Hogyan hat a glutamin a bélrendszerre?

Az aminosavak a víz után a szervezetben a legnagyobb mennyiségben előforduló kémiai vegyületek. Ezek egyike a glutamin, amelyet az emberi táplálkozás egyik legfontosabb és legsokoldalúbb aminosavának tartanak. Szerepe jól jellemezhető mind a bélrendszer egészségével, mind az immunrendszer működésével összefüggésben.

1. A glutamin szerepe a szervezetben
2. Glutamin a bélben
3. Glutamin bélrendszeri rendellenességeknél

A glutamin szerepe a szervezetben

Egy 70 kg körüli testsúlyú személynek körülbelül 70 g glutaminnal kell rendelkeznie a szervezetében, amelyből 40-80 g „saját maga” termeli az anyagcsere útján. A véráramban lévő összes aminosav körülbelül 20 százaléka glutamin (és 40-60 százaléka a szövetekben, például a májban vagy a vázizomzatban).

Az újszülöttek számára esszenciális aminosav, a felnőttek számára pedig viszonylag esszenciális, és számos anyagcsere- és immunológiai funkcióval rendelkezik. Részt vesz a nitrogén-anyagcsere szabályozásában azáltal, hogy javítja az ammóniatranszportot és szabályozza a szövetek pH-homeosztázisát. „Hozzávalóként” szolgál bioszintetikus és antioxidáns jelentőségű biokémiai vegyületek előállításához.

A glükóz mellett a glutamin a legfontosabb energiaforrás (katabolikus állapotokban) az immunsejtek, például a limfociták, neutrofilek és makrofágok számára. Bizonyos betegségek, metabolikus stressz vagy alacsony szénhidrátellátottság esetén a szöveti glutaminszint csökkenhet, mivel a máj elkezdi „felszívni” azt az energia-homeosztázis szabályozására.

Glutamin a bélben

A legújabb tudományos publikációk kiemelik a glutamin szerepét a gyomor-bélrendszer egészségével összefüggésben. Elősegíti az enterociták (bélsejtek) proliferációjával és túlélésével kapcsolatos folyamatokat azáltal, hogy aktiválja a specifikus metabolikus útvonalakat és szabályozza az intracelluláris antioxidáns potenciált. Ezenkívül javítja a bélrendszeri ionszállítást és szabályozza a bélgát működését szövetkárosodás, fertőzés vagy katabolikus állapotok esetén. A bélnyálkahártya sejtjeivel szemben védő és növekedésserkentő hatásokat is kimutattak.

A szervezet (különösen a gyomor-bélrendszerben) csökkent glutaminszintje többek között többszervi trauma, szeptikus fertőzés vagy gyulladásos bélbetegség esetén figyelhető meg. Néha a glutaminellátás növelése a táplálékkiegészítők beiktatásával a klinikai tünetek javulását eredményezheti az éppen ezekkel a rendellenességekkel küzdő betegeknél. A glutamin anyagcseréjét hormonok (pl. glükokortikoidok, inzulin, növekedési hormon) is modulálhatják, így az endokrin rendellenességek egy másik kockázati tényezőt jelentenek az egész „gazdaságban”, amely ehhez az aminosavhoz kapcsolódik.

Glutamin bélrendszeri rendellenességeknél

Bár a szervezet termel némi glutamint, érdemes folyamatosan biztosítani a megfelelő mennyiséget az étrendben. A megfelelően összeállított étrend biztosíthatja a szükséges mennyiségű glutamint, de számos olyan élettani és patofiziológiai állapot van, amikor a kiegészítés jobb megoldás lehet.

Források:

Wang B, Wu G, Zhou Z, Dai Z, Sun Y, Ji Y, Li W, Wang W, Liu C, Han F, Wu Z. Glutamine and intestinal barrier function. Amino Acids. 2015 Oct;47(10):2143-54. doi: 10.1007/s00726-014-1773-4. Epub 2014 Jun 26. PMID: 24965526.

Kim MH, Kim H. The Roles of Glutamine in the Intestine and Its Implication in Intestinal Diseases. Int J Mol Sci. 2017 May 12;18(5):1051. doi: 10.3390/ijms18051051. PMID: 28498331; PMCID: PMC5454963.