Mennyi koffeint tartalmaz a kávé, a tea és a yerba mate?

A koffein a világon a leggyakrabban fogyasztott pszichoaktív anyagok közé tartozik. 1819-ben izolálták a kávéból; korábban a teában „teinnek”, a yerba mate-ban pedig „mateinnek” nevezték. A kész ital koffeintartalma nem kizárólag a növényfajtától függ, hanem a fajtától, a nyersanyag mennyiségétől, a víz hőmérsékletétől, a vízzel való érintkezés időtartamától és az elkészítés módjától is. Érdemes tudni azt is, hogy a koffeinre való érzékenység genetikailag is meghatározott lehet.

a koffein az italokban – kávé

  1. Mi az a koffein?
  2. A koffein fő forrásai
  3. A főzetek koffeintartalma
  4. GYIK – Mennyi koffeint tartalmaz a kávé, a tea és a yerba mate?

Mi az a koffein?

A koffein egy természetes kémiai vegyület, amely az úgynevezett metiloxantinok közé tartozik, vagyis az egyes növények által termelt anyagok csoportjába. A növényekben többek között védelmi funkciókat lát el, és csökkentheti egyes rovarok és más szervezetek aktivitását.

Kávé, tea vagy yerba mate fogyasztása után a koffein eljut a különböző szövetekbe, többek között az agyba is. Fő hatásmechanizmusa az adenozinreceptorok, azaz az idegrendszerben található specifikus struktúrák blokkolása. Az adenozin többek között részt vesz az idegrendszer aktivitásának, valamint az alvás- és ébrenlét-ciklus szabályozásában, míg a koffein szerkezeti hasonlósága miatt elfoglalhatja az adenozin-receptorokat, és korlátozhatja az adenozin aktivitását a szervezet lecsendesítése és „nyugtatása” tekintetében több órás aktivitás után.

A koffein fő forrásai

koffein

Kávé

A koffein legfőbb forrása világszerte továbbra is a kávé. A Coffea nemzetségbe tartozó növények gyümölcseiben található magokból állítják elő. Kereskedelmi szempontból a két legfontosabb faj a Coffea arabica, azaz az arabika, valamint a Coffea canephora, amelyet leggyakrabban robustaként emlegetnek. Az arabika Kelet-Afrikából származik, míg a robusta természetes elterjedési területe Nyugat- és Közép-Afrika trópusi régióinak kiterjedt területeit fedi le. Mindkét fajtát többek között Dél- és Közép-Amerikában, Afrikában és Ázsiában termesztik.

Tea

A tea egy teljesen más növényből származik – a Camellia sinensis-ből. Leveleiből és fiatal hajtásaiból többek között zöld, fekete, fehér és oolong teát állítanak elő. Ezek nem négy különböző, különböző növényekből származó tea, hanem többek között a betakarítás utáni feldolgozási módszerek, köztük a levelek oxidációs foka alapján különböztethetők meg. A tea termesztése történelmileg Ázsiához, különösen Kínához és Indiához kapcsolódik.

Yerba mate

A yerba mate botanikai értelemben véve nem tea. A paraguayi magyal (Ilex paraguariensis) leveleiből és fiatal hajtásrészeiből készül. Ez a növény természetes körülmények között Dél-Amerikában, elsősorban Dél-Brazília, Északkelet-Argentína és Paraguay területén fordul elő, termesztése és hagyományos fogyasztása pedig szorosan kapcsolódik ehhez a régióhoz.

A koffein tartalma a kávéban, a teában és a yerba mate-ban

Ital

Koffeintartalom

Espresso, 60 ml

kb. 80 mg

Szűrt kávé, 200 ml 

kb. 90 mg

Fekete tea, 220 ml

kb. 50 mg

Yerba mate

az EFSA nem ad meg egyetlen irányadó értéket sem 

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint

A főzetek koffeintartalma

a koffein az italokban

A koffeintartalmat a legkönnyebb a kész italok esetében összehasonlítani, mivel az egy adag elkészítéséhez felhasznált száraz alapanyag mennyisége nagyon eltérő lehet. Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) szerint egy 60 ml-es eszpresszó átlagosan körülbelül 80 mg koffeint tartalmaz, míg egy 200 ml-es csésze szűrt kávé körülbelül 90 mg-ot. Ezek az értékek nem állandóak minden kávé esetében. Az otthoni körülmények között elkészített italok elemzése során csészénként körülbelül 29–176 mg koffein tartományt állapítottak meg.

A fekete tea esetében az EFSA irányértéknek körülbelül 50 mg koffeint vesz figyelembe 220 ml főzetben. A valós főzetek vizsgálata során azonban lényegesen szélesebb tartományt figyeltek meg. Egy, otthon elkészített teákat vizsgáló elemzésben csészénként 8–91 mg-ot határoztak meg. A zöld tea is tartalmaz koffeint.

A yerba mate általában körülbelül 20–40 mg koffeint tartalmaz 100 ml főzetben, míg 500 ml-es adag esetében az áttekintésekben körülbelül 78–196 mg koffeint adtak meg. A yerba mate hagyományos fogyasztási módja tovább nehezíti az „adag” egységes értékének meghatározását, mivel az edénybe gyakran több tíz gramm szárított levelet tesznek, és többször is felöntik vízzel.

