Metionin – mi az? Tulajdonságai és előfordulási helyei

A metionint a 20. század 20-as éveinek elején fedezték fel, amikor a kazein – azaz a tej fő fehérjéje – összetételét elemezték. Kezdetben azt gyanították, hogy az izolált anyag felelős bizonyos baktériumok szaporodásáért, azonban a későbbi kísérletek nem erősítették meg ezt a feltételezést. 1928-ban meghatározták kémiai szerkezetét, és a metionin nevet adták neki. Ma már tudjuk, hogy a kilenc esszenciális aminosav egyike, amelyeket táplálékkal kell a szervezetbe juttatni.

mationin kapszulában

Tartalomjegyzék:

  1. Metionin – jellemzői és kémiai szerkezete
  2. A metionin szerepe az emberi szervezetben
  3. A metionin az élelmiszerekben – a legjobb források
  4. A metionin iránti igény és a kiegészítés
  5. GYIK – metionin, tulajdonságok, hatás és források

Metionin – jellemzői és kémiai szerkezete

A metionin, hasonlóan a ciszteinhez, kéntartalmú aminosav. Ez azt jelenti, hogy a szén, a hidrogén, az oxigén és a nitrogén mellett szerkezetében kénatom is található. A metionin azonban a ciszteinétől abban különbözik, hogy az egyes atomok hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Emiatt a két aminosav kémiai tulajdonságai kissé eltérnek egymástól.

Az emberi szervezetben elsősorban az L-metionin fordul elő, vagyis ennek az aminosavnak a fehérjék előállításához használt természetes formája. Az „L” betű a molekulában lévő atomok térbeli elrendezésére utal. A metionin a hidrofób aminosavak közé tartozik, ami azt jelenti, hogy oldalsó része gyengén kölcsönhatásba lép a vízzel. Ez a tulajdonság meghatározó szerepet játszik abban, hogy az aminosavak hogyan rendeződnek el a fehérjék belsejében, amelyek kialakításában részt vesznek.

A metionin az exogén aminosavak közé tartozik, vagyis azok közé, amelyeket a szervezet önállóan nem tud elegendő mennyiségben előállítani. Ezért rendszeresen be kell vinni az étrenddel. A szervezet a metionint felhasználhatja más kéntartalmú vegyületek, többek között a cisztein előállításához. A ciszteint viszont nem tudja visszaalakítani metioninná.

A metionin szerepe az emberi szervezetben

A metionin részt vesz a fehérjék szintézisében, amelyek a sejtek és szövetek alapvető építőanyagai. A legtöbb fehérje előállítási folyamata az AUG kodon, azaz a metioninnak megfelelő genetikai információrészlet leolvasásával kezdődik. Emiatt gyakran az első helyet foglalja el az újonnan kialakuló fehérjeláncban. Számos kész fehérjében a kezdeti metionint a molekula további feldolgozása során eltávolítják.

A metionin részt vesz a metilcsoportoknak nevezett kis kémiai fragmensek átvitelében is. Ehhez S-adenozil-metioninná (SAM) alakul át, amely vegyület többek között a dezoxiribonukleinsav (DNS), a ribonukleinsav (RNS), a fehérjék és a lipidek metilációjában vesz részt. A metiláció egy természetes kémiai folyamat, amely többek között a gének aktivitásának szabályozásához kapcsolódik.

A metionin az élelmiszerekben – a legjobb források

lazac

A metionin elsősorban a fehérjében gazdag élelmiszerekben található meg. Az aminosav tartalma az élelmiszer típusától, az egyes fehérjék arányától az ételben, valamint az elkészítés módjától függ. Forrásai közé tartozik a baromfihús, a marhahús, a sertéshús, a hal, a tojás, valamint a tej és a tejtermékek. A növényi eredetű élelmiszerek közül a metionin megtalálható a szójában és annak feldolgozott termékeiben, a szezámmagban, a tökmagban, a diófélékben, valamint a gabonatermékekben. Jelen van továbbá a babban, a csicseriborsóban és a lencsében is, bár számos hüvelyes növény fehérjéjében a kéntartalmú aminosavak aránya viszonylag alacsony.

