated Factors of Iron Deficiency and Iron Deficiency Anemia Among Under-5 Children: A Systematic Review and Meta-Analysis. Glob Pediatr Health. 2022;9:2333794X221110860. Published 2022 Jul 6. doi:10.1177/2333794X221110860
- Ji SQ, Han R, Huang PP, Wang SY, Lin H, Ma L. Iron deficiency and early childhood caries: a systematic review and meta-analysis. Chin Med J (Engl). 2021;134(23):2832-2837. Published 2021 Sep 20. doi:10.1097/CM9.0000000000001729
- Tan X, Tan PY, Gong YY, Moore JB. Overnutrition is a risk factor for iron, but not for zinc or vitamin A deficiency in children and young people: a systematic review and meta-analysis. BMJ Glob Health. 2024;9(4):e015135. Published 2024 Apr 9. doi:10.1136/bmjgh-2024-015135
- Malden S, Gillespie J, Hughes A, et al. Obesity in young children and its relationship with diagnosis of asthma, vitamin D deficiency, iron deficiency, specific allergies and flat-footedness: A systematic review and meta-analysis. Obes Rev. 2021;22(3):e13129. doi:10.1111/obr.13129
- Berton PF, Gambero A. Hepcidin and inflammation associated with iron deficiency in childhood obesity - A systematic review. J Pediatr (Rio J). 2024;100(2):124-131. doi:10.1016/j.jped.2023.06.002
A tartalom kizárólag oktatási és tájékoztatási céllal szolgál. Gondoskodunk arról, hogy tartalmuk tartalmilag helyes legyen. Mindazonáltal nem céljuk egyéni szakértői tanács helyettesítése, ami az olvasó konkrét helyzetéhez igazodik.