Cinkben gazdag élelmiszerek – hol található cink az ételekben?

A cink, mint köztudott, a mikroelemek csoportjába tartozó, az élethez elengedhetetlen ásványi anyag. A tudósok becslései szerint több mint 300 enzim működése függ a cink jelenlététől. Szabad formájában, azaz cinkionként ez az elem sejtátvivőként is működik; ugyanakkor a megfelelő cinkbevitele az étrendben elősegíti az immunrendszer megfelelő működését és segít megvédeni a sejteket az oxidatív stressztől. A cink részt vesz a DNS és a fehérje szintézisében, és ezáltal a sejtek szaporodási és növekedési folyamataiban is. Röviden és szaknyelven kifejezve tehát a cink egy széles biológiai hatásspektrummal rendelkező tápanyag.

1. Nem csak a haj és az immunrendszer
2. A cink az EFSA értékelése szerint
3. Mennyi cinkre van szükségünk?
4. A cink étrendi forrásai
5. A felszívódás kérdése

Nem csak a haj és az immunrendszer

Bár a cink leginkább az immunrendszerben és a fejbőrön betöltött szerepéről ismert, valójában minden szövetünk, rendszerünk, szervünk és szerveink életfunkcióihoz elengedhetetlen elem. Erre jó példaként említhetjük a prosztatát és az izomszövetet…

Új felfedezés

Nos, a tudósok viszonylag nemrég azonosítottak egy új osztályú sejtreceptorokat, amelyek a prosztata, más néven a férfi nemi mirigy sejtjeinek sejtmembránjában helyezkednek el. Ezek a receptorok cink-transzporterként működnek, és a tudósok ZIP9 jelöléssel látták el őket. Kiderült, hogy a ZIP9 receptorok cinket pumpálnak a prosztata sejtjeibe, és növelik az elem koncentrációját a sejtek belsejében.

A cink viszont ebben a helyzetben másodlagos információátvivőként viselkedik, serkentve azoknak a fehérjéknek a termelését, amelyek a sejtciklust a programozott sejthalál (apoptózis) felé irányítják. Ezek azonban a sejtmechanizmusokra vonatkozó megfigyelések, és nem szolgálnak alapul ahhoz, hogy az emberben a cinknek közvetlen hatást tulajdonítsunk a prosztata méretére.

Rendkívül érdekes, hogy a cink teljesen másképp viselkedik a mioblasztokban, azaz az izomszövet őssejtjeiben. Ezekben a sejtekben ugyanis a ZIP9-hez hasonló ZIP7 receptorok működnek, csakhogy azok nem a sejtmembránhoz, hanem a citoplazmatikus retikulumhoz kapcsolódnak. Ezek a receptorok szintén a citoplazmába pumpálják a cinket, ahol ez az elem részt vesz a miogenezis folyamatokban, amelyek a mioblastok izomrostokká történő átalakulásához vezetnek. Ezek azonban a sejtmechanizmusokra vonatkozó megfigyelések, és nem szolgálnak alapul ahhoz, hogy a cinknek az izomregenerációt vagy az izomtömeg növelését elősegítő hatást tulajdonítsunk az embereknél.

A cink az EFSA értékelése szerint

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szakértőinek véleménye szerint az étrendben megfelelő mennyiségben jelen lévő cink:

• segíti az immunrendszer megfelelő működését
• segít az egészséges bőr, haj és köröm fenntartásában
• segít a sejtek védelmében az oxidatív stressz ellen
• segít a normális látás fenntartásában
• hozzájárul az A-vitamin megfelelő anyagcseréjéhez
• segít a szénhidrátok, zsírsavak és makroelemek megfelelő anyagcseréjének fenntartásában
• segít a fehérje és a DNS megfelelő szintézisében
• segít a kognitív funkciók megfelelő működésének fenntartásában
• segít a megfelelő termékenység és reproduktív funkciók fenntartásában
• hozzájárul a vérben a megfelelő tesztoszteronszint fenntartásához
• segít az egészséges csontok fenntartásában

Mennyi cinkre van szükségünk?

Az emberi szervezet cinkigénye a nemtől és az életkortól függ, és a következő értékekre lett megállapítva:

Mivel azonban a cink élelmiszerekből való felszívódásának mértéke változó, és az étrend összetételétől függ, érdemes gondoskodni a megfelelő beviteléről, ugyanakkor nem lépve túl a felnőttek számára megengedett maximális bevitelre. Az EFSA értékelése szerint ez napi 25 mg.

A cink étrendi forrásai

Tehát ahhoz, hogy gondoskodjunk a cink megfelelő arányáról az étrendben, és kihasználjuk az EFSA szakértői által leírt táplálkozási jelentőségét, érdemes megismerni ennek az elemnek a legértékesebb élelmiszer-forrásait. Bár az osztrigát mindig az első helyen említik, mivel 100 grammos adagjában 40–170 mg cinket tartalmaz, de mivel ez a csemege csak ritkán kerül az asztalunkra, a gyakorlatban nem tekinthető ennek az elemnek a táplálkozási forrásának az átlagember számára. Összpontosítsunk tehát más, cinkben gazdag forrásokra:

A felszívódás kérdése

Ugyanakkor itt érdemes megjegyezni, hogy bár egyes növényi termékek gazdagabb cinkforrások, mint egyes állati eredetűek, a szervezetünk mégis jobban felszívja ezt az elemet az állati eredetű termékekből. Általánosságban a cink felszívódása, azaz úgynevezett biológiai hozzáférhetősége 15 és 60% között mozog, wobei az alacsonyabb felszívódási értékek a növényi eredetű élelmiszerekre, a magasabbak pedig az állati eredetűekre vonatkoznak. A növényi termékek alacsonyabb felszívódása abból adódik, hogy összetételükben fitinsav, oxálsav és emészthetetlen poliszacharidok találhatók, amelyek a cinkkel nehezen felszívódó, vízben oldhatatlan vegyületeket képeznek.

Szerző: Sławomir Ambroziak

Források:

• https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4197988/
• https://www.nature.com/articles/s41598-018-32067-0
• https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC12818375/