A metionin becsült tartalma egyes élelmiszerekben

Élelmiszer 

Metionin (mg/100 g)

Csirkemell, sült 

~859

Vörös lazac, főtt

~858

Csirke tojás, főtt

~392

Lencse, főtt 

~77 

A metionin iránti igény és a kiegészítés

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nem határozott meg külön referencia-beviteli értéket a metioninra vonatkozóan. A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO), az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) valamint az ENSZ Egyeteme (UNU) becslései szerint a felnőttek metioninra és ciszteinre vonatkozó átlagos összszükséglete napi körülbelül 15 mg testsúly-kilogrammonként. Egy 70 kg-os személy esetében ez körülbelül 1,05 g-nak felel meg mindkét aminosavból.

Az étrend-kiegészítőkben a metionin leggyakrabban L-metionin formájában fordul elő, kapszulákban vagy tablettákban kapható, többkomponensű készítményekben is. Általában 250–1000 mg-os adagokban alkalmazzák, akár önálló összetevőként, akár cisztein, B-vitaminok, cink vagy biotin kombinációjában.

„A metionin a kilenc esszenciális aminosav egyike, amelyet étrendünkkel kell pótolnunk. Szükséges a fehérjék előállításához, és részt vesz az S-adenozil-metionin (SAM) képződésében, amely számos anyagcsere-folyamatban szerepet játszó vegyület. Szerepe tehát túlmutat a szövetek felépítésén, és kiterjed a sejtek belsejében zajló folyamatokra is”. Łukasz Domeracki – táplálkozási szakértő

GYIK – metionin, tulajdonságok, hatás és források

Mi az a metionin?

A metionin egy kéntartalmú, exogén aminosav. Az emberi szervezet nem képes elegendő mennyiségben előállítani, ezért rendszeresen be kell vinni az étrenddel. A fehérjék megfelelő szintéziséhez szükséges kilenc aminosav egyike.

Milyen szerepet tölt be a metionin a szervezetben?

A metionin részt vesz a fehérjék termelésében, valamint a metilcsoportok átvitelével kapcsolatos anyagcsere-folyamatokban. Az S-adenozil-metionin (SAM) prekurzora, amely vegyületet többek között a DNS, az RNS, a fehérjék és a lipidek metilációs folyamataiban használják fel.

Mire van szükség a metioninra?

A szervezet a metionint elsősorban a fehérjék szintéziséhez és a sejtfolyamatokban részt vevő vegyületek előállításához használja fel. Részt vesz továbbá a kénes aminosavak anyagcseréjében is, beleértve a cisztein képződéséhez vezető folyamatokat.

Mely élelmiszerekben található a legtöbb metionin?

A metionin gazdag forrásai közé tartozik a baromfihús, a marhahús, a hal és a tojás. A tejben és a tejtermékekben is megtalálható. A növényi eredetű élelmiszerek közül többek között a szójában, a szezámban, a tökmagban, a diófélékben és a gabonatermékekben található meg.

Található-e metionin a növényi eredetű élelmiszerekben?

Igen. A metionin többek között a szezámmagban, a tökmagban, a szójában, a diófélékben, a gabonafélékben és a hüvelyesekben is jelen van. Tartalma és más aminosavakhoz viszonyított aránya termékenként eltérő. A megfelelően változatos növényi étrend biztosíthatja a szükséges aminosavakat.

Miben különbözik a metionin a cisztein-től?

Mindkét aminosav kéntartalmú, de kémiai szerkezetük és anyagcsere-funkcióik eltérőek. A metionin esszenciális aminosav, míg a cisztein a szervezetben a metioninból képződhet. Ez a folyamat fordított irányban nem zajlik le, ezért a cisztein nem helyettesíti teljes mértékben a metionint az étrendben.

Van-e hatása a metioninnak a hajra és a körmökre?