A koffein metabolizálásának sebessége személyenként jelentősen eltérhet, és többek között a genetikai adottságoktól, az életkortól, a terhességtől, a dohányzástól, valamint bizonyos gyógyszerek szedésétől függ. Az EFSA megállapította, hogy egészséges felnőttek esetében az összes forrásból származó, egyszeri, legfeljebb 200 mg-os koffeinfogyasztás – ami egy körülbelül 70 kg-os személy esetében körülbelül 3 mg/kg testsúlynak felel meg – nem vet fel biztonsági aggályokat.

A kávéban, teában és yerba mate-ban található koffein ugyanazon alapvető mechanizmus szerint hat a szervezetben, de az italokban található mennyisége nagyon eltérő lehet. A hatást tehát nem az ital neve határozza meg, hanem elsősorban a koffein adagja, az elkészítés módja és az egyéni érzékenység.” Anna Zięba – dietetikus

GYIK – Mennyi koffeint tartalmaz a kávé, a tea és a yerba mate?

Melyik tartalmaz a legtöbb koffeint – a kávé, a tea vagy a yerba mate?

Általában egy tipikus adag kávé tartalmazza a legtöbb koffeint, de ez nagyban függ az ital mennyiségétől és az elkészítés módjától. Az eszpresszó kis mennyiségben magas koffeintartalommal rendelkezik, a szűrt kávé általában egy egész csészényi mennyiségben több koffeint tartalmaz, míg a yerba mate nagyobb mennyiségű főzet és a szárított levelek többszöri átöntése esetén jelentős mennyiségű koffeint tartalmazhat.

Mennyi koffeint tartalmaz a kávé?

Az EFSA szerint egy 60 ml-es eszpresszó átlagosan körülbelül 80 mg koffeint tartalmaz, míg egy 200 ml-es szűrt kávé körülbelül 90 mg-ot. A gyakorlatban ezek az értékek jelentősen magasabbak vagy alacsonyabbak is lehetnek.

Mennyi koffeint tartalmaz a fekete tea?

Az EFSA irányadó értékként körülbelül 50 mg koffeint vesz figyelembe 220 ml fekete tea esetében, de a tényleges mennyiség a fajtától, a levelek mennyiségétől, a víz hőmérsékletétől és a főzési időtől függ.

Tartalmaz-e koffeint a zöld tea?

Igen. A zöld tea is tartalmaz koffeint, bár mennyisége általában alacsonyabb, mint a kávéé. Nem lehet azonban minden csészére egy azonos értéket feltételezni.

Mennyi koffeint tartalmaz a yerba mate?

Leggyakrabban 100 ml főzetben körülbelül 20–40 mg-ot adnak meg. A hagyományos fogyasztási módnál azonban a teljes koffeintartalom jelentősen nagyobb lehet, mivel a szárított leveleket többször is felöntik.

A teina és a mateina más anyagok, mint a koffein?

Nem. A „teina” és a „mateina” a koffein történelmi elnevezései, amelyek rendre a teában és a yerba mate-ban fordulnak elő. Kémiailag ugyanarról az anyagról van szó.

Mennyi koffeint lehet egyszerre biztonságosan fogyasztani?

Az EFSA megállapítja, hogy egészséges felnőttek esetében az összes forrásból származó, legfeljebb 200 mg-os egyszeri koffeinadag nem vet fel biztonsági aggályokat.

Mindenki ugyanúgy reagál a koffeinre?

Nem. Az emberek között eltérő az érzékenység és a koffein anyagcseréjének sebessége. Ezt többek között a genetika, az életkor, a terhesség, a dohányzás, a napszak és bizonyos gyógyszerek is befolyásolják.

A kávé és a tea ugyanolyan stimuláló hatással bír?

Nem mindig. Még hasonló koffeintartalom mellett is eltérő lehet az érzés, mivel az italokban más vegyületek is jelen vannak, és a fogyasztás üteme is különböző lehet. A legfontosabb stimuláló tényező azonban továbbra is a teljes koffeindózis marad.

Források:

  • Heckman, M. A., Weil, J., & Gonzalez de Mejia, E. (2010). Caffeine (1, 3, 7-trimethylxanthine) in foods: a comprehensive review on consumption, functionality, safety, and regulatory matters. Journal of food science, 75(3), R77–R87. https://doi.org/10.1111/j.1750-3841.2010.01561.x
  • Stavric, B., Klassen, R., Watkinson, B., Karpinski, K., Stapley, R., & Fried, P. (1988). Variability in caffeine consumption from coffee and tea: possible significance for epidemiological studies. Food and chemical toxicology : an international journal published for the British Industrial Biological Research Association, 26(2), 111–118. https://doi.org/10.1016/0278-6915(88)90107-x
  • Vanden Abeele, S., Janssens, S. B., Asimonyio Anio, J., Bawin, Y., Depecker, J., Kambale, B., Mwanga Mwanga, I., Ebele, T., Ntore, S., Stoffelen, P., & Vandelook, F. (2021). Genetic diversity of wild and cultivated Coffea canephora in northeastern DR Congo and the implications for conservation. American journal of botany, 108(12), 2425–2434. https://doi.org/10.1002/ajb2.1769
ÁRUCIKK ÉRTÉKELÉSE:
0 / 5