A szelén a terhesség alatt – szedhető-e, és ha igen, milyen mennyiségben?

Világunk összes élő és élettelen anyaga kémiai elemekből épül fel. Az emberi szervezetben ezek nem csupán építőanyagként szolgálnak, hanem számtalan olyan biológiai folyamatban is részt vesznek, amelyek a sejtek, szövetek és szervek megfelelő működését biztosítják. Az egyik ilyen mikroelem a szelén – egy olyan tápanyag, amely számos fiziológiai folyamat megfelelő lefolyásához elengedhetetlen.

1. A selén a történelem lapjain
2. A méreganyagtól az elengedhetetlen alkotóelemig
3. Mik azok a szelenoproteinek?
4. A szelén bevitelére vonatkozó ajánlások
5. A szelén biztonságos mennyisége
6. A szelén legjobb forrásai
7. Minden terhes nőnek szednie kellene szelén-kiegészítőt?
8. Érdemes-e kiegészítőt szedni?
9. Mit mondanak a tudományos kutatások?
10. Mire kell figyelni a kiegészítők szedése során?
11. Összefoglalás
12. GYIK – a leggyakrabban feltett kérdések

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által jóváhagyott egészségre vonatkozó állítások szerint a szelén többek között hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez és a pajzsmirigy megfelelő működéséhez. Nem csoda tehát, hogy a selénbevitelével kapcsolatos kérdéseket gyakran terhes és szoptató nők teszik fel, akiknél ennek az elemnek a szükséglete magasabb, mint a többi egészséges felnőttnél.

A selén a történelem lapjain

A selént 1817-ben fedezte fel Jöns Jacob Berzelius svéd kémikus és orvos. A stockholmi kénsavgyárban végzett kutatások során felkeltette a figyelmét a technológiai tartályok alján felhalmozódó vörösesbarna üledék. Eleinte azt hitte, hogy a korábban már ismert tellúrral van dolga, azonban a pontosabb elemzések kimutatták, hogy egy teljesen új elemet fedezett fel. Az újonnan felfedezett elemet szelennek nevezte el, a görög selene szóból, amely a Holdot jelenti. Ez a név utalás volt a tellúrra, amelynek elnevezése a latin tellus – Föld – szóból származik.

A méreganyagtól az elengedhetetlen alkotóelemig

Több mint száz éven át a szelént elsősorban az emberekre és állatokra mérgező elemként tartották számon. Csak 1957-ben bizonyította Klaus Schwarz és Calvin Foltz, hogy a szelen az emlősök étrendjének elengedhetetlen alkotóeleme. Kutatásaik teljesen új megközelítést indítottak el a szelen biológiai szerepének megértésében. A következő áttörés 1973-ban következett be, amikor felfedezték, hogy a szelen egy speciális fehérjecsoport – a szelenoprotein – alkotóeleme. Éppen ezek vesznek részt a szervezetben lejátszódó számos folyamatban, többek között az immunrendszer megfelelő működésében, ami tükröződik az EFSA által jóváhagyott egészségre vonatkozó állításokban is.

Mik azok a szelenoproteinek?

A szelén főként két aminosav – a szelenometionin és a szelenocisztein – formájában épül be a szervezetbe. Az aminosavak a fehérjék alapvető építőelemei, míg a szelenocisztein a korábban említett szelenoproteinek jellegzetes alkotóeleme.

A legjobban ismert selenoproteinek közé tartoznak többek között:

• a glutation-peroxidázok,
• a tioredoksin-reduktázok,
• az iodotironin-dejodinázok,
• valamint a P, R, N és K típusú selenoproteinek.

Eddig körülbelül 25 különböző szelenoproteint azonosítottak az emberben, amelyek közül sok részt vesz az immunrendszerben zajló folyamatokban. Például a glutation-peroxidázok segítenek megvédeni a sejteket az oxidatív stressztől, míg a K szelenoprotein részt vesz az immunsejtekben zajló folyamatok szabályozásában.

