Cink a gyermekek számára – biztonságos adagolás és a fejlődés szempontjából betöltött szerepe

A cinket már a XVIII. században izolálták fémként. Ma már tudjuk, hogy ez egy élethez elengedhetetlen ásványi anyag, amely az egész szervezetben jelen van, és több száz enzim, valamint szabályozó fehérje működésében vesz részt. A megfelelően magas cinkbevitele többek között az intenzív növekedés és az érés időszakában is fontos. A cink kérdése különösen fontos a gyermekek étrendjében, ahol a szükséglet változásának dinamikája a legnagyobb, ugyanakkor ez az az időszak, amikor kialakulnak az étkezési szokások.

1. A cink szerepe a fejlődésben
2. A cink a gyermek étrendjében
3. Cink-kiegészítés

A cink szerepe a fejlődésben

A cink egy ásványi elem, amely a szervezet számos szerkezetében és rendszerében jelen van. Különösen fontos szerepet játszik a dezoxiribonukleinsav, azaz a DNS szintézisében, valamint a sejtosztódás folyamatában. A cink részt vesz a fehérjeszintézis fenntartásában is, ami összefügg a szövetek fejlődésével, a sejtek megújulásával és számos növekedési folyamat lefolyásával.

Jelenléte fontos az immunrendszer működése szempontjából is, amely a gyermekeknél még fejlődőben van, és folyamatosan új környezeti ingerekkel kerül kapcsolatba. A szakirodalomban kiemelik a cink és a makroelemek megfelelő anyagcseréje, valamint az energiaátalakulás közötti kapcsolatot is, ami jelentőséggel bír az intenzív fizikai aktivitás, a tanulás és a pszichofizikai fejlődés időszakában.

A cinket a bőr, a haj és a köröm megfelelő állapotának fenntartása kapcsán is emlegetik. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez nem egy szelektív vagy eseti hatást kifejtő összetevő, hanem a szervezet által számos anyagcsere-folyamatban naponta felhasznált elem.

A cink a gyermek étrendjében

A lengyel lakosságra vonatkozó táplálkozási normák szerint a gyermekek cinkigénye az életkor előrehaladtával növekszik. Az ajánlott bevitel 1–3 éves korban 3 mg/nap, 4–9 éves korban 5 mg/nap, 10–12 éves korban pedig 8 mg/nap. Az idősebb korcsoportokban az értékek már nemek szerint is eltérnek: 13–18 éves korban a lányoknál 9 mg, a fiúknál pedig 11 mg.

A cink gyermekek számára történő biztosításának alapvető módja a megfelelően összeállított, változatos élelmiszereken alapuló étrendnek kell lennie. Ezen elem legfontosabb forrásai közé tartoznak a hús, a hal, a tojás, a tejtermékek, valamint egyes gabonatermékek, hüvelyesek magjai, magvak és diófélék, bár a növényi eredetű élelmiszerekből származó cink biológiai hozzáférhetősége alacsonyabb. Ez többek között a fitinátumok jelenlétével függ össze, amelyek korlátozzák egyes ásványi anyagok felszívódását a gyomor-bélrendszerből.

„A cink nemcsak az ember, hanem az állatok egészségének is rendkívül fontos. Nem szabad túllépni az ajánlott adagot – átlagosan az embernek naponta tizennéhány mg cinkre van szüksége. A szükséglet sportolók és az 50–70 évesek esetében magasabb lehet, az alkohol és a diuretikumok pedig jelentősen fokozzák a cink vizelettel történő veszteségét.” Łukasz Domeracki – dietetikus

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyermek étrendjének kizárólag egy termékcsoportra kell épülnie, hanem azt mutatja, mennyire fontos az étrend átfogó értékelése, változatossága és rendszeressége. A cink-kiegészítés nem tekinthető az egészséges gyermek gondozásának szokásos elemének, sem pedig az immunrendszer erősítésének vagy a növekedés elősegítésének egyszerű módjának előzetes orvosi értékelés nélkül. Gyermekek esetében a készítmény bevezetéséről szóló döntésnek a gyermekorvos konzultációján kell alapulnia, aki figyelembe veszi a gyermek életkorát, táplálkozási szokásait, egészségi állapotát, a szedett gyógyszereket, valamint az ilyen eljárás indokoltságát.

A cink becsült tartalma kiválasztott élelmiszerekben

Cink-kiegészítés

A piacon különböző cinkformák kaphatók, többek között glukonát, citrát, pikolinát vagy szulfát, és a készítmények cseppek, szirupok, szopogatós tabletták vagy kapszulák formájában is előfordulhatnak. A gyermekeknek szánt kiegészítőkben a cink leggyakrabban napi adagban körülbelül 5–10 mg-os mennyiségben fordul elő. A cink túlzott bevitele mellékhatásokkal járhat, és zavarhatja más ásványi anyagok, különösen a réz anyagcseréjét, egyes esetekben pedig a gyomor-bélrendszer toleranciáját is befolyásolhatja.

Különösen óvatosnak kell lenni akkor, ha a gyermek egyszerre több vitamin- és ásványi anyag-készítményt szed, mert ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy tudat alatt összeadjuk a különböző forrásokból származó adagokat. A szülő szempontjából tehát a legbiztonságosabb megközelítés az, ha elsősorban a táplálkozásra figyelünk, nem próbáljuk meg saját magunk felismerni a hiányállapotokat, és nem tekintjük a kiegészítőt alapértelmezett megoldásnak, hanem egyedi, szakemberrel való konzultációt követően megfontolt lépésnek.

Források:

• Krebs, N. F., Miller, L. V., & Hambidge, K. M. (2014). Zinc deficiency in infants and children: a review of its complex and synergistic interactions. Paediatrics and international child health, 34(4), 279–288. https://doi.org/10.1179/2046905514Y.0000000151
• Stammers, A. L., Lowe, N. M., Medina, M. W., Patel, S., Dykes, F., Pérez-Rodrigo, C., Serra-Majam, L., Nissensohn, M., & Moran, V. H. (2015). The relationship between zinc intake and growth in children aged 1-8 years: a systematic review and meta-analysis. European journal of clinical nutrition, 69(2), 147–153. https://doi.org/10.1038/ejcn.2014.204
• Strand, T. A., & Mathisen, M. (2023). Zinc - a scoping review for Nordic Nutrition Recommendations 2023. Food & nutrition research, 67, 10.29219/fnr.v67.10368. https://doi.org/10.29219/fnr.v67.10368