A szelén olyan elem, amelynek szükséglete olyan kis mennyiségben fejeződik ki, hogy jelentőségét könnyen figyelmen kívül hagyják. Az élelmiszerekben való jelenléte a talajban kezdődik, mert a talaj összetétele határozza meg, hogy mennyi szelén jut el először a növényekhez, majd az azokat fogyasztó állatokhoz. A világ egyes részein az élelmiszerek szeléntartalma jelentősen magasabb, míg máshol alacsonyabb, ami hatással lehet az egész népesség egészségére. Amikor a szelénhiány első tüneteit észleli, fontos tudni, mikor és hogyan kell használni.
![kapszulás nő]()
- A szelén hatása az immunrendszerre
- Szelén-kiegészítés és immunitás
- A szelén szerepe a pajzsmirigyben
- Szelén-kiegészítés és a pajzsmirigy
- Mikor kell szelént használni
A szelén hatása az immunrendszerre
A szelén legfontosabb hatása a sejtek oxidatív stressz elleni védelmének támogatása, azaz olyan állapot, amelyben túl sok, a szövetek működését zavaró molekula (szabad gyökök) halmozódik fel a szervezetben. Normális körülmények között ezeket a molekulákat a természetes antioxidáns rendszer gyorsan semlegesíti, de ha ennek hatása gyengül, vagy az ilyen molekulák képződésének sebessége megnő, az egyensúly felborul.
A szelén részt vesz fontos enzimek, többek között a glutation-peroxidáz képződésében, amelyek segítik az egyensúly helyreállítását és védik a sejteket a káros változásoktól. Ennek a rendszernek a stabil működése mind a mindennapi életben, mind a szervezetet megterhelő helyzetekben szükséges.
Szelén-kiegészítés és immunitás
A szelénhiányban szenvedő embereknél a kiegészítés javította a limfociták (fehérvérsejtek) és az NK-sejtek (természetes gyilkos sejtek, amelyek a fertőzött vagy károsodott sejtek gyors megsemmisítéséért felelősek) működését.
Emberi vizsgálatok áttekintései szerint nőtt az oxidatív stressztől védő enzimek, például a GPx (glutation-peroxidáz) aktivitása, és csökkentek a szabad gyökök által okozott károsodás markerei. Ez a hatás többek között a krónikus stressztől, betegségektől vagy rossz táplálkozástól szenvedő embereknél fontos.
A szelén szerepe a pajzsmirigyben
A szelén második fontos szerepet játszó területe a pajzsmirigy működése. Ez a mirigy felelős az anyagcsere sebességét, az energiaszintet, a testhőmérsékletet és az idegrendszerhez kapcsolódó számos folyamatot szabályozó hormonok termeléséért.
A szelén részt vesz a pajzsmirigy hormonok aktív formává történő átalakulásában, és segít megvédeni a pajzsmirigyet az oxidatív stressztől. Ez stabilabb hormonszinteket és hatékonyabb pajzsmirigy működést tesz lehetővé. Ez különösen fontos az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedők számára, mivel a szelén befolyásolhatja az immunrendszer reakcióját erre a szervre.
Szelén-kiegészítés és a pajzsmirigy
![nő - pajzsmirigy]()
A klinikai vizsgálatok eredményei egyre inkább azt mutatják, hogy a szelén-kiegészítés valóban jótékony hatással lehet az alacsony szelénszinttel rendelkező emberekre. Az autoimmun pajzsmirigybetegségek esetében a szelén-kiegészítés elősegítheti az immunrendszer kiegyensúlyozott működését, ami számos tanulmányban összefüggésbe hozható az anti-TPO (anti-pajzsmirigy-peroxidáz) antitestek csökkenésével és a betegek közérzetének javulásával.
A legújabb elemzések azt is sugallják, hogy javulhat a TSH (pajzsmirigy-stimuláló hormon) szintje, ha a pajzsmirigy még nem stabilizálódott a kezelés hatására. Az ilyen változások gyakran arra utalnak, hogy a szelén-kiegészítés segíthet a pajzsmirigy stabilabb és kiszámíthatóbb működésében.
A kiválasztott élelmiszerek becsült szeléntartalma
|
Élelmiszertermék
|
Becsült szeléntartalom (µg/100 g)
|
|
Marhahús (pl. sült marhahús)
|
20 - 40
|
|
Sertéskaraj
|
20 - 35
|
|
Tojás (nyers, egész)
|
28 - 32
|
|
Friss lazac
|
30 - 60
|
|
Csirkemell
|
15 - 25
|
(a széles tartományok a világ különböző régióiban eltérő szeléntartalomnak köszönhetők)
Mikor kell szelént használni
A szelén-kiegészítés legkényelmesebb és legjobban kutatott módszere a szelenometionin formájában történő alkalmazás, mivel ez a legkönnyebben felszívódik a szervezetben, és szintje stabilabb marad, mint más formáké. A legtöbb klinikai vizsgálatban napi 100-200 µg-os adagokat használtak, ami általában elegendő a hiány pótlásához, és hosszú távú használat esetén is biztonságos. A szelén a nap bármely szakában bevehető, de sokan inkább reggel szedik. A legfontosabb, hogy étkezés közben vegyük be, ami javítja a felszívódást. Nincs ellenjavallata az esti szedésnek.
Források:
- Huwiler, V. V., Maissen-Abgottspon, S., Stanga, Z., Mühlebach, S., Trepp, R., Bally, L., & Bano, A. (2024). Selenium Supplementation in Patients with Hashimoto Thyroiditis: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Clinical Trials. Thyroid : official journal of the American Thyroid Association, 34(3), 295–313. https://doi.org/10.1089/thy.2023.0556
- Kiremidjian-Schumacher, L., Roy, M., Wishe, H. I., Cohen, M. W., & Stotzky, G. (1994). Supplementation with selenium and human immune cell functions. II. Effect on cytotoxic lymphocytes and natural killer cells. Biological trace element research, 41(1-2), 115–127. https://doi.org/10.1007/BF02917222
- Huang, Z., Rose, A. H., & Hoffmann, P. R. (2012). The role of selenium in inflammation and immunity: from molecular mechanisms to therapeutic opportunities. Antioxidants & redox signaling, 16(7), 705–743. https://doi.org/10.1089/ars.2011.4145
A tartalom kizárólag oktatási és tájékoztatási céllal szolgál. Gondoskodunk arról, hogy tartalmuk tartalmilag helyes legyen. Mindazonáltal nem céljuk egyéni szakértői tanács helyettesítése, ami az olvasó konkrét helyzetéhez igazodik.