Az immunrendszeren kívül a szelenoproteinok a hormonális, idegrendszeri és izomrendszeri folyamatokban is szerepet játszanak. Különösen jól ismert a jódtironin-dejodázok szerepe, amelyek részt vesznek a pajzsmirigy hormonjainak anyagcseréjében. Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy a szelenoproteinok részvétele ezekben a folyamatokban nem jelenti automatikusan azt, hogy a szelén-kiegészítés minden ember számára előnyös. A kiegészítés indokoltságát mindig egyénileg kell értékelni.

A szelén bevitelére vonatkozó ajánlások

Mivel számos szelenoprotein aktivitása a megfelelő szelénellátástól függ, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakértői meghatározták a megfelelő bevitel (AI – Adequate Intake) értékeit, amelyeket a legtöbb egészséges ember számára elegendőnek tekintenek.

Ezek a következők:

• csecsemők (7–11 hónap) – 15 µg
• gyermekek (1–3 év) – 20 µg
• gyermekek (4–6 év) – 25 µg
• gyermekek (7–10 év) – 30 µg
• gyermekek (11–14 év) – 45 µg
• fiatalok (15–17 évesek) – 55 µg
• felnőttek – 55 µg
• terhes nők – 70 µg
• szoptató nők – 70 µg

A terhes és szoptató nők esetében magasabb értékek azért szükségesek, mert mind az anya, mind a fejlődő magzat, illetve a szoptatott csecsemő táplálkozási igényét ki kell elégíteni.

A szelén biztonságos mennyisége

Az EFSA a megfelelő bevitel értéke mellett meghatározta a tolerálható felső bevitelhatárt (UL – Upper Level) is. Ez az a legmagasabb tápanyagmennyiség, amelynek hosszú távú fogyasztása a legtöbb egészséges ember esetében nem járhat mellékhatások kockázatával.

A szelén esetében az UL-értékek a következők:

• gyermekek (1–3 évesek) – 60 µg
• gyermekek (4–6 évesek) – 90 µg
• gyermekek (7–10 évesek) – 130 µg
• gyermekek (11–14 évesek) – 200 µg
• fiatalok (15–17 év) – 250 µg
• felnőttek, beleértve a terhes és szoptató nőket is – 255 µg naponta

Érdemes megjegyezni, hogy ez a határérték az étrendből és az étrend-kiegészítőkből egyaránt származó teljes szelénmennyiségre vonatkozik.

A szelén legjobb forrásai

Az élelmiszerek szeléntartalmának pontos meghatározása nem egyszerű, mivel az élelmiszerekben található szelén mennyisége elsősorban a talaj szeléntartalmától függ, amely a világ különböző régiói között jelentősen eltér.

A szelén leggazdagabb forrásai továbbra is az állati eredetű termékek, elsősorban:

• halak
• tengeri állatok
• tojás
• hús
• sajtok

Ezek általában 100 g termékben körülbelül 20–80 µg szelént tartalmaznak, bár egyes belsőségek, különösen a vese, ennél lényegesen többet is tartalmazhatnak.

A növényi eredetű élelmiszerek általában kevesebb szelént tartalmaznak, és a szeléntartalmuk a termesztési körülményektől függ. A jobb források közé tartoznak a gabonafélék, a hüvelyesek, a magvak és a diófélék. Különösen gazdag szelénforrások lehetnek a brazil diófélék, azonban ennek az elemnek a tartalma az egyes termékadagokban nagyon változó lehet.

Minden terhes nőnek szednie kellene szelén-kiegészítőt?

Mint korábban említettük, a hivatalos táplálkozási irányelvek a terhes és szoptató nők számára magasabb szelénbevitelt javasolnak, mint a többi felnőtt számára. Ez abból adódik, hogy mind az anya, mind a fejlődő magzat vagy a szoptatott csecsemő szelénigényét fedezni kell. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden terhes nőnek szüksége van szelén-kiegészítésre. Sok esetben a megfelelő mennyiségű szelén egy kiegyensúlyozott étrenddel is biztosítható, különösen, ha az étrend rendszeresen tartalmaz halat, tojást, tejtermékeket és húst.

Kicsit nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a szelénbevitelre azoknak, akik kizáró étrendet követnek, különösen a vegánok, mivel ennek az elemnek a növényi termékekben való tartalma erősen függ a talajban található mennyiségétől. Ennek következtében még a hasonló élelmiszerek is nagyon eltérő mennyiségű szelént tartalmazhatnak.

