Szójafehérje – tartalmaz-e glutént és laktózt? - Blog

1941-ben Henry Ford bemutatott egy szójából nyert szálakból készült öltönyt, ezzel is szemléltetve, milyen széles körben alkalmazható ez a nyersanyag. Jelenleg a szójaproteint elsősorban az élelmiszeriparban használják, többek között fehérjetartalmú táplálékkiegészítők és növényi húshelyettesítők gyártásához. A szója népszerű nyersanyag, mivel nem tartalmaz glutént és laktózt. Érdemes azonban tudni, hogy a szójatermékek végső összetétele a felhasznált adalékanyagoktól és a gyártási feltételektől függ.

szójafehérje

Tartalmaz-e glutént a szójaprotein?
A laktóz jelenléte a szójaproteinben
Kiknek ajánlott a szójaprotein?
Mire kell figyelni a szójafehérje vásárlásakor?
GYIK – a szójaproteinnel kapcsolatos leggyakrabban feltett kérdések

Tartalmaz-e glutént a szójaprotein?

A szójababból nyert fehérje természetesen gluténmentes. A glutén a búzában, a rozsban és az árpában előforduló fehérjecsoport, míg a szója a hüvelyesek közé tartozik. Így mind a szójaprotein-izolátum, mind a koncentrátum része lehet a gluténmentes étrendnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden szójatartalmú táplálékkiegészítő alkalmas lenne a cöliákiában szenvedők számára.

A kész keverékben előfordulhat glutén a hozzáadott összetevők miatt, például ha azok búzát vagy árpamalátát tartalmaznak. Lehetséges továbbá a keresztszennyeződés is a nyersanyag szállítása, feldolgozása vagy csomagolása során olyan üzemben, ahol glutént tartalmazó gabonaféléket is feldolgoznak. Különös figyelmet kell fordítani az ízesített és több összetevőből álló táplálékkiegészítőkre, amelyek összetétele nem korlátozódik pusztán a szójaproteinra.

Az Európai Unió jogszabályai szerint a „gluténmentes” megjelölés akkor használható, ha a késztermék kilogrammonként legfeljebb 20 mg glutént tartalmaz. A cöliákiában szenvedőknek ilyen jelöléssel ellátott készítményeket kell választaniuk, és ellenőrizniük kell a gluténtartalmú gabonafélék esetleges jelenlétére vonatkozó információkat.

A laktóz jelenléte a szójaproteinben

A laktóz az emlősök tejében természetesen előforduló cukor. A szójabab magjában nem található meg, ezért a tiszta szójafehérje-izolátum vagy -koncentrátum a nyersanyag eredete miatt nem tartalmazza. A kizárólag szójafehérjén alapuló táplálékkiegészítőket ezért a laktózérzékeny személyek is fogyaszthatják, feltéve, hogy a késztermékben nincsenek olyan tejtermék-adalékanyagok, amelyek ezt a cukrot tartalmazzák.

Egyes fehérjekeverékek növényi és állati összetevőket kombinálnak. A címkén többek között tejpor, tejsavó, laktóz vagy tejet tartalmazó csokoládé-összetevők is szerepelhetnek. Az ilyen adalékok laktózt juttathatnak a készítménybe, annak ellenére, hogy a fehérje fő forrása továbbra is a szója marad.

A tipikus szójaprotein-izolátumok becsült tápértéke 100 g-ra átszámítva

Összetevő	Jellemző tartalom 100 g-ban
Energiaérték	330-390 kcal
Fehérje	80-90 g
Zsír	0,5-4 g
Szénhidrát	0-6 g

Kiknek ajánlott a szójaprotein?

szójafehérje

A szójaprotein a fehérjebevitel kiegészítésének egyik lehetősége a vegán és vegetáriánus étrendet követők, valamint a tejtermékek fogyasztását korlátozók számára. Használható turmixokban, zabkásákban, süteményekben és egyéb ételekben anélkül, hogy állati eredetű összetevőket kellene hozzáadni. A fizikailag aktív emberek táplálkozásában is jól bevált.

A szója tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, amelyeket a szervezet önállóan nem tud előállítani. Arányuk azonban eltér a tejfehérjékben előfordulóktól. A szójaproteinban viszonylag alacsonyabb többek között a kéntartalmú aminosavak, különösen a metionin tartalma.

A szójaprotein-kiegészítő alkalmas lehet laktózérzékenység esetén, a bizonyítottan gluténmentes változat pedig cöliákia esetén is. Szójaallergiában szenvedőknek azonban nem ajánlott a fogyasztása, mivel ez az egyik olyan allergén, amelynek jelölése kötelező.

Mire kell figyelni a szójafehérje vásárlásakor?

A táplálékkiegészítő kiválasztásakor érdemes először ellenőrizni, hogy a termék izolátumot, koncentrátumot vagy fehérjekeveréket tartalmaz-e. Az izolátumok általában nagyobb fehérjetartalommal rendelkeznek, és kevesebb a mag többi összetevője, például a zsír és a szénhidrát. Fontos az adag mérete is. Például 30 g olyan por, amely 100 g-ban 80 g fehérjét tartalmaz, 24 g fehérjét biztosít, nem pedig 30 g-ot.

Cöliákia esetén a „gluténmentes” jelölést kell keresni, laktózintolerancia esetén pedig mind az összetevőket, mind az esetleges „laktózmentes” jelölést ellenőrizni kell. Tej- vagy egyéb összetevőkre vonatkozó allergia esetén fontosak azok az „esetlegesen tartalmazhat” feliratok is, amelyek az allergének véletlenszerű jelenlétére utalnak. A szója önmagában is allergén, ezért azt egyértelműen fel kell tüntetni a címkén.

