Mi öblíti ki a magnéziumot a szervezetből?

A magnézium az emberi test megfelelő működéséhez szükséges egyik legfontosabb ásványi anyag. Köznyelvi értelemben, amikor azt mondjuk, hogy valami „kimos” a magnéziumot a szervezetből, általában olyan helyzeteket értünk, amikor a magnézium kevésbé jól felszívódik az emésztőrendszerből, vagy nagyobb mennyiségben veszik el a vizelettel. A magnéziumhiány fáradtsághoz, izomgörcsökhöz, koncentrációs problémákhoz és szívproblémákhoz vezet, ezért fontos a megfelelő szint fenntartása.

1. A magnézium funkciói a szervezetben
2. A magnézium és a szív, valamint az idegrendszer
3. A magnézium kiürülését előidéző tényezők
4. A magnéziumszint szabályozása

A magnézium funkciói a szervezetben

A magnézium minden szövetben megtalálható, a legmagasabb koncentrációban a csontokban, az izmokban és az idegsejtekben. Több száz enzimatikus reakcióban vesz részt, ezért jelenléte elengedhetetlen az energia termeléshez, az izomfunkciókhoz és az idegimpulzusok megfelelő továbbításához. A magnézium részt vesz a szénhidrátok, zsírok és fehérjék anyagcseréjével kapcsolatos folyamatokban, valamint a DNS és a szerkezeti fehérjék szintézisében.

A magnézium és a szív, valamint az idegrendszer

A magnézium fontos a normális szívritmus és a stabil szívizomfunkció fenntartásához. Az idegrendszerben támogatja az izgalom és a gátlás közötti egyensúlyt, ami koncentrációban, stressztűrésben és alvásminőségben nyilvánul meg. A magnézium részt vesz az elektrolit-anyagcserében is, és támogatja a normális vérnyomás fenntartását. Megfelelő mennyiségű bevitel fontos a csontok egészségének szempontjából, mivel befolyásolja a kalcium és a D-vitamin anyagcseréjét, valamint a csontok mineralizációs folyamatát.

Különböző korcsoportok magnéziumszükséglete (RDA)

A magnézium kiürülését előidéző tényezők

Gyógyszerek

A klinikai vizsgálatok eredményeinek összefoglalása azt mutatja, hogy a magnézium „kiürülésének” egyik leggyakoribb oka bizonyos, krónikusan szedett gyógyszerek lehetnek. Ez elsősorban a gyomorsav-szekréciót csökkentő készítményekre vonatkozik, amelyeket általában gyomorégés vagy reflux kezelésére használnak. Hosszú távú használat esetén megfigyelték, hogy egyeseknél csökken a vér magnéziumszintje, ami a belekben történő rosszabb felszívódással függ össze. A kockázat általában a kezelés időtartamával és más súlyosbító tényezőkkel együtt növekszik.

Alkohol

A nagy mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztása szintén jelentős tényező. Embereken végzett tanulmányok kimutatták, hogy az alkoholt visszaélésszerűen fogyasztók esetében nagyobb a valószínűsége az alacsony magnéziumszintnek. Ez több, egymást átfedő mechanizmusnak köszönhető: rosszabb étrend, csökkent bélfelszívódás és fokozott magnéziumkiválasztás a vesék által. Az alkohol tovább rontja a szervezet magnézium-megtartó képességét, amikor az hiányzik, így a veszteség még mérsékelt étrendi bevitel mellett is fennmaradhat.

Egészségügyi rendellenességek

A krónikus hasmenés, a bélbetegségek és a hashajtók gyakori használata szintén negatív magnéziumegyensúlyhoz vezethet. Magasabb magnéziumveszteséget figyeltek meg bizonyos speciális gyógyszerekkel kezelt embereknél is, különösen bizonyos rákterápiák során. Ilyen esetekben a probléma nem az étrenddel, hanem a vizelettel történő megnövekedett magnéziumkiválasztással kapcsolatos.

Az alacsonyabb magnéziumszint cukoranyagcsere-rendellenességekben, például rendellenes vércukorszintben vagy cukorbetegségben szenvedő embereknél is gyakrabban fordul elő. A megemelkedett glükózkoncentráció fokozza a vizeletürítést, ami elektrolitok, köztük magnézium veszteségéhez vezet.

A magnéziumszint szabályozása

A magnézium fő forrásai az étrendben a teljes kiőrlésű gabonafélék, a diófélék, a magvak, a kakaó, a hüvelyesek és a zöld leveles zöldségek. A kiegészítőkben az organikus formák, mint például a citrát, a laktát vagy a magnézium-diglicinát, a legjobban felszívódnak, mert jól oldódnak az emésztőrendszerben és ritkán okoznak bélrendszeri panaszokat.

A szervetlen formák, mint például a magnézium-oxid, kevésbé könnyen felszívódnak, annak ellenére, hogy az azt tartalmazó kiegészítők gyakran magas dózist tartalmaznak tablettánként. Érdemes megjegyezni, hogy a vérben található magnézium koncentrációja nem mindig tükrözi pontosan a szervezetben található tényleges tartalékokat, mivel ennek az elemnek a nagy része a sejtekben található, nem pedig a szérumban.

Források:

• Srinutta, T., Chewcharat, A., Takkavatakarn, K., Praditpornsilpa, K., Eiam-Ong, S., Jaber, B. L., & Susantitaphong, P. (2019). Proton pump inhibitors and hypomagnesemia: A meta-analysis of observational studies. Medicine, 98(44), e17788. https://doi.org/10.1097/MD.0000000000017788
• Vanoni, F. O., Milani, G. P., Agostoni, C., Treglia, G., Faré, P. B., Camozzi, P., Lava, S. A. G., Bianchetti, M. G., & Janett, S. (2021). Magnesium Metabolism in Chronic Alcohol-Use Disorder: Meta-Analysis and Systematic Review. Nutrients, 13(6), 1959. https://doi.org/10.3390/nu13061959
• Kieboom, B. C. T., Zietse, R., Ikram, M. A., Hoorn, E. J., & Stricker, B. H. (2018). Thiazide but not loop diuretics is associated with hypomagnesaemia in the general population. Pharmacoepidemiology and drug safety, 27(11), 1166–1173. https://doi.org/10.1002/pds.4636
• Barbagallo, M., & Dominguez, L. J. (2015). Magnesium and type 2 diabetes. World journal of diabetes, 6(10), 1152–1157. https://doi.org/10.4239/wjd.v6.i10.1152
• Xia, P., Shi, X., Yang, Y., Zhang, Y., Hu, X., Lin, R., Weng, X., Shen, F., Chen, X., & Lin, L. (2025). Magnesium depletion scores as a risk factor for prevalence and mortality rates of urinary incontinence: a national survey analysis. Frontiers in nutrition, 12, 1439134. https://doi.org/10.3389/fnut.2025.1439134