Ezen felül a szelénforrásként szolgáló növényi termékek egy része jelentős mennyiségű fitinsavat tartalmaz. Ez a vegyület korlátozhatja bizonyos ásványi anyagok – például a vas, a cink, a kalcium, a magnézium vagy a réz – felszívódását. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a növényi termékek terhesség alatt nem ajánlottak, csupán azt, hogy az étrend összeállítását alaposan át kell gondolni.

Érdemes-e kiegészítőt szedni?

Ha az étrend nem biztosít megfelelő szelénbevitelt, vagy fennáll a gyanú, hogy a bevitel nem elegendő, indokolt lehet konzultálni a terhességet kísérő orvossal vagy klinikai dietetikusával. A szakember felméri az étrendet, az egészségi állapotot, valamint a kiegészítő szedésének esetleges szükségességét.

Az étrend-kiegészítőkben a szelén leggyakrabban szelenometionin vagy szervetlen sók, például szelenát vagy nátrium-szelenit formájában fordul elő. A szelenometionin az élelmiszerekben természetesen előforduló forma, és jó biológiai hozzáférhetőséggel rendelkezik. A készítmény kiválasztását és adagolását azonban mindig az egyéni szükségletekhez kell igazítani, figyelembe véve a napi étrenddel bevitt szelénmennyiséget.

Mit mondanak a tudományos kutatások?

A szelén-kiegészítés terhesség alatti hatása már évek óta tudományos kutatások tárgyát képezi. Többek között a pajzsmirigy működésével, az oxidatív stresszel, a terhesség lefolyásával és az anyatej összetételével való összefüggéseit is elemezték.

Az egyik publikált metaanalízisben a szerzők rámutattak, hogy egyes vizsgálatokban kedvező hatást figyeltek meg a kiegészítésre a terhes és szoptató nőknél értékelt kiválasztott paraméterek tekintetében. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a rendelkezésre álló eredmények nem teljesen egyértelműek, a vizsgálatok között eltérnek, és további megerősítésre szorulnak. Emiatt a jelenlegi ismeretek nem szolgálnak alapul ahhoz, hogy minden terhes vagy szoptató nő számára rutinszerű szelén-kiegészítést ajánljanak. A kiegészítő esetleges alkalmazásáról szóló döntést egyénileg kell meghozni, az étrend, az egészségi állapot és az esetleges hiány kockázatának értékelését követően.

Érdemes továbbá szem előtt tartani, hogy az EFSA által jóváhagyott egészségre vonatkozó állítások szerint a szelén hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, elősegíti a pajzsmirigy megfelelő működését, hozzájárul a sejtek védelméhez az oxidatív stressz ellen, segít megőrizni az egészséges hajat és körmöket, valamint hozzájárul a spermatogenezis megfelelő lefolyásához. A terhesség alatti szelén-kiegészítés tekintetében viszont nem hagytak jóvá olyan egészségügyi állításokat, amelyek a terhességi szövődmények kockázatának csökkentésére, a magzat fejlődésének javítására vagy a gyermek immunitásának növelésére vonatkoznának.

Mire kell figyelni a kiegészítők szedése során?

A legfontosabb szabály a mértékletesség. A szelén a szervezet számára elengedhetetlen mikroelemek közé tartozik, azonban mind a hiánya, mind a túlzott bevitel káros hatással járhat. Ezért a kiegészítők szedése során figyelembe kell venni a táplálékból, a dúsított termékekből és az összes bevitt készítményből származó teljes szelénmennyiséget.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a felnőttek, beleértve a terhes és szoptató nőket is, számára napi 255 µg szelén felső tolerálható bevitelét (UL) határozta meg. A gyakorlatban ez az érték a szokásos étrend mellett aligha léphető túl, azonban több szeléntartalmú étrend-kiegészítő egyidejű szedése esetén előfordulhat.

Összefoglalás

A szelén a szervezetben zajló számos folyamatban részt vevő, nélkülözhetetlen tápanyag. Az EFSA értékelése szerint többek között hozzájárul az immunrendszer és a pajzsmirigy megfelelő működéséhez. A terhesség és a szoptatás ideje alatt ennek az elemnek a szükséglete magasabb, mint a többi felnőttnél, azonban ez nem jelenti azt, hogy minden terhes nőnek rutinszerűen szeléntartalmú étrend-kiegészítőket kellene szednie.