"A szójaprotein természetesen glutén- és laktózmentes, de ez nem jelenti azt, hogy minden szójaalapú táplálékkiegészítő ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik. A késztermékben tejösszetevők, glutént tartalmazó adalékanyagok vagy a gyártási folyamatból származó nyomokban jelen lévő allergének is előfordulhatnak. Ezért különösen cöliákia, laktózintolerancia és ételallergia esetén elengedhetetlen a címke alapos ellenőrzése.” Anna Zięba – dietetikus

GYIK – a szójaproteinnel kapcsolatos leggyakrabban feltett kérdések

Tartalmaz-e a szójaprotein glutént?

Nem, a szója természetesen nem tartalmaz glutént. A kész szójaprotein-kiegészítők azonban tartalmazhatnak gluténtartalmú összetevőket, vagy a gyártás során véletlenül szennyeződhetnek velük. A cöliákiában szenvedőknek a „gluténmentes” jelöléssel ellátott termékeket kell választaniuk.

Tartalmaz-e a szójaprotein laktózt?

A tiszta szójaprotein nem tartalmaz laktózt, mivel növényi eredetű, a laktóz pedig tejcukor. A többösszetevős táplálékkiegészítőkben azonban előfordulhatnak tej-, tejsavó- vagy maga a laktóz-adalékok.

A szójaprotein alkalmas-e laktózérzékenység esetén?

Igen, feltéve, hogy a késztermék nem tartalmaz hozzáadott összetevőkből származó laktózt. A legjobb, ha egyszerű összetételű táplálékkiegészítőket választunk, és ellenőrizzük a gyártó laktóztartalomra vonatkozó nyilatkozatát.

A cöliákiában szenvedők fogyaszthatnak szójaproteint?

Igen, de a „gluténmentes” jelöléssel ellátott készítményeket kell választaniuk. Az EU-előírások szerint ez azt jelenti, hogy a termék legfeljebb 20 mg glutént tartalmaz kilogrammonként. Maga a „növényi” vagy „szója” felirat nem garantálja a cöliákiában szenvedők számára a biztonságot.

A szójaprotein teljes értékű fehérje?

Igen, a szójaprotein mind a kilenc esszenciális aminosavat tartalmazza. Aminosav-összetétele azonban eltér a tejfehérjéktől, többek között a metionin alacsonyabb relatív aránya miatt. Változatos étrendben értékes fehérjeforrásként szolgálhat.

Miben különbözik a szójaprotein-izolátum a koncentrátumtól?

Az izolátum a fehérje tisztább formája, és általában körülbelül 80–90% fehérjét tartalmaz. A koncentrátum fehérjetartalma általában alacsonyabb, és nagyobb arányban tartalmazza a szója egyéb összetevőit. A pontos értékek a gyártótól és a gyártási technológiától függenek.

Alkalmas-e a szójaprotein az izomépítésre?

A szójaprotein biztosítja az izmok regenerációjához és fejlődéséhez szükséges aminosavakat, ezért az erőnléti edzéseket végző személyek is felhasználhatják. Az edzés eredményeinek eléréséhez azonban nem elengedhetetlen. A megfelelő mennyiségű fehérjét a szokásos ételekből is be lehet vinni.

A szójafehérje allergiát okozhat?

Igen. A szója az egyik olyan élelmiszer-allergén, amelyet az Európai Unióban kötelező feltüntetni a címkén. A szójaallergiával diagnosztizált személyeknek a szójafehérje-izolátumokat és -koncentrátumokat is kerülniük kell.

A szójaprotein alkalmas vegánok számára?

Igen, mivel szójababból származik, és nem igényel állati eredetű összetevőket. Ugyanakkor ellenőrizni kell a kiegészítő teljes összetételét, mivel egyes keverékek tejfehérjét vagy más állati eredetű adalékanyagokat tartalmazhatnak.

Mennyi fehérjét tartalmaz egy adag szójaprotein-kiegészítő?

Ez a készítmény fehérjetartalmától és az adag méretétől függ. Például 30 g olyan kiegészítő, amely 100 g-ban 80 g fehérjét tartalmaz, 24 g fehérjét biztosít. Ezért a tápérték-táblázatot kell ellenőrizni, és nem kizárólag a por tömegére kell támaszkodni.

Források:

Koerner, T. B., Cleroux, C., Poirier, C., Cantin, I., La Vieille, S., Hayward, S., & Dubois, S. (2013). Gluten contamination of naturally gluten-free flours and starches used by Canadians with celiac disease. Food additives & contaminants. Part A, Chemistry, analysis, control, exposure & risk assessment, 30(12), 2017–2021. https://doi.org/10.1080/19440049.2013.840744
van den Berg, L. A., Mes, J. J., Mensink, M., & Wanders, A. J. (2022). Protein quality of soy and the effect of processing: A quantitative review. Frontiers in nutrition, 9, 1004754. https://doi.org/10.3389/fnut.2022.1004754
Katz, Y., Gutierrez-Castrellon, P., González, M. G., Rivas, R., Lee, B. W., & Alarcon, P. (2014). A comprehensive review of sensitization and allergy to soy-based products. Clinical reviews in allergy & immunology, 46(3), 272–281. https://doi.org/10.1007/s12016-013-8404-9