Magnézium a nők számára – szükséglet az élet különböző szakaszaiban

A magnézium női egészségügyi alkalmazásának története szorosan összefügg a szülészet területével. 1924-ben egy amerikai orvos elkezdte alkalmazni a magnézium-szulfátot preeclampsia (a terhesség veszélyes szövődménye) esetén, és ez a módszer idővel a szülészeti ellátás fontos elemévé vált. Érdemes azonban megkülönböztetni a magnézium-szulfát orvosi alkalmazását a magnézium étrendben betöltött szerepétől. A magnézium elengedhetetlen ásványi anyag, és megfelelő mennyiségű bevitelének biztosítása a nő életének minden szakaszában fontos.

egy nő egy magnéziumkapszulával

  1. Miért van szükségük a nőknek a magnéziumra?
  2. A magnéziumszükséglet terhesség alatt
  3. A magnézium és a menstruációs ciklus, valamint a PMS
  4. A magnézium a menopauza idején – mire kell figyelni
  5. GYIK – gyakran feltett kérdések

Miért van szükségük a nőknek a magnéziumra?

A magnézium több mint 300 sejten belüli reakció szabályozójaként működik, amelyek többek között a fehérjék, szénhidrátok, lipidek és nukleinsavak anyagcseréjéhez kapcsolódnak. A szervezetben felhalmozódott magnézium körülbelül 60%-a a csontokban, körülbelül 25%-a az izmokban található, és a szérumban mért mennyisége nem tekinthető a szervezet teljes magnéziumkészletének valós tükrének. Az Európai Unióban engedélyezett egészségre vonatkozó állítások szerint a magnézium hozzájárul a fáradtság és kimerültség érzésének csökkentéséhez, elősegíti az izmok megfelelő működését, valamint támogatja az idegrendszer megfelelő működését.

Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) szerint a megfelelő bevitel, azaz az AI (Adequate Intake) a 10 és 18 év közötti lányok esetében napi 250 mg, a 18 évesnél idősebb nők esetében pedig napi 300 mg. Felnőttek esetében nem határoztak meg életkortól függő különböző értékeket, ezért a 300 mg az idősebb nőkre is vonatkozik.

A magnéziumszükséglet terhesség alatt

magnézium

A terhesség a magzat és a méhlepény új szöveteinek kialakulásával, valamint az ásványi anyagok anyagcseréjében bekövetkező változásokkal jár, azonban az EFSA a terhes nők számára nem határozott meg magasabb megfelelő magnézium-beviteli értéket, mint a többi felnőtt nő esetében. Az érték tehát napi 300 mg. Az EFSA értékelése szerint a terhességgel kapcsolatos megnövekedett szükséglet csekély mértékű, és a szervezet fiziológiai alkalmazkodási mechanizmusai révén fedezhető. Emiatt ugyanezt az értéket határozták meg a szoptató nők számára is. Az EFSA a kiegészítők, a dúsított élelmiszerek vagy a víz esetében napi 250 mg-os felső tolerálható magnéziumszintet határozott meg.

Ez a határérték nem vonatkozik az élelmiszerekben természetesen előforduló magnéziumra. Ez az elem természetes formában többek között a diófélékben (pl. mandulában) és magvakban (pl. tökmagban), teljes kiőrlésű termékekben (pl. darafélékben), hüvelyesekben, egyes zöldségekben (főként zöld leveles zöldségekben), kakaóban és csokoládéban, valamint egyes halakban és tengeri állatokban található meg.

A magnézium és a menstruációs ciklus, valamint a PMS

A menstruációval kapcsolatos magnéziumveszteség csekély, ezért az EFSA nem határoz meg külön szükségletet a ciklus egyes fázisaira vonatkozóan. Felnőtt nők esetében a megfelelő bevitel napi 300 mg, és nincs hivatalos ajánlás a bevitel növelésére a menstruáció előtt. A magnéziumot a premenstruációs szindróma (PMS) összefüggésében vizsgálják, azonban a rendelkezésre álló eredmények nem teszik lehetővé, hogy hiányát a PMS okaként, illetve a kiegészítő szedését a panaszok kezelésének módjaként tekintsük. Érdemes azonban figyelni az elfogadott állításokra, miszerint a magnézium elősegíti az idegrendszer és az izmok megfelelő működését, valamint hozzájárul a fáradtság és a kimerültség érzésének csökkentéséhez.

Az EFSA szerint a nők számára ajánlott európai magnézium-beviteli normák.