Az alapot továbbra is a kiegyensúlyozott étrend jelenti, míg az esetleges kiegészítésről leginkább egyénileg, a terhességet kísérő orvossal vagy dietetikusával való konzultációt követően érdemes dönteni. Ezzel elkerülhető mind a szelenhiány, mind a szelen túlzott bevitele, amely szintén káros hatással lehet az egészségre.

„Terhesség alatt nagyobb a szelénigény, de ez nem jelenti azt, hogy minden nőnek automatikusan kiegészítőt kellene szednie. A legfontosabb az egész étrend és az egyéb szedett készítmények figyelembevétele, mivel a szelén esetében mind a túl alacsony, mind a túlzott bevitel káros lehet.” Anna Zięba – dietetikus

GYIK – a leggyakrabban feltett kérdések

Szükséges-e a szelén-kiegészítés terhesség alatt?

Igen, de a kiegészítés nem feltétlenül szükséges minden terhes nő számára. A kiegészítés indokoltságát leginkább az étrend, az egészségi állapot és az egyéb szedett készítmények alapján érdemes megítélni, lehetőleg a kezelőorvos vagy egy dietetikus tanácsát követően.

Mennyi szelénre van szüksége egy terhes nőnek?

Az EFSA cikkében idézett értékek szerint a terhes nők számára a megfelelő szelénbevitelt napi 70 µg-ban határozzák meg. Ez a teljes bevitelre vonatkozó érték, tehát elsősorban az étrendre, és nem a kiegészítő adagjára vonatkozik.

Mi a szelén maximális biztonságos mennyisége terhesség alatt?

A cikkben a felnőttek, beleértve a terhes és szoptató nőket is, számára napi 255 µg-os felső tolerálható bevitel (UL) értéket jelöltek meg. Ez a határérték magában foglalja az élelmiszerekből és étrend-kiegészítőkből származó szelén teljes mennyiségét.

Minden terhes nőnek szednie kell a szelént?

Nem. A szelén megfelelő mennyiségét sok esetben egy kiegyensúlyozott étrenddel is be lehet vinni. Maga a terhesség ténye nem jelenti azt, hogy rutinszerűen kiegészítő szelént kell szedni.

Mely élelmiszerekben található szelén?

Jó forrásai a halak, a tengeri állatok, a tojás, a hús és a sajtok. A szelén gabonafélékben, magvakban, hüvelyesekben és diófélékben is megtalálható, bár a növényi eredetű élelmiszerekben található mennyisége jelentősen változhat a talaj szeléntartalmától függően.

A brazil dió jó szelénforrás?

Nagyon sok szelént tartalmazhat, de a mennyisége erősen változó. Emiatt nehéz olyan terméknek tekinteni, amely lehetővé teszi az elem napi bevitelének pontos szabályozását.

Milyen formában fordul elő a szelén a kiegészítőkben?

A készítményekben többek között szelenometionin, szelenát és nátrium-szelenin található. A szelenometionin természetes formában is előfordul az élelmiszerekben, és jó biológiai hozzáférhetőséggel rendelkezik.

A magasabb szelénbevitel nagyobb előnyökkel jár a terhesség alatt?

Nem. A szelén elengedhetetlen nyomelem, de a túlzott bevitel is káros hatással lehet. Különös figyelmet érdemel több kiegészítő egyidejű szedése, mivel a szelén több készítményben is előfordulhat.

Javítja-e a szelén-kiegészítés a gyermek fejlődését?

A rendelkezésre álló adatok alapján nincs alapja egy ilyen következtetésnek. A terhesség alatti kiegészítéssel kapcsolatos kutatási eredmények nem egyértelműek, és a szelén esetében nem hagytak jóvá olyan egészségügyi állításokat, amelyek a magzat fejlődésének javítására vagy a terhességi szövődmények kockázatának csökkentésére vonatkoznának.

Szerző: Sławomir Ambroziak – farmakológus

Források:

• https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4101630/
• https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC6163284/
• https://lpi.oregonstate.edu/mic/minerals/selenium
• https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9095401/