A metionin részt vesz a fehérjeszintézisben, és a kéntartalmú aminosavak fontosak a keratin – vagyis a haj és a köröm alapvető fehérjéje – felépítésében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megfelelően táplálkozó emberek esetében a metionin kiegészítő szedése automatikusan javítaná a hajuk vagy körmük megjelenését vagy állapotát.

Mennyi metioninra van szüksége az embernek naponta?

A WHO, a FAO és az UNU becslései szerint a felnőttek metionin- és cisztein-szükséglete együttesen körülbelül 15 mg/testtömeg-kilogramm naponta. Egy 70 kg-os személy esetében ez körülbelül 1050 mg-ot jelent mindkét aminosavból. Ez az érték a két aminosav együttes bevitelére vonatkozik, nem pedig a kiegészítés céljára szánt metionin adagjára.

Mi az az L-metionin?

Az L-metionin a metionin természetes formája, amelyet a szervezet a fehérjék felépítéséhez használ fel. Az „L” jelölés a molekulában lévő atomok térbeli elrendezését írja le. Éppen ezt a formát használják általánosan étrend-kiegészítők összetevőjeként.

Mivel kombinálják a metionint az étrend-kiegészítőkben?

Az L-metionin megtalálható egykomponensű készítményekben, valamint olyan termékekben, amelyek többek között ciszteint, B-vitaminokat, cinket vagy biotint tartalmaznak. Ezek az összetevők különböző anyagcsere-folyamatokban vesznek részt. A B6-vitamin, a B12-vitamin és a folsav segít fenntartani a homocisztein megfelelő anyagcseréjét, az EU-ban engedélyezett egészségre vonatkozó állítások szerint, feltéve, hogy teljesülnek a tartalmukra vonatkozó követelmények.

Mi a kapcsolat a metionin és a homocisztein között?

A homocisztein a metionin szervezetben történő anyagcseréje során keletkezik. Ezután újra metioninná alakulhat, vagy felhasználható a cisztein képződéséhez vezető anyagcsere-útvonalban. Ezekben a folyamatokban többek között a B6- és B12-vitaminok, valamint a folsav is részt vesznek. A metionin anyagcseréje tehát szorosan összefügg más kénes aminosavak anyagcseréjével.

Mire kell figyelni a metionintartalmú étrend-kiegészítő kiválasztásakor?

Elsősorban érdemes ellenőrizni az összetevő formáját, az ajánlott napi adagban található L-metionin mennyiségét, valamint az egyéb anyagok jelenlétét. Fontos továbbá az átlátható címke és a gyártó által meghatározott alkalmazási mód is. Az étrend-kiegészítők a mindennapi táplálkozás kiegészítésére szolgálnak, és nem helyettesítik a változatos étrendet.

Megjegyzés: A GYIK a metionin igazolt biológiai funkcióit ismerteti, anélkül, hogy a kiegészítőknek nem jóváhagyott egészségügyi vagy gyógyászati tulajdonságokat tulajdonítana. A homocisztein anyagcseréjére vonatkozó állítások a felsorolt vitaminokra és folsavakra vonatkoznak, és nem feltétlenül magára a metioninra.

Források:

  • Pajares M. Á. (2025). Posttranslational Regulation of Mammalian Sulfur Amino Acid Metabolism. International journal of molecular sciences, 26(6), 2488. https://doi.org/10.3390/ijms26062488
  • Li, P., He, W., & Wu, G. (2021). Composition of Amino Acids in Foodstuffs for Humans and Animals. Advances in experimental medicine and biology, 1332, 189–210. https://doi.org/10.1007/978-3-030-74180-8_11
  • Ditscheid, B., Fünfstück, R., Busch, M., Schubert, R., Gerth, J., & Jahreis, G. (2005). Effect of L-methionine supplementation on plasma homocysteine and other free amino acids: a placebo-controlled double-blind cross-over study. European journal of clinical nutrition, 59(6), 768–775. https://doi.org/10.1038/sj.ejcn.1602138
ÁRUCIKK ÉRTÉKELÉSE:
0 / 5