Csoport

A magnézium ajánlott bevitel (AI)

10–17 éves lányok 

250 mg/nap

18 éves vagy annál idősebb nők 

300 mg/nap

A magnézium a menopauza idején – mire kell figyelni

A menopauza nem változtatja meg az EFSA által megállapított megfelelő magnéziumbevitelt, amely felnőtt nők esetében napi 300 mg. Az életkor előrehaladtával azonban változhat az étkezési szokások, a szedett gyógyszerek, valamint a gyomor-bélrendszer és a vesék működése. A menopauza utáni időszakban különös figyelmet fordítanak a csontok és az ízületek egészségére, és a magnézium segít az egészséges csontok fenntartásában. A kutatások összefüggést mutatnak a magnéziumbevitel és a csontszövet bizonyos paraméterei között, de nem indokolják, hogy a kiegészítő szedését az oszteoporózis megelőzésének módszereként kezeljük. Szintén fontos a megfelelően magas kalcium-, D-vitamin- és fehérje-bevitele, valamint a fizikai aktivitás.

"A magnéziumszükséglet nem változik hirtelen a nő életének egyes szakaszaiban. Az EFSA szerint felnőtt nők esetében a megfelelő bevitel napi 300 mg – terhesség alatt, szoptatás idején és a menopauza után is. A legfontosabb tehát a magnézium rendszeres bevitel az étrenddel, a kiegészítőket pedig érdemes a bevitel pótlásának tekinteni, amikor erre szükség van” Łukasz Domeracki – táplálkozási szakértő

GYIK – gyakran feltett kérdések

Mennyi magnéziumra van szüksége naponta egy felnőtt nőnek?

Az EFSA szerint a 18 évesnél idősebb nők számára a megfelelő bevitel (AI) napi 300 mg. A 10–17 éves lányok esetében ez napi 250 mg.

Növekszik-e a magnéziumszükséglet terhesség alatt?

Az EFSA nem állapított meg magasabb AI-értéket terhes nők számára. Az elfogadott érték napi 300 mg, mivel a terhességgel járó többletigényt a szervezet fiziológiai alkalmazkodási mechanizmusai fedezhetik.

Mennyi magnéziumra van szüksége egy szoptató nőnek?

A szoptatás ideje alatt is az EFSA a megfelelő bevitel értékét napi 300 mg-ban határozza meg.

A menstruáció idején több magnéziumot kell bevinni?

A ciklus egyes fázisaira vonatkozóan nem határoztak meg külön magnéziumszükségletet. A menstruációval kapcsolatos veszteségek csekélyek, ezért a felnőtt nők esetében továbbra is a napi 300 mg-os érték érvényes.

Segít-e a magnézium a PMS-ben?

A magnéziumot a PMS összefüggésében vizsgálják, de a rendelkezésre álló adatok alapján a magnézium-kiegészítés nem tekinthető a premenstruációs szindróma kezelési módszerének. Ugyanakkor ismert, hogy a magnézium elősegíti az idegrendszer és az izmok megfelelő működését, valamint hozzájárul a fáradtság és a kimerültség érzésének csökkentéséhez.

A menopauza után nagyobb mennyiségű magnéziumra van szüksége a nőnek?

Maga a menopauza nem növeli az EFSA által megállapított értéket – ez továbbra is napi 300 mg. Ebben az időszakban azonban különösen fontos a csontok gondozása, és a magnézium segít az egészséges csontok fenntartásában.

Mely élelmiszerek jó magnéziumforrások?

A magnézium többek között a diófélékben, magvakban és magvakban, teljes kiőrlésű termékekben, hüvelyesekben, zöld zöldségekben, kakaóban és csokoládéban, valamint egyes halakban és tengeri állatokban található.

A kiegészítőből származó 250 mg magnézium ugyanazt jelenti-e, mint az élelmiszerekből származó 250 mg?

Nem, az EFSA által megadott maximális tolerálható bevitel tekintetében. A szövegben említett 250 mg-os napi határérték a kiegészítőkből, dúsított élelmiszerekből vagy vízből származó kiegészítő magnéziumra vonatkozik, nem pedig a szokásos élelmiszerekben természetesen jelen lévő magnéziumra.

Források:

  • Mazza, E., Maurotti, S., Ferro, Y., Castagna, A., Pujia, C., Sciacqua, A., Pujia, A., & Montalcini, T. (2025). Magnesium: Exploring Gender Differences in Its Health Impact and Dietary Intake. Nutrients, 17(13), 2226. https://doi.org/10.3390/nu17132226
  • Moslehi, M., Arab, A., Shadnoush, M., & Hajianfar, H. (2019). The Association Between Serum Magnesium and Premenstrual Syndrome: a Systematic Review and Meta-Analysis of Observational Studies. Biological trace element research, 192(2), 145–152. https://doi.org/10.1007/s12011-019-01672-z
  • Rondanelli, M., Faliva, M. A., Tartara, A., Gasparri, C., Perna, S., Infantino, V., Riva, A., Petrangolini, G., & Peroni, G. (2021). An update on magnesium and bone health. Biometals : an international journal on the role of metal ions in biology, biochemistry, and medicine, 34(4), 715–736. https://doi.org/10.1007/s10534-021-00305-0
ÁRUCIKK ÉRTÉKELÉSE:
0 / 5